Hidrológiai tájékoztató, 2006

MEGEMLÉKEZÉSEK - Góg Imre: Emlékezés Keczkés Károlyra, halála 150. évfordulóján

Emlékezés dr. Rónai András hidrológiai-vízföldtani tevékenységére születése 100. évfordulóján Erdély szülötte, az Alföld szerelmese dr. Rónai András (Nagyszeben, 1906. június 13.— Budapest, 1991. augusztus 13.) életéről és munkásságáról számos nekrológ és megemlékezés készült, ezért születése 100. évfordulóján itt csak a hidrológia és a vízföldtan területén végzett tevékenységére - néhány műve említésével emlékezünk. Eredményekben gazdag életműve kiemelkedő részét képező hidrológiai-vízföldtani tevékenysége a Magyar Állami Földtani Intézetbe (MÁFI) kerülésével az 1950. évtől kezdődően indult el és elhunytáig a tökéletességig terebélyesedett. 1950-1955-ben résztvett az ország síkvidéki területeinek földtani térképezésében. 1954-ben átvette a Síkvidéki Kutató Osztály vezetését és első hidrológiai vonatkozású műveként 1956-ben megjelentette „A magyar medencék talajvize, Az országos talajvíztérképező munka eredményei 1950-1955." (A MÁFI Évkönyve 46/1.) című közleményét. Már ebben a művében is oly értékes megállapításokat, valamint gazdag és szemléletes ábraanyagot közöl, amely méltó megalapozása további ténykedésének. „Az Alföld talajvíztérképe. Magyarázó a talajvíztükör felszín alatti mélységének 1:200 000 méretű térképéhez" című műve a MÁFI Alkalmi Kiadványaként 1961-ben jelent meg (Vitális S. 1962, Ubell K. 1962). Az 1955. év óta tagja a Magyar Hidrológiai Társaságnak, 1955-ben a síkvidéki talaj vízkutatásaiért Bogdánjy Ödön emlékéremmel tüntették ki. 1957-1968 között indította el a síkvidéki földtani felvételek reambulációját. Ennek eredményeként Balogh Kálmán társszerzővel 1962-ben jelent meg a „Magyarország földtani térképe 200 000-es sorozaf'ban az egri térképlap hat változatban. A térképlapokhoz szerkesztett „Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához" című egri kötetet ugyancsak Balogh Kálmánnal 1965-ben, a debrecenit Moldvay Loránddal 1966-ban tette közzé. Ezeket 1975-ig még további három önálló és hét társszerzővel írt térképmagyarázó követte. E munkák elismeréseképpen két alkalommal a Földtani Kutatás Kiváló Dolgozója, majd 1965-ben a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést kapta. Közben erőteljesen részt vállalt a Magyar Hidrológiai Társaság vízföldtani témájú tevékenységében. 1958-59 között a Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztály választmányi tagja, 1959-7l-ig alelnöke, 1971-74-ig a Hidrogeológiai Szakosztály alelnöke. 1964. júniusától haláláig a Hidrológiai Közlöny szerkesztő bizottsága tagja, 1969-től 1985-ig a szerkesztő bizottság elnöke. 1964-ben vezetésével új komplex Alföld-térképezés indult. Ez a térképezés túlnyúlt a felszíni földtani viszonyokon és az alföldi medence negyedidőszaki rétegeinek teljes feltárását tűzte ki célul. A komplex Alföld-kutatás első kilenc évének eredményeit az 1972-ben közzétett „Negyedkori üledékképződés és éghajlattörténet az Alföld medencéjében" (A MÁFI Évkönyve 56/1) című monográfiájában ismertette {Erdélyi M. 1973). A földtani alapfúrásokat artézi vízszínészlelő kutakká építette ki, s ezzel megindította a mélységi vízmozgásoknak az egész Alföld területére kiterjedő rendszeres észlelését. „Az Alföld földtani atlasza" első kötete az 1:100 000 ma. Szolnok Atlasz, 1969-ben a MÁFI alapítása centenáriumára jelent meg. A következő kötetek többek között: a Csongrád 1974-ben (Vitális S. 1975), a Heves 1975-ben, a Tiszafüred 1976-ban, a Hódmezővásárhely 1978-ban, a Püspökladány és a Gyoma 1980-ban (Dobos I. 1981) jelentek meg szerkesztésében. A Magyarhoni Földtani Társulat 1969-ben a Koch Antal emlékéremmel, a Magyar Hidrológiai Társaság 1971-ben - elsők között - a Vásárhelyi Pál-díjjal tüntette ki. A Magyar Tudományos Akadémia Minősítő Bizottsága 1975-ben a földtudomány doktorává nyilvánította. 1978-tól Magyarhoni Földtani Társulat és a Magyar Hidrológiai Társaság tiszteleti tagja. 1978-ban szerkesztésében jelent meg a „Hydrogeology of great sedimentary basins" [„Nagy üledékes medencék hidrogeológiája"] című MÁFI kiadvány, melyben a „Caractére hidrogéologique essentiel de la Grande Plaine hongroise" (pp. 462-483) [,,A Nagy Magyar Alföld alapvető vízföldtani jellege"] című rövid, de példás áttekintést nyújtó tanulmánya jelent meg (Korim K. 1978). Részt vett a „Magyarország Földtani Atlasza 1:500 000-es sorozatá"ban 1984-ben - angol nyelvű változatban is kiadott „Magyarország földtani térképe" és annak domborművű változata szerkesztésében. Ugyancsak 1984-ben jelent meg „A Magyar Állami Földtani Intézet mélységi vízfigyelő kútjainak észlelési adatai. 1967-1981." (Budapest, 1982) című összeállítása (Dobosi. 1984). Fő műve az 1985-ben közzé tett „Az Alföld negyedidőszaki földtana" (Geologica Hungarica, series geologica tomus 21) című, az egész alföldkutatási tevékenységét összefoglaló monográfiája (Erdélyi M. 1987a, 1987b, Vágási. 1987, Vitális Gy. 1986). E monográfia „Az Alföld felszín alatti vízkincse" alcímű fejezetében (pp. 140-225) saját megfigyelései és vizsgálatai alapján kimerítő részletességgel sokoldalúan összefoglalja mind a talajvízre, mind a rétegvízre vonatkozó következtetéseit. Külön figyelmet érdemel a mű két színes térképmelléklete: „Az Alföld földtani térképe" (M=l:730 000) és „Magyarország hidrogeológiai térképe" (M=l: 1 000 000). 7