Hidrológiai tájékoztató, 2007

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Pálfai Imre: Kistérségi vízgazdálkodás

Belvízi elöntés az Alföldön 1931-2006 között Elontvs.ezwha 5. ábra. Aszályossági zónák •I «U " Hl B tlB'\ mefte, ™U « onyíwn umlyo( PA^ tf-7 mérsékelten assélyoe mm p^cí m U KOzoposcn aszályos mm PA/

If

ff a-s g erősen aszályos ^m PMjt 9~

1

0 I nagyon erősön aszályos 6. ábra. - 65% között van (4. ábra alsó része). Az évenkénti belvízi elöntések nagysága ugyancsak nagy kilengéseket mutat: vannak, igaz hogy csak ritkán, teljesen belvízmentes vagy csak néhány ezer hektáros elöntéssel jellemezhető évek, előfordultak azonban olyan esztendők is, amikor a belvízi elöntés többszázezer hektárt tett ki (5. ábra). Legemlékezetesebb az 1940—42. évi belvízjárás, az utóbbi időben pedig az 1999-2000. évi belvíz. Az érzékeltetett nagyfokú ingadozás vitathatatlanná teszi a vízgazdálkodási beavatkozások szükségességét, a vízviszonyok kiegyenlítését, annak érdekében, hogy az alföldi térségek életfeltételei ne romoljanak, inkább javuljanak. A szélsőségek területieg is differenciáltak, erre mutat szemléletes példát egyfelől Magyarország aszályossági térképe (6. ábra), másfelől az ország belvíz-veszélyeztetettségi térképe (7. ábra). Feltűnő, hogy az Alföld középső és déli térségei mindkét szempontból, tehát halmozottan hátrányos térségek, s emiatt megkülönböztetett támogatásra szorulnak. A kibontakozóban lévő éghajlatváltozás átrajzolhatja ezeket a térképeket, de néhány éven belül lényeges változást még nem okoz. Később okozhat, az aszályossági fokozatok egyes térségekben egy kategóriával fölfelé eltolódhatnak, ha az aszályindex értékeinek az elmúlt évtizedekben tapasztalható növekvő tendenciája folytatódni fog. 4. A vidékfejlesztési program környezeti vizsgálata Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Stratégiai Környezeti Vizsgálatának módosított, átdolgozott formája, ahogy itt - Pálvölgyi Tamás és Dobos György előadásában - hallottuk, sokkal reálisabbnak látszik, mint a véleményezésre közreadott eredeti változat, de finomítani még lehetne. Módszertanilag és az idő rövidsége miatt nyilván meg volt kötve a tervezők, szakértők keze, s így nehezen boldogultak a sok (32) tényzővel, melyeket lényegében csak szubjektíven tudtak értékelni. A legfontosabb vízgazdákodási szempontok kiemelésével, valamilyen súlyozásával, talán világosabbá lehetne tenni a mezőgazdasági vízgazdálkodás szerepét és döntő jelentőségét. Egy ilyen elmélyültebb vizsgálatból valószínűleg kiderülne, 38