Hidrológiai tájékoztató, 2005

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Pálfai Imre: Vízháztartási változások és vízgazdálkodási feladatok a Duna-Tisza közén

A mély alapozást igénylő furdőcsarnoki pillérrendszer és süllyesztett medencék alapozásánál nemvárt nehézséget jelentett a pleisztocén vörösagyagos, sziklatömbös és a holocén mocsári feltöltésű „altalaj" váltakozó megjelenése, mivel a sekélyfurásos talaj-mechanikai feltárás alapján összefüggő mészkőaljzatra számítottak. Figyelemre méltó volt a 40-es években még sima felületű, de a maitól nagyobb szilárdságú betonacéllal készült vb.alaprács kiváló minősége és az azt tartó erdélyi vörösfenyő oszlopok jó állapota. Geotechnikai (és erdészeti) felügyeletet kíván a Szauna Park menti erdő alatti rézsű és övárok állékonysága is. Ez a rövid áttekintés remélhetőleg felkelti az ide látogató szakmai közönség figyelmét, az építészeti látványosságon túl a geológiai értékek irányába is. IRODALOM [1] Bodonyi Cs. 2002: Miskolc-Tapolca - a termál-barlang fürdő fejlesztése. Építési Évkönyv ÉTE [2] Borbély S. 1958: Tapolcafürdö Tavas-barlangja. Borsodi Földrajzi Évkönyv [3] Gatter I. 1984: A karbonátos kőzetek érkitöltéseinek és a barlangok hévizes kiválásainak folyadékzárvány- vizsgálata. Karszt és Barlang 1. fiizet [4] Hegedűs F.- Szlabóczky P. 1979: A Miskolc-tapolcai Barlangfürdő geológiai felmérése. Karszt és Barlang 1-2. fiizet. [5] Kerekes J. 1936: A görömböly-tapolcai tavas-barlang. Barlangvilág. VI. 1-2. fiizet [6] Kordos L. 1984: Magyarország barlangjai. Gondolat [7] Kríván P. 1959: Mezozóos karsztosodási és karszt lefedési szakaszok, alsóbartoni sziklásparti jelenségek a Budai-hegységben. Földtani közlöny 89. [8] Láng S. - Miháltz L-né - Vitális Gy. 1970: A Miskolc-tapolcai Nagykőmázsa dolináinak morfológiai és földtani vizsgálata. Földrajzi Értesítő XIX. [9] Márkus Gy. — Zsuffa A. 1971. A Miskolctapolcai Termálfürdő rekonstrukciója. Hidrológiai Tájékoztató [10] Papp F. 1957: Az ásvány- és gyógyvizek hidrogeológiája és furdőtani leírása. In Schulhof Ö.: Magyarország ásvány- és gyógyvizei. Akadémiai Kiadó [11] Papp K. 1907: Miskolc környékének geológiai viszonyai. MAF1 Évkönyve XVI. [12]PazárI. 1941: Közhasználatú források fertőzésének lehetősége. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet értekezések, beszámolók. VII. [13] Szlabóczky P. 1974: Karsztvíz tároló rendszer termo-hidraulikai vizsgálata Miskolc környéki adatok alapján. Hidrológiai Közlöny LIV. 11. [14] Szlabóczky P. 1978. Áttolódás és blokktektonika Mérnökgeológiai Szemle. [15] Szlabóczky P. 1983. Geológiai értékek veszendő-ben! Búvár 10. sz. [16] Szlabóczky P. - Hegedűs F. - Czakó L. 1993: Új vízfóldtanibarlangtani feltárások és tervezett hasznosításuk Miskolctapolcán. Hidrológiai Közlöny LXXUl. 2. [17] Szlabóczky P. - Zsuffa A. 1993: The construction possibilities of utilisation and the speleological results cavebath enlaging at Miskolc-Tapolca. A Bükk karsztja, vizei, barlangjai. I. Miskolc [18] Szlabóczky P. 2001: Egy kis „Fels-mechanik": példák szikla-mechanikai vizsgálatokból. GEOTECHNIKA 2001, Ráckeve Vízháztartási változások és vízgazdálkodási feladatok a Duna - Tisza közén* DR. PÁLFAI IMRE Az Ifjúsági Szekció előző rendezvényén az árvízről, a sok vízről hangzottak el előadások, ma ennek éppen az ellenkezőjéről, a kevés vízről, a vízhiányról lesz szó. Közelebbről azokról a vízháztartási változások során kialakuló szélsőségesen száraz állapotokról, amelyek a Duna - Tisza közén kb. 20-25 éve gyakran előfordulnak és szokatlanul tartósak. Ezzel kapcsolatban meglehetősen sok vizsgálatot, elemzést végeztek, elsősorban a VITUKI-ban és a területileg illetékes vízügyi igazgatóságokon. Az első nagyobb lélegzetű munka - az MTESZ Csongrád megyei szervezetének koordinálásával — 1989/90-ben készült, a legutóbbi számvetésként a Magyar Tudományos Akadémián a múlt héten rendezett vitaülést említhetem. A Duna - Tisza közén három geomorfológiai körzetet különböztethetünk meg: a Duna-völgyi síkságot, a Duna - Tisza közi hátságot és a Tisza menti síkságot. Számunkra most a középső a legérdekesebb, a vízhiány ugyanis jellemzően a hátságon fordul elő. Nem új jelenségről van szó, hiszen itt sok kárt okozó rövidebbhosszabb száraz időszakok régen is voltak, azonban az elmúlt évtizedekben minden korábbinál nagyobb vízhiány alakult ki. Ennek az az oka, hogy a természet mostohaságát emberi beavatkozások, különféle tevékenységek tetézték. A káros hatások összeadódtak, s így egyes években kétségtelenül igen súlyos helyzet állt elő. Mielőtt a dolgok fejtegetésébe belemélyednénk, ismerjük meg a Duna - Tisza köze néhány sajátos jellemzőjét. Mindenekelőtt a tengerszint feletti magasság különbségeire hívnám fel a figyelmet. Annak ellenére, hogy az Alföldön vagyunk, ez nem egy sík terület, igen jelentős kiemelkedések, nagy szintkülönbségek vannak. A hátsági térszínt zömében rossz vízgazdálkodású, vízáteresztő homoktalajok fedik, és a mélyebb rétegeknek is elég jelentős a vízvezető-képessége. Az éghajlati adottságokról előzetesen és röviden az aszályra való hajlamot emelem ki, a földhasználatot illetően pedig az erdővel borított terület viszonylag nagy arányát, ami a hátságon meghaladja a 20 százalékot. Mivel a hátság teteje a Duna-völgyhöz és a Tisza * Előadásként elhangzott az MHT Ifjúsági Szekciójában 2004. október 26-án. 42