Hidrológiai tájékoztató, 2007

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr.Scheuer Gyula-Szentirmai Lászlóné: Dél-tibeti hévforrások és lerakódásaik vizsgálata

3. kép. A Jangbacsing-i hidrotermás mező a 6-7 ezer m-es havas csúcsok alatt gőzkibocsátó kutakkal legjelentősebbek helyét tüntettem fel (2. jelűek). A le­írások szerint ezek a Bramaputra vízgyűjtőjéhez tartozó mellékvölgyekben törnek fel és egyes helyeken 12-15m magasra lövelődik fel a forrásvíz. A hévforrások hőmér­séklete, pedig 75-85 °C között ingadozik. Ezért az igen forró vizek, közé tartoznak. Feltörési magasságuk pedig 4400-5000 m tszf között ingadozik, sőt egyesek a hóha­tár felett lépnek a felszínre [6]. Nagy hőmérsékletük alapján valószínűsíthető, hogy környezetükben for­rásüledékek is képződnek, bár erre vonatkozóan nincse­nek utalások. 2.3.2. Jangbacsing-i hévforrások Tibet fővárosától északnyugatra kb. 100 km-re törnek fel a térség legjelentősebb hévforrásai, amelyeket napja­inkban már fürdési és geotermikus energetikai célokra egyaránt hasznosítanak (3. ábra l.jelű forrás). A forrás­terület 4300 m magasságban található és a források több km 2 nagyságú medencében törnek fel és környezetükben 6000-7000 m magasságú hegycsúcsok emelkednek (3. kép). E hévízmezőn belül számos hévforrás, gőzfeltörés ismeretes, amelyeknek vizei un. Forró patakok mentén folytak el. Az itt feltörő gőzt és forró vizet Tibet egyik „ tündöklő természeti csodái" közé sorolják, és vált neve­zetessé, mint a világ tetejének egyik gyöngyszeme. A helyszíni leírások és ismertetés szerint a hévízmezőn a hévforrások hozama több mint 20.000 m 3/d. A feltörő hé­víz hőmérséklete tág határok között ingadozik. A leggya­koribb értékeket 40-60 °C között mérték. A vegyvizsgá­latok szerint a hévforrások vize igen gazdag oldott sókban és olyan vízminőségi besorolást kapott, hogy gyógyászati célokra kiválóan alkalmas. A tapasztalatok szerint bőr­problémák, izületi bántalmak és gyulladások, migrén stb. 4. kép. Az üzemelő geotermikus erőmű kezelésére a legalkalmasabb. A helyszíni angol nyelvű ismertető szerint különösen nagy a víz kén, magnézium és bór tartalma. Az ország rohamos fejlődése miatt fellépő energiaigé­nyek kielégítése érdekében felvetődött, hogy ki kell ak­názni a földi hőenergiát is. Ezért itt épült ki az ország el­ső geotermikus hőerőműve (4. kép), amelyet a nagy mély­ségű és nagy hőmérsékletű gőz kutakra alapozva építettek ki, egy korszerű és hangulatos fürdő közelében. A kutaknál felszálló pára és gőz a hévízmezőn több helyen megfi­gyelhető volt. A forrásoknál közvetlen kiválásokat nem figyeltük meg, de a vizet az erőműnél sótalanítják és a kapott fehér sót helyben deponálják. A források környeze­tében gránitot, metamorf kőzeteket figyeltünk meg, ame­lyeket jelentős elterjedésben kőzettörmelék takar. A fent leírtak alapján megállapítható, hogy a dél­tibeti területeken megfigyelt és leírt nagy hőmérsékletű ásványvizekből képződött forrásvízi mészkő előfordulások a magas hegységi felszínalatti hévizes karsztosodás nagy magasságban képződött felszíni akkumulációs megjele­nés formáját képviselik. IRODALOM [1] Polonyi P. 2002: A rejtelmes Tibet, in: Kina. Panoráma ország kalauz. Medicina kiadó. Bp. 825-847. [2] Próbáld F. - Horváth G. 1998: Tibet, in Ázsia, Ausztrália és Óceánia földrajza. ELTE. Eötvös Kiadó. Bp. 141-146. [3] Scheuer Gy. 2004: Tibet. In: Ásványvizek forrásmészkő lerakódásai. Külföldi előfordulások. Bp. 156-158. [4] Taylor C. 1995: Tibet. Lanely Planet. Guide book. 9-227. [5] Waddel L.A. 1910: A rejtelmes Lhassza. Lampel R. Könyvkiadó Bp. 119-120. [6] Waring G.A. 1965: Thermal Springs of the United States and Other Countries of the World. A. Summary. Geological Survey Professional Paper. 492. 174-176. 67

Next

/
Thumbnails
Contents