Hidrológiai tájékoztató, 2006

MEGEMLÉKEZÉSEK - Dr. Vitális György: 150 éve jelent meg dr. Szabó József "Die geologischen Verhältnisse Ofen's" és "Budapesti területének földtani fejlődése" című közleménye

kenységében elkülöníti az areális-, vonalas-, oldalazó- és a karszteróziót, utalva az azokat befolyásoló különböző tényezőkre. Külön foglalkozik a hazánk felszínének 1/3-án kimutatható talajerózióval. Bemutatja a hazai folyók eróziós tevékenységével a XIX. szd. elején először foglalkozó két magyar tudóst. Katona Mihályt és Varga Mártont. Részletesen tárgyalja a folyóknak a felszín alakításában megnyilvánuló döntő szerepét. Részletezi a vízjárás, hordalékszállítás és esésváltozás mederalakító hatásait, melyek a folyók szakaszjellegében nyilvánulnak meg. Rámutat, hogy a folyószabályozások társadalmi hatása milyen nagymértékben befolyásolta a folyók felszínalakító szerepét. Kiemeli a Tisza szabályozásának a megnyilvánulásait. De utal a hazai és a külföldi folyókon bekövetkezett szakaszjelleg-változásokra is. Ezek előidézői között megemlíti a földtani felépítés, a felszíni domborzat, az éghajlatváltozások, valamint a társadalmi felszínátalakítás szerepét és hatásait. Ez nyilvánul meg a folyókat kísérő teraszlépcsők felépítésének, számának és méreteinek különbségeiben is. Kiemeli a pleisztocén időszaki éghajlatváltozásoknak a folyók felszínépítő szerepére gyakorolt globális jellegű megnyilvánulásait. Rámutat, hogy a folyókon bekövetkezett szakaszjelleg változások helyi különbségeinek megállapítása milyen fontos, de nem könnyen megoldható feladat, mert ezeket az éghajlat és a tengerszint változások is előidézhetik. De közvetlenül hatnak a településekre, a termelésre és a közlekedésre is. Bulla professzor életművének magasszintű összefoglalását a korai halála előtt 1962-ben megjelent „Magyarország földrajza" c. kötet tartalmazza. Ebben részletesen bemutatja a Duna és a Tisza vízgyűjtőterületének felépítésében és vízrajzi helyzetében kialakult és szembetűnő különbségeket, valamint azoknak a két folyam vízjárásában kimutatható következményeit. Utal a vízgyűjtőterületnek a szomszédos országok közötti megoszlásából eredő, az árvizek elleni védekezést nehezítő hatásaira is. Bulla professzor úr életművének magasszintű összefoglalása ez a halála előtt megjelent kötet. De ezenkívül Ő már korábban is igen részletesen - összesen 28 könyvben és tanulmányban - foglalkozott hazánk földrajzi viszonyaival. Ezek nagyobb része ma is megfelel a földrajzi ismereteknek a Professzor Úr korai távozása óta bekövetkezett fejlődésének és gyarapodásának. Művei az egyetemi oktatásban ma is tankönyvül, a területi kutatásokban pedig alapvető forrásmunkának számítanak. Dr. Somogyi Sándor 150 éve jelent meg dr. Szabó József: „Die geologischen Verhältnisse Ofen's" és „Budapest területének földtani fejlődése" című közleménye Szentmiklósi dr. Szabó József (1822- 1894) az önálló magyar geológia megalapítója, magyar neve és érzelmei miatt az 1855-1858 között a budai állami főreáliskolába „száműzve", annak rendes tanáraként is talált magának időt és alkalmat, hogy széles körű ismereteit tanulással és önálló kutatással egyre bővítse és a hazai tudományos körökben mindinkább előtérbe nyomuljon (

Koch A. 1895, Dudich E. 1992). Érdemdús életének ebben az időszakában figyelmét - már 1853tól kezdődően — Buda és Pest földtani és vízföldtani tanulmányozására fordította, melynek eredményeit elsőízben a 150 éve megjelent két közleményében foglalta össze. A „Die geologischen Verhältnisse Ofen's" [Buda földtani viszonyai] című közleményét (Szabó J. 1856a) a budai Várhegy (Festungsberg) bemutatásával kezdi, melyet mint középpontot a Gellérthegy (St. Gerdard- oder Blocksberg), a Naphegy [Nyárshegy] (Spieszberg), a Kis Svábhegy (Klein-Schwabenberg), a Kálváriahegy [Rózsahegy, vagy Rózsadomb] (Calvarienberg), a József- és a Mátyáshegy vesz körül. A szóbanforgó hegyek földtani képződményeit: dolomit, nummuliteszes mészkő (Nummulitenkalk), márga (Mergel), agyag (Thon) és édesvízi mészkő (Süszwasserkalk) képviseli. A Várhegyet környező, illetve körülvelő hegyek földtani viszonyai egyszerűek, de nem érdektelenek. A bevezetőben megemlíti, hogy az egyes hegyekről, melyeken a város elterül, nemcsak szigorúan tudományos ismereteket, hanem még az élet számára is hasznos dolgokat közöl. A következőkben ezekből tallózva említek néhány részletet. Központi fekvése következtében legbővebben aVárheggyel és a Gellért-heggyel foglalkozik. A Várhegyit (Festungsberg) vonatkozó földtani viszonyok - ugyancsak a 150 éve átadott - alagútnak köszönhetően, nemcsak horizontálisan, de vertikálisan is megismerhetők. Részletesen leírja a várhegyi alagútban és annak építése során is megfigyelt (eocén) budai márgát. A márgát egymással váltakozó mészmárga, agyagmárga, homokos márga rétegösszlet képviseli. A márgát az alagútépítés során hidraulikus mészként égették. 9