Hidrológiai tájékoztató, 2007

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: A magyar vízgazdálkodás évfordulói 2008-ban

1833. 1833-1840 között épült Beszédes József tervei szerint a Fehér-Körös völgyében az egykor 13 malmot kiszolgáló, s ma is üzemelő Aradi József Nádor-Malomcsatorna (91,9 km hosszban, másodpercenkénti 70 köbláb vízhozammal). 1833. Megépült Budán, a mai Alkotás utcában az egykori „Teremtéshez" címzett ház udvarán az első fővárosi artézi kút, amelynek mélysége 150 méter volt. 150 éve... 1858. március 11. A tiszai társulatok előző évi budapesti nagygyűlésén megválasztott bizottság beszámolt kiküldőinek az ármentesítések folytatásához szükséges kölcsön megszerzésének feltételeiről. Miután a kormányzat sem sorsolási, sem pedig törlesztési kötvények kibocsátásához nem járult hozzá, a bizottság az osztrák nemzeti bank igazgatóságával egyezett meg egy zálog levelekben adandó, mintegy 8-15 millió forintos kölcsön ügyében. A társulatok szorult helyzetben elfogadták a feltételeket. 1858. március 14. Hindenburg lovag, birodalmi kereskedelmi-, ipar-, és közmunkaügyi miniszter rendeletet adott ki, amely a gátrendőrség intézményét alapozta meg. Ennek értelmében a társulatoknak bizonyos töltésszakaszok védelmére „gát-felvigyázókat" kellett alkalmazniuk, akik a töltéseket karbantartották, állapotukat felügyelték, s azonnal jelentették, ha valami rendellenességet, vagy rongálást tapasztaltak. 1858. márc.17. * Kovács Sebestény Aladár (Buda) mérnök, műegyetemi tanár. Tanulmányait Zürichben végezte 1880-ban. 1881ben lépett állami szolgálatba, a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium folyammérnöki osztályán dolgozott. 1889-től a temesvári folyammérnöki hivatalt vezette. 1893-ban Budapestre, a Vízrajzi Osztályhoz helyezték át. 1896-tól a József Műegyetem vízépítési tanszékének helyettese, majd 1897-től nyilvános, rendes tanára. 19141916-ban az egyetem rektora. 1912-1916 között a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet elnöke volt. Főleg az ármentesítés, valamint a vízépítési műtárgyak tervezése és építése terén ért el jelentős eredményeket, (f Budapest, 1921. július 6.) 1858. május 28. A Sióberki Társulat beadványban követelte a Balatonból levezetendő víztömegek szabályozását és a szabályozhatóság érdekében a Sió torkolatánál egy zsilip felállítását. Még ugyanebben az esztendőben a soproni Helyhatósági Építési Osztály által jóváhagyott tervek alapján megkezdték a Sió-csatorna építését. 1858. Befejeződött a Tiszadob és Urkom közötti 4,3 km-es töltés építése, valamint az ezen a szakaszon megkezdett meder-átmetszési munka. Az elvégzett vízi munkákkal lezárultak a Hortobágy-fokok, s a levonuló nagy vizek nem táplálták többé a Berettyó Sárrétjét. 1858. Megkezdték a pesti rakpart rendezését és az Újpesti Téli kikötő építését. 125 éve... 1883. február 2. f Pete Zsigmond (Máramarossziget), orvos, balneológus, a pesti egyetemen a balneológia magántanára, egy ideig a Császár fürdő igazgatója. Ő alapította 1864-ben az első hazai népszerűsítő orvosi lapot, az Egészségi Tanácsadó"-t. (* Böhönye, 1825. február 19.) 1883. április 10. * Lampl Hugó (Budapest) mérnök, a cement, illetve a beton vízépítészeti alkalmazásának tudományos kutatója. 1926-ban a Tassi Vízlépcső építésénél elsőként alkalmazta a talajvízszint-süllyesztéses alapozást és az öntő tornyos betonozást. Több országos jelentőségű nagyműtárgy építését vezette. 1942-1948 között az Országos Öntözésügyi Hivatal elnökeként tevékenykedett. A XX. század egyik legkiválóbb vízépítő mérnöke volt. (t Budapest, 1976. június 14.) 1883. május 16. A vízjogi törvénytervezet előkészítéséért felelős bizottság 33 ülés után elkészítette a törvényjavaslat elvi alapjait és ezzel befejezte tevékenységét és a feladatot átadta a szövegező bizottságnak. 1883. június 17. * Unger Emil (Budapest), zoológus, hidrabiológus, kísérletügyi előadó. Az első magyar halhatározó szerzője. Tudományos és ismeretterjesztő cikkei bel- és külföldi szaklapokbanjelentek meg. (f Budapest, 1945. február 28.) 1883. október 22. Budapesten, a Kálvin téren felállították Ybl Miklós, Feszler Leó és Brestyánszky Béla közös alkotását, Danubius isten kútját. A kút építésének költségét a Pesti Hazai Első Takarékpénztár állta. A kút 1945-ben súlyosan megsérült és kijavítva 1959-ben állították újra fel, de nem az eredeti helyén, hanem az akkori Engels (ma Erzsébet) téren. 1883. A Rába árvize pusztított Győr városában. A drámai fejlemények hatására biztosította az 1885:XV.tc., az ún. Jiábaszabályozási törvény" a szabályozási munkák, illetve az ármentesítés állami felügyeletét és megfelelő támogatását. Ugyancsak ebben az évben épült Győr város első vízműve. 74