Hidrológiai tájékoztató, 2007

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Zsóri Edit-Sági Rajmund: A szegedi tiszai partfal vízzel borítottságának statisztikai viszonyai

A szegedi tiszai partfal vízzel borítottságának statisztikai viszonyai ZSÓRI EDIT - SÁGI RAJMUND Szeged város árvízvédelmének egyik fontos, ha éppen nem a legfontosabb feltétele a tiszai partfal állapota, annak magassági és árvíz-tartóssági biztonsága. A Tisza 2006. évi tavaszi árhulláma, az akkor kialakult 1009 cm-es LNV, a 850 cm-es harmadfokú védelmi készültség 6 hetes fennállása szükségessé tette a partfal védőképességének ismételt vizsgálatát, a keletkezett meghibásodások kijavítását, sőt arról is sok szó esett, hogy magának a partfalnak átépítése is kívánatos lehet a későbbiekben. E kérdéssel foglalkozott a legutóbbi időben dr. Kozák Péter mérnöknek, a városi szakasz-védelem 2000. és 2006. évi műszaki vezetőjének a Mérnök Újság 2007. évi 5., és a Hidrológiai Közlöny 2007. évi 3. számában megjelent ,A Tisza - Szeged főutcája" c. cikke is. Jelen összeállításunk feleletet kíván adni arra az alapvető kérdésre, hogy a szegedi tiszai partfal a különböző eddigi időszakokban milyen mértékben, milyen gyakorisággal, illetve mekkora tartóssággal volt vízzel borítva, volt-e ennek alakulásában a régebbi, vagy a legújabb időkben valamilyen változás, amely esetleg a jövő helyzetét és intézkedéseit is formálhatja. A feltett kérdésre a szegedi tiszai vízállások statisztikai vizsgálatától várhattunk feleletet. A statisztikai vizsgálat egy részében - az 1876-1975. időszakot illetően dr. Vágás István: „A Tisza árvizei" c., 1982-ben megjelent könyve adott útbaigazítást és feldolgozott adatokat. Az 1976-2006. időszakról az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vízrajzi adataiból saját vizsgálataink nyomán adhattunk tájékoztatást, majd tehettünk összehasonlításokat. Az időszakos szegedi tiszai áradások előfordulása A Szeged város védelmét közvetlenül szolgáló, és vizsgálatainkat érintő partfal-szakasz alsó síkját megegyezés-szerűen a szegedi vízmérce 600 cm-es szintjéhez köthetjük. (0-pont magasság: 74,37 mAf = 73,70 mBf). Az árvízvédekezés első fokú készültségét egyébként a 650 cm-es vízállásnál rendelik el. Vágás István könyve a tavaszi áradás időszakának az egyes évek első négy hónapját, a nyári áradásénak a második négy hónapját, az őszi áradásénak az utolsó négy hónapját tekintette, ezzel év-harmadonként jellemezte az egyes naptári éveket. Egyúttal kód-számjegyekkel is felruházta a különböző esztendőket. Miden évet három 1 -gyei vagy 0-val kifejezett kódszámjegy jellemzett. így: Az első kódszámjegy 0, ha az adott év első négy hónapjában nem volt 600 cm-t meghaladó vízállás, 1 pedig, ha legalább egyszer 601 cm, vagy nagyobb vízállás volt. A második kódszámjegy 0, ha az adott év második négy hónapjában nem volt 600 cm-t meghaladó vízállás, 1, ha legalább egyszer 601 cm, ill. nagyobb vízállás volt. A harmadik kódszámjegy 0, ha az adott év utolsó négy hónapjában nem volt 600 cm-t meghaladó vízállás, 1, ha legalább egyszer 601 cm, ill. nagyobb vízállás volt. Ezekkel megadhattuk az 1876-1975. száz éves időszakra, valamint az 1976-2006. évek közötti 31 éves időszakra, hogy hányszor fordult elő 600 cm-es szegedi vízálláshoz viszonyítva áradásos évharmad (7. táblázat). 1. táblázat. A szegedi partfal 600 cm vízálláshoz viszonyított borítottsági évharmadainak előfordulása Az év szak Előfordulás Előfordulás Előfordulás % kódja 1876-1975 1976-2006 1976-2006 0-0-0 38 12 38,7 1-0-0 19 7 22,6 0-1-0 7 1 3,2 0-0-1 3 0,0 1-1-0 25 9 29,0 1-0-1 0.0 0-1-1 2 I 3,2 1-1-1 6 1 3,2 Összesen 100 31 100,0 A száz éves összeállítás számai egyúttal százalékok is, így összehasonlíthatók a 31 éves százalékokkal. A partfalat el nem érő 0-0-0 változat és a tavaszi elborítást jelző 1-0-0 változat vonatkozásában az újabb idők 31 éve alig különbözik a megelőző száz évtől, de az 1-1-0, továbbá az 1-0-1 változat és több más változat is szinte azonos. A kisebb előfordulási számú esetek különbségei pedig kevéssé jelentősek. Mindezek nagyjából annak megállapítását indokolják, hogy a legújabb idők eseményei annak ellenére sem idézhettek elő lényeges változást a szegedi partfal vízzel borítottságában, hogy az LNVféI méteres nagyságrendben megnövekedhetett 1970. és 2006. között. Részletesebb eredményeket szolgáltathat azonban az előfordulások számának magassági és tartóssági kimutatása (2. táblázat). 2. táblázat. A szegedipartfal borítottsági évharmadainak előfordulási száma különböző vízállásoknál és tartósságoknál Évi NV cm 1876-1975 1976-2006 Tartóss nap Évi NV cm l-IV V-VU1 IX-XI1 I-IV V-VIII IX-X1I Tartóss nap -600 50 60 89 14 19 29 601-700 18 16 8 7 5 max.10 701-800 21 19 3 5 5 2 11-30 801-900 10 3 3 1 31-50 901-1000 1 2 1 1 51-70 10011 71Osszcsen 100 100 100 31 31 31 >600 50 40 11 17 12 2 A partfal vízzel borítottsága tartósságának meghatározása hozzávetőleges. Számértékének megadása Reimann J. számítása alapján történt (Lásd: Vágás /.: „A Tisza árvizei' c. könyve, 152. oldal). Az adott számértékek a bontási vízállás függvényei. Ezekben az esetekben sem látható lényegesebb eltérés az első száz év, és az azt követő 31 év adatai között. Ebből az következhet, hogy az értékelt adatok a jövő egyes időszakaira is minden bizonnyal elég jó közelítésben általánosíthatók lehetnek. Jelen állításunkat megerősítheti a Tisza szegedi évi nagyvizeinek empirikus-eloszlás vizsgálata. (7. ábra). Ebbe a vizsgálatba bevontuk a Vágás I.. könyvben feldolgozott 1876-1925 és 1926-1975 közötti két fél-évszázad empirikus-eloszlás ábráit, továbbá az 1976-2006 közötti 31 éves időszakra általunk meghatározott eloszlás-ábrát. A számadatok a 3. táblázatban szerepelnek. A legutóbbi 31 év NV értékeinek az 1. ábrát megalapozó nagyság szerinti sorát a 4. táblázat szemlélteti. 57