Hidrológiai tájékoztató, 2007

KÖNYVISMERTETÉS - Dr. Dobos Irma: Alföldi László-Kapolyi László szerk.: Bányászati karsztvízszint-süllyesztés a Dunántúli-középhegységben

KÖNYVISMERTETES Alföldi László - Kapolyi László (szerk.): Bányászati karsztvízszint-süllyesztés a Dunántúli-középhegységben. Budapest, 2007. A Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézet kiadása. 138 oldal. Már az első, majd a harmadik oldalon is olvashatjuk a kiadvány címe alatt azt a magyarázó szöveget, amely tulajdonképpen lehetett volna a könyv címe is: „Rekviem a Dunántúliközéphegység karsztvízszint alatti bányászkodásáért", mert tulajdonképpen erről szól a szerkesztők kitűnő munkája. A 4 fő fejezetből az első kettőt Alföldi László vállalta magára, s egyrészt a szén- és bauxit-készletek a karsztvízszint alatt, majd a Dunántúli-középhegység földtani viszonyairól számol be. Elmélyült, nagyon részletes és igen sok új adatot tartalmazó tudománytörténeti munka vezeti be a közelmúlt nagy szénkutatási (eocén-) programjának ismertetését. Itt különösen érdekes az 1.4. alfejezet, amely a karsztvízszint alatti bányászkodás bezáráshoz vezető utat elemzi a szerző a legtöbbször nehezen hozzáférhező, alig vagy egyáltalán nem ismert adatok és dokumentumok alapján, mint például a szovjet segítség-kérés a kutatás fokozásához. Nagy kár, hogy a hivatkozott személyek nem teljes néven szerepelnek, mert a jövő generációinak problémát jelenthet majd azonosításuk. A bányavíztelenítés feltételezett káros hatásával szemben elsősorban a túltermelés okozta a budai hévizek megváltozott paramétereit. Arra a kérdésre pedig, hogy ki a felelős az eocén-program negatív eredményéért és egyáltalán a szénbányászat összeomlásáért? Erre személyt nem nevezett meg, szerinte mindenki tudása szerint végezte feladatát. A következő fejezet a középhegység földtani felépítését tárgyalja a legújabb kutatási eredmények alapján. Nagy teret szentel a szerző a karsztosodás történetének, a földtörténeti preformációknak. A felszín alatti vízáramlási rendszerek elemzéséből azt a következtetést tudta levonni, hogy egyre kevésbé lehet a mélyáramlási rendszer utánpótlódási területét és működését meghatározni. A harmadikfejezetet, „A karsztvíztermelés és hatása a Dunántúli-középhegység vízháztartására" címen Csepregi András foglalta össze. Először a főkarsztvíztároló utánpódlódásának elemzése során a beszivárgási területekkel és a beszivárgás intenzitásával foglalkozik. Az utolsó 50 év beszivárgási adatait, a főkarsztvíztároló vízszintjének süllyedését és az 1990. évi helyzetet ábráin könynyen át lehet tekinteni. A főkarsztvíztároló és a fedőréteg, valamint a felszíni vizek között hidraulikus kapcsolatot és készletcserét mutat ki. Az észlelőkutakról és a forrásokról térképről, a legjellemzőbb paraméterekről szemléletes diagramokból szerezhetünk áttekintést. A tanulmány befejező része a főkarsztvíztároló hidraulikai modelljét szemlélteti. A negyedik fejezet Kapolyi László munkája „Általános tendenciák az ásványi nyersanyagok hasznosításával összefüggő gazdasági folyamatokban és az ásványanyag-gazdálkodás elvi-módszertani alapjai" címen. A korábbiak helyébe egy új, globálisan gondolkodó világgazdaság lépett a 20. század utolsó évtizedében. Hazánk, az adott helyzetének megfelelően a nyersanyag-hasznosítás folyamatát a kutatástól a végtermékig egy rendszernek tekinti. A nyersanyag hasznosításhoz meg kell vizsgálni a nyersanyag termelésének és ezeket az anyagokat feldolgozó szakágak fejlesztési lehetőségét. Az ásványi eredetű nyersanyagok közül az energiahordozók képezik a gazdaság alapanyag-ellátásának döntő részét. A természeti erőforrások hasznosításának társadalmi kapcsolatait egy nagyon szemléletes ábra szemlélteti. A függelék című rész az l.,2.,3. fejezethez felhasznált jelentések, határozatok és események időrendi felsorolása, valamint a dokumentumok jegyzékét tartalmazza. Befejezésül az eocén szénkutatással és -termeléssel kapcsolatos állami döntéshozatallal rendelkezők felsorolása. A szép kiállítású könyvből a geológusok, a hidrogeológusok és a bányászok igen sok új ismerethez juthatnak, s azt nagyon jól hasznosíthatják munkájukban. Dr. Dobos Irma