Hidrológiai tájékoztató, 2005

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Molnár Béla: Beszámoló a dél-franciaországi tanulmányútról

Olyan értesülései is voltak az ellenző településeknek, hogy az ivóvíz árak ötszöröse lesz a korábbinak. Sé­relmezték a települések vezetői, hogy a keletkező szennyvíztisztításról nem esett szó, valószínűsítették, hogy a megcsappant Nagy-Küküllő vezeti majd le az alig tisztított szennyvizet. Ezek után leállt az előkészítés a nagyszabású víz­vezeték ügyében, majd 2004-ben az Országos Vízügyi Igazgatóság újra napirendre tűzte az ügyet. Jelenleg készül a nagyvolumenü vízügyi beruházás megvalósít­hatósági terve. * * * 2005. augusztusában a tornádószerű felhőszakadás­ban a Nagy-Küküllő menti Székelyudvarhely, Felső­boldogfalva, Bögöz és Nagygalambfalva, valamint a Fehér-Nyikó menti Farkaslaka és Siménfalva tele­püléseken összesen 1500 lakóházat öntött el az árvíz. Súlyos károk keletkeztek, tizenheten lettek az árvíz áldozatai. IRODALOM Horváth Gy.: Székelyföld, Budapest - Pécs, 2003 Krónika napilap: Kolozsvár, 2003-2004 Lászlóffy W.: A Tisza, Budapest, 1982 Magyar Nagylexikon, Budapest, 2001 Sós J. - Farkas Z.: Erdélyi útikönyv, Budapest, 2002 Torjai Rácz Z.: Görgényi havasok, Csíkszereda, 1998 Torjai Rácz Z.: Hargita hegység, Csíkszereda, 1998 ValkoriL.: Székelyföld, Budapest, 1998 Beszámoló a dél-franciaországi tanulmányútról 2004.09.17-2004.09.26 DR. MOLNÁR BÉLA Szegedi Tudományegyetem Földtani és Őslénytani Tanszék A Magyarhoni Földtani Társulat által szervezett tanul­mányút a Budapesti Center Travel kivitelezésében való­sult meg. Vezető geológus Balázs Endre és Tanács Já­nos volt. Az utóbbi fia Tanács Gábor a terület történetét, helyi szokásait, műemlékeit és egyéb érdekességeit mu­tatta be. Az utazás Ausztrián és Olaszországon át busszal tör­tént. A francia határt az utazás második napján a kelle­mes időjárást kihasználva a Torino-Frejus alagút helyett a 2100 m tszf.-i magasságú hágón át közelítettük meg. A hágó környéki havas csúcsok 3100-3600 m tszf.-i ma­gasságúak. A terület hosszú ideig Szavojához tartozott, amely csak 1860-ban került Franciaországhoz, illetve a II. világháború idején rövid ideig Olaszország részét ké­pezte. Ezért a vegyes francia-olasz lakosságnak megfele­lően a feliratok is sok helyen kétnyelvűek. A hágón az alpi kristályos kőzeteket ismerhettük meg, majd utunkat Lyon érintésével Clermont-Ferrand felé folytattuk. A tulajdonképpeni szakmai program a harmadik napon kezdődött, a Massif Central É-i részének a meg­ismerésével. A Francia Középhegység franciául a Massif Central az európai Varisztíd hegységrendszer kiindulási pontja. A hegységben proterozóos képződmények előfordulása csak hipotétikus és nem bizonyított. Ópaleozóos képződ­mények a Montagne noirba találhatók. A devon időszaki Régi Vöröshomokkő kontinenstől D-re a Reich­óceánban, illetve a Varisztíd geoszinklinálisban tengeri üledékképződés volt. Ez az üledékgyűjtő az Európai és az Afrikai lemez között a szilur-devon határon alakult ki. Nyugtalan fenékviszonyokat mutató, változatos tengeri üledékképződési terület ez. A tengeri devon rétegek a herciniai kéregmozgás hatásaként erősen gyűrtek, gyakran gránitosodtak és átalakultak. Az alsó-karbont eugeoszinklinális üledék jellemzi. A karbon közepén az üledékgyűjtőben a szudétai kéregmozgás hatására alapvető változás következett be. Az üledékösszletek meggyűrődtek, majd kiemelkedtek. Az Afrikai és az Európai lemez bezárult, ezzel a geoszinklinális is meg­szűnt és kialakult a Varitid hegységrendszer, amelynek két ága van. A Ny-i ága az Armorikai ág, amely a Középhegységből kiindulva Bretagne, Dél-Anglia és Dél-Írország felé folytatódik. A K-i Vartisztíd ága a Vogézeket, a Fekete-erdőt, az Odenwaldot, a Rajnai­Palahegységet, a Harz-hegységet, a Thüringiai-, és a Frank-erdőt, valamint az Érchegységet foglalja magába, majd innen két ágra szakadva folytatódik kelet felé A felső-karbonban a hegységek előterében paralikus, belső medencéiben pedig limnikus kőszénképződés volt. A Középhegységben a Sant-Etienne szénmedence felsó­karbon stephani-emeletbeli kifejlődés. A kéregmozgás gránitképződéssel és metamorfózissal járt együtt. Ennek eredménye többek között az ércképződés is. A perm végére kialakult az egységes Pangea, amelyet a Pantha­lassa ősóceán vett közre. Az Eurázsiái és az Afrikai lemezt magába foglaló Gondwana föld között az ék alakban benyúló Tethys óceánt találjuk. A mezozoikumban a Tethys Ny-i elvégződése a permben és a triászban kezdődő riftesedéssel nyílt ki, de óceánná tulajdonképpen csak a jura időszakban széle­sedett ki. A Francia Középhegységben ennek az óceánnak az üledékeit a hegységben és a hegység peremein találjuk meg. Hosszú földtörténeti időszakon keresztül a Közép­hegységet tektonikai és eróziós hatások érték. Ennek eredményeként a hegység tönkösödött, majd az Alpok felgyűrődésével egy időben kiemelkedett. A miocén végétől a negyedidőszakon át a felújuló hegységszer­kezeti törések mentén erős vulkánosság van. Ennek bizonyítéka többek között, hogy a rétegvulkáni anyagok között negyedidőszaki növénymaradványok találhatók. Ez a rész az Auvergne hegység. A kőszénbányászat ma már jelentéktelen, fontos azonban a terület uránbányászata. A Középhegységben 416 termál, vagy hypertermál forrás tör a felszínre. Ezek jó része posztvulkáni tevé­66

Next

/
Thumbnails
Contents