Hidrológiai tájékoztató, 2007

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Dobos Irma: Az egykori Kolopfürdő gyógytényezői

Az egykori Kolopfürdő gyógytényezői DR. DOBOS IRMA A XIX. században több kiváló kutató (Szabó József, Zsigmondy Vilmos) az Alföld rejtett természeti értékeire mutatott rá, s ennek hatására több helyen felfigyeltek az első felszín alatti vízadó réteg és környezetének az általánostól eltérő jellegére. Kiderült azután, hogy a legtöbb helyen hasznosítani lehetett, nem csak a talajvizet, hanem az azt tároló földtani képződményt is. Közülük jelentősebb a hortobágyi és a szegedi keserűvíz, s nem utolsó sorban a kolopi gyógyvíz és gyógyiszap. A fővárosi fürdők 1945-ig, sőt a Lukács fürdőben 1955 végéig a kolopin kívül Békésmegy értől É-ra, a Duna mellett a lupaszigeti iszapot is használták. Ma kizárólag Tiszasüly külterületén, „Kolopfürdő" védett területéről termelik a főváros gyógyfürdőiben használt ásványi eredetű iszapot (/. ábra). 1. ábra. Áttekintő helyszínrajz Kolopfürdő és környékéről A feltárt gyógyvíz hasznosítása Kolop-pusztát Szolnok megyében, a Tiszától 3 km-re keletre, Szolnoktól 30 km-re Tiszasüly község határában találjuk. 1945 előtt a pusztán létesített fürdő néhány gazdasági és fürdőépületből állt a gondosan ápolt park közepén. A fürdőtelep 1890 körül alakult ki, amikor Végess Sándor földbirtokos állatai itatása részére kutat ásatott. Az erős kénes szagú vizet az állatok szívesen itták és állítólag ettől jobb kondíciójúak lett, betegségre sem voltak érzékenyek. A víz gyógyhatásának hírére nagy forgalmat bonyolított le a tulajdonos és ezért újabb kutat ásatott, amely hasonló jellegű vizet adott, mint az 1. számú. A vizet gyomorbántalmakra és höröghurút gyógyítására használták. Lengyel Béla (1844-1913) egyetemi tanár 1893-ban helyszínen megvizsgálta a víz kénhidrogén és szénsav tartalmát, míg a többi alkotót laboratóriumban határozta Nátrium . . . grammokban Nátrium . . . Na . 0-Ü0W Kálium K . OOJ88 CaJciuin ''* 1-47S* Maguusium MS . . . 0'2tíi:t Munkán Mn . . . 0 00Ő2 Vas Alumíniumoxid . A1,U, . . . . UOIOl Lithium M liwtlltftf Strontium Sr nyomni Bulfiit .... SO, . . . 1 -íltei Uhlór .... Jód .... Phosphat. . . . l'O, . 0-001!' Kovw&v . . Síd, . . 0 0JS7 Hydrocarbon*! HCO

; . . . 0-7110 •VS60S! Szabad és kötött szénsav együttes inenynyisége CO, . . . 0-77!t8 Szabad szénsav CO, . . . . 0-9670 — ÜtS cm. Kénhydrogéo H,S . . . 0-0322 = 21 cm.

1 A vis hőmérséklete . . UW Fajsúlya 1 0047 2. ábra. A gyógyvíz vegyvizsgálati eredménye (Lengyel B., 1893) meg (Lengyel, 1893). A vegyvizsgálat alapján kénes, földes, sós ásványvíznek minősítette és jelentős mennyiségben talált még benne kloridot és szulfátot is (2. ábra). A vegyvizsgálat után a tulajdonos kolopi kénes gyógyvízként palackozva forgalomba hozta a m. kir. belügyminiszter által 1893. VI/II. 65.027. sz. alatt kiadott engedélyével (3. ábra.) Ugyanekkor Sehafarzik Ferenc műegyetemi tanár kijelölte a kutak védőterületét. A kialakult fürdőtelepen 20 kád és ugyanennyi személy befogadására alkalmas medence állt rendelkezésre. A fürdőhöz 30 szobás. 150 ágyas szálloda, illetve fogadó és vendéglő, tartozott, sőt a telepen még posta is működött. A fürdőről és gyógyvizéről az 1898. évi ismertető tájékoztat (

Beck B. szerk. 1987), (4. ábra). A gyógyiszap megismerése A fürdő kutjainak vizsgálatkor kiderült, hogy a talpon finom iszapüledék képződött, s azt Hankó Vilmos 1899ben megvizsgálta és megállapította, hogy a „kolopi iszap összetételre nézve a leghíresebb vasas-kénes iszapok közé tartozik, melyhez hasonlót az országban még nem ismertek. A külföldi iszapok közül leginkább hasonlít a híres driburgi fürdőben használt vasas-kénes iszaphoz, a különbség a kettő között csak az, hogy a kolopi Emmakát iszapjának sokkal több a vas, de kevesebb a kén tartalma. Ez az iszap összetételénél fogva európai viszonylatban a pöstyéni és a fangói (olasz) iszap után a harmadik helyet foglalja el" (Hankó, 1899). A kedvező vélemény alapján az iszapot először újonnan létesített aknákból termelték ki és csak helyben kezdték használni. A kimutatott gyógyászati eredmények hatására ezután nagymértékben megnőtt az iszap iránti igény. Feldolgozásához nagyméretű iszapprést és iszapörlő gépet állítottak be, a késztermék tárolására pedig egy 40 vagon kapacitású iszapraktárat építettek. Később az iszap radioaktivitását Hevessi György, a 52