Hidrológiai tájékoztató, 2007

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Székely Edgár: Bükfürdő hidrogeológiai adottságai

Bükfürdő hidrogeológiai adottságai SZÉKELY EDGÁR Székely Edgár a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság hidrogeológusa röviden ismertette hazánk kedvező geotermális adottságait a hévíz feltárás magyarországi lehetőségeit és ennek tükrében mutatta be Bükfürdő adottságait. Magyarországon alapvetően két jellemző hévíz tárolót lehet elkülöníteni, az egyik a porózus felsőpannoniai homok, homokkő a hegységek kivételével mindenhol megtalálható, azonban a kifejlődése hévíznyerés szempontjából nem mindenhol kedvező vastagságú, a másik a karbonátos hasadékos mészkő, dolomit, amely csak az ország kisebb részében tárható fel. A karbonátos hévíz tárolók egy része a regionális felszínalatti vízáramlásban nem vesz részt, gyakorlatilag zárt vagy igen csekély utánpótlású tárolónak tekinthető. Bükfürdő mind karbonátos, mind porózus hévíznyerési lehetőséggel rendelkezik. Az 1950-es években Bük térségében felszíni geofizikai módszerekkel CH után kutattak. Bükfürdő alatt egy az alaphegységből kiemelkedő karbonátos rögben CH csapdát sejtettek. Az 1957-ben lefúrt 1282 m mély kutatófúrás nagy nyomású (+110 m) nagyon nagy gáztartalmú 60 °C feletti 8000-9000 l/min hozamú hévizet tárt fel a devon időszaki mészkő és dolomitban. A feltárt 5000 mg/l sótartalmú víz alkáli-kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos hévíz. A feltörő víz pozitivitása a rendkívül nagy gáztartalomnak köszönhető. 1972-ben már a hévízfürdő fúrta a második 1100 m mély hévízkutat ugyanerre a víztárolóra. A harmadik hévízkutat 1988-ban építették és ebben már a porózus felsőpannoniai homokrétegek vízét szűrőzték 630-780 m mélységközben. Innét 4100 mg/l össz. sótartalmú 43 °C-os nátrium-hidrogénkarbonátos hévizet nyertek. A feltárt felsőpannoniai hévíz dinamikus uránÖsszes oldott anyagtartalom időbeni változása a büki termálkutakon 50