Hidrológiai tájékoztató, 2007

MEGEMLÉKEZÉSEK - Dr. Bíró Péter: 80 éves a Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Kutatóintézete (Tihany): múlt, jelen és jövő

iii) Vizsgálják a fitoplankton, fítobentosz és bevonatlakó algák foto­szintézisét (14C radioaktív izotóppal), az algaegyüttesek összeté­telét, tömegét és elsődleges termelését, az UV sugárzás inhibitor­kénti szerepét, az üledék és az oldott humin anyagok hatásait, a Balaton allochton szervesanyag terhelését. iv) Meghatározzák a különböző foszfor és nitrogén vegyületek töménységét és forgalmát a tó vizében, és felvételük sebességét, a planktonikus és bevonatlakó algák szén- és nitrogén tartalmát. Feladat a stabil izotóp technikán (15N) alapuló módszerek kidol­gozása a fítobentosz és a bevonatlakó algák nitrogén-felvételének mérésére. Kísérletesen vizsgálják a C. raciborskii, Anabaena sp., Aphanizo­menon flos-aquae kékalgák növekedését, nitrogén-felvételét- és kötését különböző nitrogénforrásokon, foszforlimitált kemosztá­tokban. v) Kutatják a baktériumok és az algák között a tápanyagokért folyó versenyt vi) Folytatják a Balaton négy medencéjében a fitoplankton hosszú tá­vú monitorozását. A kutatások célja annak megállapítása, hogyan hat a további tápanyagterhelés csökkentése a tó vízminőségére. vii) Kutatják a vízben oldott humin anyagok eredetét, fizikai és kémiai jellemzőit, biológiai hozzáférhetőségüket, bomlásukat és ökológiai hatásaikat; viii) a halobitás változásának hatásait a fitoplanktonra. ix) Térképezik a balatoni hinarasokat, különös tekintettel azokra a vál­tozásokra, amelyeket az eutrofizálódás megfordulása okozhatott a fényklíma megváltoztatása révén, és amelyeket a vízszint csökke­nése válthatott ki. A Hidrozoológiai Osztály kutatásai az alábbi kérdésekre terjednek: i) Az állattani kutatások a balatoni halpopulációk biológiájának és dinamikáinak feltárása irányában folynak. Kiemelten fontos kuta­tási terület ii) a trofikus kapcsolatok feltárása; iii) az élőbevonat növény- és állatközösségeinek megismerése a tó parti övében, a Balaton parti övének biodiverzitása: a gerinctelen és gerinces (halak) életközösségek szerkezetének és trofikus kap­csolatainak biomonitorozása. iv) Az „őshonos" és betelepített balatoni halak egyedfejlődése során bekövetkező táplálékváltások (táplálkozási stratégia, trofikus kapcsolatok) és azok növekedést, illetve táplálékbázis felosztást érintő hatásainak, szaporodási körülményeinek vizs­gálata. A gerinctelenek között kiemelten foglalkoznak a Zooplankton (rák­plankton), a zoobentosz (vándorkagyló, árvaszúnyog-lárvák) és a zootekton (tegzes bolharák) elemeivel, elterjedésükkel, állomány­dinamikáikkal és táplálékforgalmukkal. v) a befolyó vizek és a Kis-Balaton Vízminőségvédelmi Tározó makrobentoszának és halfaj-együtteseinek feltárása és ezek tér-idő változásainak megismerése. vi) Hidroakusztika alkalmazásával új megközelítést alkalmaznak a halászat-horgászat ökológiai alapjainak megismerése terén, s vii) mennyiségileg elemzik a tápláléklánc és a trofitás kapcsolatait sekélyvízi ökoszisztémákban. Foglalkoznak a viii)Zala-folyó meio- és makrofaunájának mennyiségi feltárásával; ix) a táplálékhálózatok minőségi-mennyiségi elemzésével, a táplálék­hálózatok menti anyag- és energia-forgalommal, ezek szabályozó mechanizmusaival és modellezésükkel. A kutatásoknak egy jelen­tős része x) a Zooplankton és zoobentosz - mint haltáplálék szervezetek ­anyagforgalmának, táplálkozásbiológiájának és táplálkozási kap­csolataiknak, valamint szaporodási körülményeiknek a megisme­rését célozza. A Kísérletes Állattani Osztályon a kutatások főbb témái: i) Kémiai hírvivők (neurotranszmitterek és neuropeptidek) és recep­toraik összehasonlító neurobiológiája ii) különös tekintettel egyes magatartásformákat szabályozó neuron­hálózatok azonosítására, iii) azonosított idegsejtek membránszintű és intracelluláris jelátadó mechanizmusainak azonosítására, iv) a szinaptikus plaszticitás funkcionális jellemzőire, v) intercelluláris kapcsolatok strukturális és funkcionális jellemzőire, vi) a központi és perifériás idegrendszer fejlődési folyamataira, az idegrendszer tér- és időbeli szerveződé-sének megismerésére. A 2005. évben megalakult új ökotoxikológiai munka­csoport fő feladata a Balaton vízgyűjtőjén előforduló szerves környezetszennyező anyagok fiziológiai hatásainak vizsgálata elemi- és komplex idegi folyamatokra, így i) cyanotoxinok ökotoxikológiai hatásának vizsgálata puhatestűek élettani funkcióira (cyanotoxinok hatása a nagy mocsári csiga (Lymnaea stagnalis L.) táplál­kozására és mozgására). ii) Cyanotoxinok bioakkumulációjának és leadási kine­tikájának vizsgálata a nagy mocsári csiga (Lymnaea stagnalis L.), valamint tavi kagyló (Unió tumidus Ph.) lágy szövetében. A kísérlet célja a toxinok felhal­mozódásának kockázatbecslése a táplálékhálózatok mentén. iii) Cyanotoxinok molekuláris biológiai eszközökkel tör­ténő vizsgálatainak előkészítése, iv) policiklikus aromás szénhidrogének (fenantrén, fluo­rantén, pirén) biotranszformációs mechanizmusának vizsgálata vízi gerinctelenekben (Amphipoda rákok, vándorkagyló). Előkészítik környezeti tényezők mo­lekuláris biológiai eszközökkel történő vizsgálatát. A következő években az intézet előtt álló kutatási feladatok közül kiemelten fontosnak tűnnek az alábbi kérdések: Flóra- és faunakép folyamatos átalakulása, fajok ter­jedése, vándorlása, a diverzitás trendjei, refugiumok; - Állománystruktúrák és dinamikák tér-idő mintázatait szabályozó mechanizmusok értelmezése (algáktól a gerincesekig); - Biológiai termelés és terhelhetőség: halászat / horgászat, rekreáció, öko-turizmus; - Táplálékhálózatok-oligotrofízáció kölcsönhatásai: a globális anyagforgalom és a táplálékért való versen­gés, niche-szegregáció; - Egyedsűrűségtől függő- és független hatások; állo­mányok stabilitása, plaszticitása - A kutatási eredmények bevezetése az egyetemi okta­tásba, ismeretterjesztés, tudatformálás. Mindezek a feladatok csak akkor teljesülhetnek, ha az MTA BLKI-ban (is) a környezettani kutatások jelen­tőségükhöz mért fejlesztést kapnak, az alapkutatások ér­téküknek megfelelő besorolásban részesülnek, a fiatal kutatók aránya további +10-15 %-kal nő, hiányterületek művelésére, tematikai-módszertani innovációra kerül sor, továbbá a bővülő hazai és nemzetközi együttműkö­dések mindennek kellő keretet biztosítanak. Dr. Bíró Péter akadémikus igazgató 16

Next

/
Thumbnails
Contents