Hidrológiai tájékoztató, 2007

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Szinay Miklós: A talaj vízháztartásának szabályozása

ésszerű megoldásainak vontatott kialakítása és bizonyos tőkeszegénység a megoldásokhoz; - a káros környezeti mellékhatások (levegő-, víz- és talajszennyeződés; talajdegradációs folyamtok terjedése és erősödése) és kedvezőtlen következményeik növekvő veszélye, gyakorisága és jelentősége. A vegyes tulajdonviszonyokra alapozott ökoszociális piacgazdaság legfontosabb jellemzői és lehetőségei az elsődlegesen növénytermesztésben a következők: 1. Piacra termelés hatása: - mennyiség helyett minőség és exportképesség a cél; - mennyiség helyett a szabatos haszon-ráfordítás elemzéseken alapuló gazdaságosság és a haszonelvűség az értékmérő; - a szabad (?) piac és a csökkenő támogatási rendszer átrendező hatása; 2. Átrendező tulajdonviszonyok: - az állami, szövetkezeti és magán szektor átrendeződő aránya és formája; - a kisebb üzem- és táblaméret; - a heterogén, helyenként mozaikszerű birtokszerkezet. 3. Szigorú és szigorodó környezetvédelmi előírások és ellenőrzések: - a gazdaságosság érdekében is csökkenő vegyianyag felhasználás (input csökkenés); Az ökoszociális piacgazdaságnak a felsoroltak csak a lehetőségét teremtik meg. Egy korszerű, környezetkímélő, fenntartható mezőgazdaság kialakításához számos feltétel vizsgálata szükséges. Ezek megteremtését a nagyüzemek többségének felbomlása, koncepcionlis és gazdasági elbizonytalanodása; az új földtulajdonosok tőkeszegénysége, megfelelő infrastruktúra - melioráció, öntözés, vízrendezés stb. - helyenként termelési tapasztalatlanság, a földtulajdonos és a földhasználó gyakori szétválása és az új birtokszerkezet kialakításának rendezetlensége (de legalábbis koncepciótlansága) egyaránt lassítja, késlelteti. A változások egy része környezeti szempontból is kedvező (lehet): a saját termőföldért aggódó tulajdonosi szemlélet visszatérése; a kisebb és a természeti viszonyokhoz jobb igazodásra képes természeti viszonyokhoz jobb igazodásra képes üzem-, birtok-, tábla-, gépméret stb. Ugyanakkor a privatizáció és a rövidtávú piaci szempontok korlátozatlan érvényesülése nagyon nehezíti a beavatkozások helyétől és idejétől távolabb jelentkező káros környezeti mellékhatások kivédését, megelőzését (pl. másodlagos szikesedés, felszíni vizek foszfor terhelése, felszín alatti vizek nitrátosodása, potenciálisan káros anyagok felhalmozódása a mélyebb fekvésű területeken, a települések vízrendezésének megoldatlansága, a települések vízellátás - csatornázás közműolló jelentős szétválásának vontatott megoldása stb.) A birtokszerkezet túlzottan ötletszerű, esetleges, minden ésszerű koncepcionális irányítottságot nélkülöző megváltoztatása, számos esetben visszavezetett a hegyvölgy irányú, a csapadék talajpusztító hatásának utat nyitó „nadrágszíj-parcellákhoz", racionális agrotechnikát megakadályozó vagy megnehezítő szabálytalan alakú „tábla torzókhoz", a vízelvezető árkok egy részének betemetéséhez és a meliorációs rendszerek ötletszerű káros átalakításához és a karbantartás teljes elhanyagolásához. Ez a „vad-kapitalizmus" önző, individualizmusra kényszerítő hatásai eleve megnehezítik a térségi és távlati gondolkodás érvényesítését. A rövidtávú és egyoldalúan jövedelem-orientált szemlélet természetesen nem ösztönöz meliorációra, talajjavításra, öntözésre, vízrendezésre és az állam részben kivonult a privatizált mezőgazdaság infrastruktúrájának támogatásából. Pedig a rendszerváltást követő, nem mindig kellőképpen átgondolt (re)privatizáció időszakában ez történt. Teljesen megszűnt (vagy minimálisra csökkent és esetlegessé vált) a mezőgazdasági növény- (és állat) -tenyésztési infrastuktura (melioráció, talajjavítás, öntözés, vízrendezés stb.) állami támogatása. A támogatás hiányában nem is csinálta, szorgalmazta senki, csak vészhelyzet esetén. Jellemző erre a helyzetre, hogy a meliorációra, talajjavításra, öntözésre, vízrendezésre vonatkozó statisztikai adatszolgáltatás is megszűnt, illetve hiányos. Vajon mit hoz az Új Magyarország vidékfejlesztési program és a Belvíz-reformprogram az őstermelőknek, gazdáknak, polgároknak? - melyekkel egy következő cikkben szeretnék foglalkozni. A fenti tanulmány összeállításában segített az a műhelymunka, amit főleg Várallyay György előadásainak 1990-től évente egyszer (november utolsó csütörtöki napján) 17 éve a Magyar Hidrológiai Társaság Mezőgazdasági Vízgazdálkodási szakosztálya, a MAE Talajtani Társaság Talajtechnológiai Szakosztálya és a MAE Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztálya szervez a cikkíró személyében. RÖVIDÍTETT IRODALOM [1] Kovács Gy.: Atalajnedvesség zónájának hidrológiai vizsgálata. VIZDOK kiadása Bp. 1978. [2] Pálfai I.: Belvizek és aszályok Magyarországon. Közi. Dok. Kft. 2004. [3] Petrasovits 1. (szerk.): Síkvidéki vízrendezés és gazdálkodás. Mezőgazdasági Kiadó. Bp. 1982. [4] Szinay M.: Meliorációs bemutató a Csengeti Állami Gazdaságban. MÉLYÉPTERV 1972. szept. 20. [5] Szinay M.: Mezőgazdasági területek talaj vízháztartási vizsgálata. MÉLYÉPTERV 47/1975. [6] Szinay M. - Csaba L. - Kiss Ottó - Vermes L.: Hígtrágyahasznosítás. Mezőgazdasági Kiadó. 1978. [7] Szinay M.: (szerk.): Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Kutatások Magyarországon 1977. - VITVK1 Közlemény 5. szám. 1978. [8] Szinay M.: (szerk.): Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Kutatások Magyarországon 1978. VITUKI Közlemények 16. szám 1979. [9] Szinay M.: A talaj vízháztartásának szabályozása talajcsövezéssel. BME doktori értekezés 1980. [10] Szinay M. (szerk.): Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Kutatások Magyarországon 1979. VITU KI közlemények 28. szám 1980. [11 ] Szinay M. (szerk.): Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Kutatások Magyarországon 1980. VITUKI közlemények 35. szám. 981. [12] Szinay M.: A melioráció egyik központi feladata és trendje a csapadékhasznosítás. MHTIV. Orsz. Vándorgyűlés 1983. [13] Szabolcs I.: Várallyay Gy.: A talajok termékenységét gátló tényezők Magyarországon. Agrokémia és Talajtan 27. szám 1978. [14] Várallyay Gy.: Magyarország talajainak vízháztartási és anyagforgalmi típusai. Agrokémia és Talajtan 34. szám 1985. [15] Várallyay Gy.: Szemléletváltozások a magyarországi talajjavítás történetében. 50. szám 2001. [16] Várallyay Gy.: Magyarország talajainak vízraktározó képessége. Agrokémia és Talajtan 54. szám. 2005. 42