Hidrológiai tájékoztató, 2005

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Závoczky Szabolcs: Vízlépcső vagy nemzeti park

Védett fajok állatfajok száma Fokozottan védett állatfajok száma Natura 2000 irányelvek függelékeiben szereplő fajok száma Berni Egyezménnyel érintett fajok száma Bonni Egyezménnyel érintett fajok száma Washingtoni Egyezménnyel érintett fajok száma 262 36 134 232 97 29 1. táblázat. A Magyar Köztársaság által ratifikált nemzetközi természetvédelmi egyezményekbe és az Európai Unió Natura 2000 (madárvédelmi és élőhelyvédelmi) direktíváiban szereplő védett és fokozottan védett állatfajok a tervezett novo-virjei vízi erőmű magyarországi hatásterületén. A felvízi szakaszon várható hatások A térség a Duna-Dráva Nemzeti Park legnyugatibb területe a Nyugat-Dráva Tájegység része Zákány és Őrtilos községhatárokkal. Itt a Dráva folyóra jellemzőek a kavicszátonyok, részben növényzet nélkül, részben csigolya bokorfüzesekkel (Salicetum purpurae) borítva. Ezeken a zátonyokon fedezték fel a hazánkban csak itt előforduló csermelyciprus (

Myricaria germanica) igen jelentős állományait. A csermelyciprus élőhely igényét és populációméretét tekintve különösen érzékeny a duzzasztásra, mivel a kavicszátonyok pionir társulásának alkotója és az esetleges a vízszintet és a hordalékszállítást érintő változások az élőhelyét jelentősen befolyásolhatják. A viszonylag keskeny ártér iszapos partszakaszait mandulalevelü bokorfüzesek (Salicaetum triandre) borítják. A folyóvízi elöntések és a talajvíz által erősen befolyásol ligeterdei élőhelyek egy esetleges duzzasztásnál igen jelentős változásokon mehetnek át. A folyó rendkívül gyors sodrású, kavicshordalékot szállít számos rheophil halfaj egyetlen előfordulási helye (pl. a magyar bucó (Zingel zingel) és a német bucó (Zingel streber). Az alvízi szakaszon várható hatások A terület a tervezett erőmű alatt helyezkedik el, a Duna-Dráva Nemzeti Park Közép-Dráva Tájegységének része. A Dráva itt szintén kavicszátonyokat épít. A mai főmeder néhol egész a belső-somogyi magaspart tövében található, máshol eltávolodik tőle és hozzávetőlegesen 1000 m szélességet is elérő árteret képez jelentős kiterjedésű fattyúágakkal. A holtágak, morotvák a Vízvár alatti részen jellemzők. Vízvár és Bélavár községek között több felhagyott kisméretű kavicsbányató is található, amelyek már regenerálódtak és igen jelentős vizes élőhelyek. A természetes növényzetet a Vízvár környéki alacsony árterületen füzligetek (Leucojo aestivi, Salicetum albae) jelentik. A folyómenti füzesekben védett fajok közül elterjedt a tavaszi tőzike (Leucojum aestivum), magasszárú kocsord (Peucedanum verticillare), téli zsurló (Equisetum hyemale). A füzeseknél kisebb területet foglalnak el az égeresek (Alnetum), az uralkodó enyves éger (Alnus glutinosa) mellett szálanként a hamvas éger (Alnus incana) is. Külön problémát jelent, hogy a tervezett alvízcsatorna nem közvetlen a duzzasztásnál ömlik a Drávába, hanem mintegy 2 km hosszúságú kibetonozott mederből érkezik közvetlen a magyar határon lévő Dráva mederhez. így viszont a jelenlegi Dráva főmederben a vízjárás megváltozik - vészesen lecsökken - a mederbe tervezett vizjuttatás 40 m

3/s, ami gyakorlatilag a jelenlegi főmeder (közel 1000 m-en csak magyar szakasza van) és a hozzá kapcsolódó és a Duna-Dráva Nemzeti Park részét képező Bélavári és Vízvári holtágrendszer kiszáradásához vezet, mivel a terület a Dráva kavicsteraszán fekve folyamatos kapcsolatban van a Dráva főmedrében található víz mennyiségével és szintjével. Az itt előforduló közösségek számos védett és fokozottan védett faj élőhelyét jelentik és a NATURA 2000 hálózat kijelölt területei. Üzemelési rend A következő probléma az erőmű üzemelési rendjéből adódóan jelentkezik. A duzzasztások során leengedésre kerülő vízmennyiség váltakozása lehetetlenné teszi a Vízvár térségében található kavicszátonyok fészkelő közösségeinek költését az alvízi szakaszon. A hirtelen vízszintváltozások (napi akár 2 m) jelentősen befolyásolják a költés sikerességét és a zátonyok élővilágának pusztulásához vezethet. Ökoturizmus Az elmúlt években fokozottan merült fel az igény a drávai kenus-kajakos vadvízi turizmus iránt. Ma már évente közel 2000 fő túrázza végig a folyót OrtilostólDrávaszabolcsig nomád körülmények között. A tervezett vízlépcső alapvetően befolyásolhatja a fejlődő ökoturizmus lehetőségeit is természetesen negatív irányban. Magyarország a Duna-Dráva Nemzeti Park létesítésével és a nemzetközi természetvédelmi egyezmények aláírásával, valamint az Európai Unió Natura 2000 direktíváinak elfogadásával kötelezettséget vállalt arra, hogy a Dráva folyó természetközeli élőhelyeit és élővilágát hosszú távon megőrzi és fenntartja. Hasonló a feladatunk az EU Víz Keretirányelv bevezetésének folyamata során is. Közös célunk az, hogy a felmerülő problémákra megoldásokat találjunk, de úgy, hogy figyelembe veszzük az ökológiai adottságokat, és nem pusztítjuk el a még meglévő természeti értékeinket sem, hiszen a Drávát mi is csak kölcsönkaptuk az unokáinktól... 36