Hidrológiai tájékoztató, 2007

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Pálfai Imre: Kistérségi vízgazdálkodás

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK Kistérségi vízgazdálkodás* PÁLFAI IMRE A Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Bizottság megtisztelő fölkérésére „Kistérségi vízgazdálkodás" címmel tartandó előadásomnak eredetileg hosszabb címe volt, de mivel a belvízrendezésről Kozák Péter kollegám bővebben fog szólni, előadásom inkább csak egy rövid eszmefuttatás lesz, amellyel megpróbálok kapcsolódni a szóban lévő Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Tervhez és Programhoz, illetve annak Stratégiai Környezeti Vizsgálatához. 1. A kistérségi vízgazdálkodás fogalma és a kistérségi integráció fontossága A „kistérségi vízgazdálkodás" kifejezés sokak számára meglepően hangozhat, első pillanatra engem is meglepett, hiszen az elmúlt húsz évben a vízgazdálkodást ilyen jelzővel nemigen illettük, vízgazdálkodási értelmező szótáraink sem tartalmazzák ezt a kifejezést. Az 1970-es évek végén, a 80-as évek elején viszont (a különféle meliorációs programok és a harmadik Országos Vízgazdálkodási Keretterv kidolgozása idején) - megkülönböztetésül a nagytérségi vízgazdálkodástól beszéltünk róla. Ebben az időben Oroszlány István a Vízgazdálkodási Intézet számára készített egy nagyobb tanulmányt „A nagy,- illetve kistérségi levezetőhálózatok kölcsönhatása és egysége Alföldünkön" címmel, amely aztán a Petrasovits Imre által szerkesztett Síkvidéki vízrendezés és -gazdálkodás című könyvben meg is jelent. Oroszlány István e tanulmányban a kistérség fogalmán szűkebb értelemben a mezőgazdasági táblát értette, tágabb értelemben pedig a mezőgazdasági üzem azon részét, amely egy üzemi főcsatornához tartozik. Úgy gondolom, hogy manapság a kistérség fogalmán vízgazdálkodási szempontból is ennél nagyobb területet kell értenünk, kb. akkorát, amekkorák a ma már polgáijogot nyert területfejlesztési és statisztikai kistérségek, természetesen azoktól valamelyest eltérő, a vízgyűjtőhöz lehetőség szerint igazodó határokkal. Jelenleg az ország területét 168 területfejlesztési-statisztikai kistérség fedi le, tehát átlagos nagyságuk mintegy 550 km

2. Ugyancsak kb. ekkorák a természeti tájak rendszertani felosztása szerinti kistájak. Ezek száma a kistáj kataszter szerint 230, tehát átlagos területük 400 km

2. Ebbe a nagyságrendbe jól beilleszthető vízgazdálkodási kistérségnek nevezhetjük síkvidéki területeinken a belvízrendszereket, hegy- és dombvidéki területeinken pedig a kisvízfolyások vízgyűjtőit. Előbbiek száma 83, utóbbiaké 103, ez együtt 186 vízgazdálkodási kistérséget jelent. Bátran ábrázolhatjuk őket egyetlen térképen is (7. ábra). Átlagos nagyságuk 500 km

2, legtöbbjük területe 100 és 1000 km

2 között van. Az ennél határozottan nagyobb területeket, mondjuk 10 000 km

2-ig - a tájbeosztási elnevezések mintájára - középtérségnek, a 10 000 km

2 felettieket, így folyóink vízgyűjtőterületét is, nagytérségnek nevezhetjük, s ez megfelel a régebbi és a mai vízgazdálkodási gyakorlatnak is. A folyóink menti 1. ábra. * Előadásként elhangzott a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Bizottsága, Hidrológiai Tudományos Bizottsága, Növénytermesztési Bizottsága és Vízgazdálkodási Tudományos Bizottsága együttes ülésén (Budapest, 2007. január 18.) 35