Hidrológiai tájékoztató, 2006

A 30 ÉVES KISKUNSÁGI NEMZETI PARK JUBILEUMI ELŐADÁSAI - Balázs Réka: A kunhalmok kataszterezésének tapasztalatai a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatóság működési területén

Első következtetésünk, hogy a lápi-sorozat élőhelyei vastag-laza üledékek esetén (pl. Alföld) a meglévő vagy különböző geológiai korú (ős)folyók mentén és/vagy azok lefűződött holtágaiban alakultak ki, míg a szikes sorozat élőhelyei ezeket mintegy párhozamosan követve, e folyóágak mellett helyezkednek el. Fontosnak ítéljük meg, hogy ezek a folyómedrek geológiai inhomogenitásként jelentkeznek a hidrogeológiai áramlásban és megváltoztatják a domborzattól függő (gravitációs) áramlásképet. Második megállapításunk, hogy fontos szerepet tulajdonítunk a geológiai törésvonalaknak, mivel a törésvonalak - a vízzáró összleteket felszakítva - ún. hidrogeológiai „kürtő effektust" okoznak, ezzel a gravitációs rezsim áramlási rendszerét felülírják, így a két (a gravitációs és a túlnyomásos) rezsim határfelületét is módosítják. A magyarországi szerkezetkutatásban alkalmazott gravitációs geofizikai mérések adatainak felhasználásával a fő szerkezeti elemek jól kimutathatók, akár a felszín közelben, akár nagyobb mélységben is. Jól azonosítható gravitációs anomália ott alakul ki, ahol a felszín alatt a képződmények sűrűsége ugrásszerűen megváltozik. Ezeket a változásokat digitális adatfeldolgozás segítségével tudjuk kimutatni, valamint területi feldolgozásokat és szerkezet lehatárolásokat tudunk végezni, amelynek eredményeként sűrűség-határfelületeket (lineamenseket) kapunk. A gravitációs lineamenseket összevetettük a különböző élőhely-típusok területi elhelyezkedését mutató adatokkal és ezek alapján a következőket tudtuk megállapítani: - Az élőhelyek minden esetben a Bouguer-anomália térképből szerkesztett gravitációs hatóperemek mentén, azaz geológiai értelemben mélyszerkezeti árkok peremén helyezkednek el. - Minden lápi- és szikes sorozathoz tartozó vizes élőhely alatt szerkezeti vonalak mutathatók ki vagy azokkal közvetlen kapcsolatba hozhatók. - A „markerek" által jelzett hatóperemeknél feltételezhetően ún. hidrogeológiai „kürtő-effektusok" alakulnak ki. Ennek eredményeként, a túlnyomásos zónából feláramló felszín alatti vizek közvetlenül a felszínnel, és/vagy felszíni vizekkel érintkezve (azokat mintegy „megtámasztva"), botanikailag jellegzetes lápi- illetve szikes élőhelyek kialakulását teszik lehetővé. - Azoknál az élőhely-típusoknál, ahol a fent említett feltételek nem valósulnak meg, minden esetben, fajösszetételben teljesen eltérő élőhely-típusok alakulnak ki. Lápi- és szikes sorozatok elkülönítése A botanikai vizsgálatok során tapasztalható lápos-szikek (átmeneti állapotok) „eltolódások", a fenti folyamatokból adódó fluxus és evaporáció arányának folyamatos változását feltételezi. Ezeknek megfelelően az élőhely-típusok kialakulásának további feltételei: 1. a felszín alól megcsapolódó vízmennyiség nagy, a párologtatással eltávozott vízmennyiség nagy, oldalirányú vízutánpótlás (átöblítés) nincs = szikes élőhelyek. 2. a felszín alól megcsapolódó vízmennyiség nagy, a párologtatással eltávozott vízmennyiség nagy, oldalirányú (különböző geológiai korú folyómedrekből származó) gravitációs vízutánpótlás kiegyenlítő hatású = lápok. 3. a felszín alól megcsapolódó vízmennyiség nagy, a párologtatással eltávozott vízmennyiség nagy, oldalirányú vízutánpótlás nem kiegyenlítő hatású = szikesedő lápok. A kunhalmok kataszterezésének tapasztalatai a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén* BALÁZS RÉKA Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Kecskemét A kunhalmok több ezer éven átívelő kultúrák emlékei. Vallanak a letűnt korok emberének természethez, tájhoz fűződő kapcsolatáról, tanúskodnak az egykori vízrajzi, ökológiai viszonyokról, őrzik létrejöttük idejének kulturális hagyatékát, régmúlt idők egy szeletét. Számtalan - kultúrtörténeti, néprajzi, régészeti, geomorfológiai, tájképi, botanikai - érték hordozói. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) országos jelentőségű védett természeti területekké nyilvánította a kunhalmokat, ám a mai napig nem készült el aktualizált, az egész országot átfedő táj- és természetvédelmi szempontú feltárásuk és értékelésük, valamint az erre alapozott egységes természetvédelmi kezelés és tényleges védelmi stratégia. Jelenük és jövőjük a terülten élő, gazdálkodó emberek munkájától függ, ezért is sürgető feladat jelenlegi állapotuk, hordozott értékeik felvételezése, rögzítése, társadalommal történő megismertetése. Ennek hiányában a jogi védelem csak a törvény egy üres rendelkezése marad. * , A Kiskunsági Nemzeti Park elmúlt 30 éve a földtan tükrében" c. jubileumi emlékülésen (Kecskemét, 2006.06.16.) elhangzott előadás kivonata. 62