Hidrológiai tájékoztató, 2005

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Márton Gyula: A földtani szolgálat eredményei a MÁV vízellátás területén

r A földtani szolgálat eredményei a MAV vízellátás területén DR. MÁRTON GYULA Bevezetés 1963. január 1-én, pályázat útján nyertem áthelyezést az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat kaposvári üzem­vezetőségétől a MAV Vezérigazgatóság Mélyépítési és Mélyfúrási Főépítés Vezetőségéhez geológus szakértő­ként országos hatáskörrel, amely akkor, a MÁV Híd­építési Főnökséghez, majd később a MÁV szak és Szerelőipari Főnökséghez tartozott. A MÁV, mint állam az államban, saját vízellátással rendelkezett. A fennhatósága alá tartozó közlekedési objektumok, igazgatóságok, pályaudvarok, vasútállomá­sok, fűtőházak, járműjavító műhelyek, korházak, szana­tóriumok és üdülőhelyeinek vízellátása terén is. A MÁV, az 1950-es évek végétől kútfúró kisipa­rosok felvételével kútfúró és kútkarbantartó Építés­vezetőséget hozott létre, melyek felszerelése és szakmai felkészültsége nagyon kezdetleges volt (traktorral meghajtott fa háromlábas tornyú fúróberendezések). A munkát hidrogeológus és fúrómérnök irányítása és tervdokumentáció nélkül végezték. A felszerelést és berendezést vasúton vagonokkal szállították. Korszerűsítés a földtani szolgálat megkezdése után Munkaviszonyom megkezdését követően az 1960-as évek közepétől, a régi elavult fúróberendezéseket G­100, G-200, mobil és aquadrill-650-es korszerű fúró­berendezésekre cseréltük le és kötelezővé tettük fúró­mesteri tanfolyam és szakvizsga letételét is. Az ekkori szervezeti felépítés: 5-6 fúrómester, 2 főfúrómester, 2 fúrótechnikus, 1 építésvezető, 1 főépítésvezető, 1 fúró­mérnök, 1 hidrogeológus, 1 gépírónő, 1 főnökségvezető. A kútfúrást és kútkiképzést vízjogi engedély, geológiai szakvélemény és műszaki tervdokumentáció alapján végeztette az építésvezetőségünk. Javaslatomra bevezetésre került a vízfeltárás, kútfúrás, kútkiképzés és kútjavítási munkálatok korszerűbb és biztonságosabbá tétele érdekében geofizikai (elektromos, radioaktív) és hidrodinamikai vizsgálatok, mérések elvégzése is. 1964-ben, a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium a Mozdonyvezetők és Motorvezetők Országos Bizott­sága vágány gépkocsi vezetői jogosítványt, a MÁV Bu­dapesti Igazgatóság Vizsgabizottságánál szakaszmérnöki képesítést, valamint, biztonságtechnikai és műszaki ve­zetői megbízatást szereztem. Részletek az általam 1986-ban benyújtott „Kor­szerű videotechnika alkalmazásának jelentőssége a MÁV Vízellátás területén" című díjnyertes pályá­zatból. A tudományos és műszaki fejlődés világméretű átalakulását figyelemmel követve, az elektronikai forra­dalom lehetőségeit felhasználva, már 1964 április 3-án kísérleteket végeztünk lyuktelevíziós szondával, a fürt kutak állapotának képi megjelenítésével is. Az Országos Földtani Főigazgatóság Fúrásfejlesztési Főosztálya is felismerte a televíziónak, a vízkutatásban, vízfeltárásban és mélyfúrású kutak kiképzésében való felhasználási lehetőségeit. Az Orion Híradástechnikai gyárral együtt­működve, kifejlesztette az első magyar lyuktelevíziós kamerát és berendezést (1. kép). Wjut t t u A ^r .xí j W; 1. kép. Az első magyar ORION Lyuktelevíziós berendezés Jászkisér MAV állomása, 1964. április 3. A gyakorlati kísérletekben a MÁV keretein belül és támogatásával mi is részt vettünk az én irányításommal, s az adott technikai körülményeknek megfelelő igen jó eredményeket sikerült elérnünk. Az általuk kifejlesztett lyuktelevíziós berendezést a Csehszlovák Állami Föld­tani Intézet Hidrogeológiai Osztálya fejlesztette tovább és végez vele bérmunkát Magyarországon is, mivel az akkori (1968) politikai és gazdasági helyzetünk, a hazai gyártásig történő kifejlesztését sajnos nem tette lehetővé. Az elektronikai forradalom két főirányzata a számí­tástechnika és a videotechnika az 1970-es évek második felében vált ismertté hazánkban. A mágneses képrög­zítésről és annak felhasználásáról először 1978-ban ké­szített tanulmányt az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság. Ugyanebben az évben tört be a piacra, a kazettás magnetofonok generációja is. Főnökségünk, a korszerű videotechnikai lyuktelevíziós kútvizsgálat és képrögzítés bevezetését. Rendszeres alkalmazását 1982 évben kezdtük meg, 1985 évben pedig, egy db korszerű ORION-PANASONIC képmagnetofon és egy db. ORION-VIKING típusú színes televízió készülék beszerzésére is lehetőségünk nyílt. Az ipari televízió felhasználásának lehetőségei és jelentőssége a vízfeltárás és vízhasznosítás terén Az audiovizuális technikai forradalom alapjában változtatta meg a vízkutatás, vízfeltárás és vízhasznosítás terén eddigi szemléletünket. Megszámlálhatatlan lehe­tőséget kínál a tervezés, kivitelezés és vízhasznosítás terén is, de nem csodaszer, nem univerzális pótlója az eddig is használatos műszereknek és eszközöknek. Nem 17

Next

/
Thumbnails
Contents