Hidrológiai tájékoztató, 2005

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: A magyar vízgazdálkodás évfordulói 2006-ban

Kapos szabályozására, valamint a Balaton részleges lecsapolására. Ez utóbbival kapcsolatban készített térképe a tó egykori állapotának forrásértékű ábrázolása. (* Eperjes, 1746.) 1781. május Mezeő Cyrill, Szatmár vármegye mérnöke elkészítette az Ecsedi-láp térképét, valamint a lápot lecsapoló csatorna terveit. Ez a térkép a láp eddig ismert legkorábbi ábrázolása. 1781. Balla Antal (1739-1815) egy előterjesztésében a különböző vármegyei vízszabályozási feladatok (Duna-szabályozás, lecsapolások, csatornák építése) mellett a Tiszaszabályozás kérdésével és elveivel is foglalkozott. A Tisza esetében általános alapelveként az átvágásokkal való szabályozást ajánlotta. 1781. Tekintettel arra, hogy a magyarországi folyók medrének tisztítása, a parti vontatóutak építése nagy összeget emésztett fel, az erre a célra szolgáló „só-alap" 1780ban kimerült, s az abból finanszírozott Hajózási Igazgatóságot felszámolták. Az igazgatóság személyzetét az udvari kamara vette át. 200 éve ... 1806. Lipszky János „Mappa generalis Regni Hungáriáé" címmel 12 lapon kinyomatta Magyarország 1:469440 léptékű térképét, amely Johann Ch. Müller 1709. és Ignaz Müller 1769. évi térképei után a kor egyik legpontosabb országtérképe lett. A munka gazdag képet ad a szabályozások előtti vízviszonyokról. 1806. Rumbach Sebestyén tekintélyes pesti orvos a Városliget melletti homokos területen vasas gyógyfürdőt létesített. A 18 fürdőszobából, vendégszobából és vendéglőből álló fürdő a maga nemében az első ilyen intézmény volt Pesten. 175 éve ... 1831. február 1. A Széchenyi István gr. közreműködésével alakult Első Duna-Gőzhajózási Társaság megindította a rendszeres hajóközlekedést Bécs és Pest között. Az első üzembe állított gőzhajó az uralkodóról elnevezett „Franz I." volt. A Társaság ugyancsak ebben az esztendőben szerezte meg a gőzhajózás egyedüli jogát a magyarországi Dunaszakaszra. 1831. Hazánk területén kezdett elterjedni a az eredetileg Indiából kiinduló kolerajárvány, amellyel szemben a meghozott intézkedések (a vesztegzár, s az alkalmazott gyógymódok) rendre hatástalannak bizonyultak. 1831. Wágner Mihály mérnök elkészítette a Répce vízrajzi felvételét. A felmérés eredményeit 10 szelvényből álló térképsorozaton rögzítette. 1831. Felállították az első állandó tiszai vízmércét Szegeden. 1831. A gőzhajózás érdekében megkezdték a Felső-Duna szabályozását. 150 éve... 1856. március 30. A krími háborút lezáró párizsi békekongresszuson több pontban foglalkoztak a Duna torkolati szakasza hajózhatásának kérdésével. A folyó torkolatánál szükséges szabályozási munkák kijelölésére és végrehajtására a szerződést aláíró hét nagyhatalom döntött az Európai Duna-bizottság létrehozásáról. 1856. október 9. Toggenburg lovag, birodalmi kereskedelmi-, ipar-, és közmunkaügyi miniszter „A Tisza szabályozásának kezelésé "-t illető rendeletet bocsátott ki, amely a tiszai munkálatokat igazgatási és pénzügyi tekintetben is kiemelte az ország többi részén folytatott vízszabályozások köréből. A rendelet egyik intézkedése az ún. „ hozzájárulási kulcs " meghatározása volt, amely szerint az érdekeltek a rájuk háramló haszon arányában hozzájárultak a munkálatok költségeihez. A hazai vízimunkák irányításának átszervezése során a kormányzat létrehozta a Budán székelő Tiszaszabályozási Felügyelőséget (Theissregulierung Inspectorat), amely közvetlenül az országos politikai hatóságnak, a Főkormányzóságnak volt alárendelve. 1856. A négy évvel korábban alakult Hosszúfoki Ármentesító Társulat hozzálátott - a Körösök völgyében elsőként belvízlevezető-csatorna hálózatának kiépítéséhez. 1856. A Szigetközben található Ásvány községet a Duna „partszaggatásai" miatt át kellett telepíteni. 1856. Az újjáépített Ferenc-csatorna dunai torkolatában megépült az ország - és egyben Európa - első betonzsilipje: a Bezdáni-zsilip, Mihálik Jánosnak, a betonépítés hazai úttörőjének munkája. 125 éve ... 1881. tavasz Újabb, minden korábbit meghaladó árvíz vonult le a Tiszán, amely a Felsőszabolcsi Ármentesítő Társulatnál kialakult szakadások következtében 250 km

2-t öntött el, majd Körösök árhullámával találkozva a legnagyobb 76