Hidrológiai tájékoztató, 2004
TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Márton Gyula: Vízkutatás és vízfeltárás lehetőségei Irakban
WESTERN DE5ERT COMPOSITE, COLUMN • 2. ábra. A sivatagi terület rétegszelvénye A kihalt, élettelen sivatag mélyén rejtőzködő gazdag vízkészletet, az iraki állam költségeket nem kímélve, tervszerű nemzetközi hidrogeológiai kutatások révén, mélyfúrású kutak ezreinek telepítésével igyekszik felszínre hozni, s ezzel a sivatagot gazdaságilag hasznosíthatóvá tenni. Vízkémiai összefüggés a víztároló kőzetekkel: TDS átlag, 1. Mészkő és dolomit, 200-500 ppm; 2. Metamorf kőzet + agyag és márga, 500-1000 ppm; 3. Gipsz, 10002000 ppm 4. Kavics és iszap, 2000-5000 ppm; 5. Homokkő, 5000-10 000 ppm; 6. Intruzív kőzet, 10 000-20 000 ppm; 7. Alluvium 20 000-50 000 ppm. Források osztályozása: I. bikarbonátos, II. szulfátos, III. kloridos, IV. kevert vizek. Gyógyvizek: (jód, bróm, stroncium), 1. Alkáli, 2. Ca-hidrogénkarbonátos, 3. Ca+Mg tartalmú, 4. Kloridos és szulfátos vizek. Források hőmérséklete és átlagos vízhozama: Hegyvidék = ll°-33°, 0,10-1000 l/sec; Dombvidék = 22°-28°, 1,0-240 l/sec; Alföld = 13°-24°, 0,4-1,0 l/sec; Sivatag = 24°-34°, 5,0-600 l/sec. Évi középhőmérséklet: az ország felső 75%-án +10+20 °C, D-DNy-on +20-+30 °C. Januárban ÉK-en -10-0 °C, D-en és a két folyó közén 0-+10 °C, júliusban ÉK-en +20-+30 °C, D-en és a két folyó között +30-+50 °C felett. Évi csapadék: ÉK-en 250-500 mm, D-en és DNy-on 0-250 mm. A szubtrópusi éghajlat és a szubmediterrán csapadékviszonyok miatt a külszíni csatornákkal, primitív gravitációs módszerekkel végzett öntözés következtében az ókori igen termékeny talaj fokozatosan szikesedett. Elvesztette régi termőerejét és sivatagosodott. Tavasszal és nyáron ijesztő porviharok keletkeznek, melyek még a nagyvárosokat is sötétségbe borítják. Délen viszont Babilon, Baszra, a Satt El Arab folyó és a mocsárvilág környékén trópusi jellegű datolyapálma erdők buijánzanak. A Tigris és az Eufrátesz folyók áradásakor lezúduló vizek összegyűjtésére hat óriási befogadó képességű tó szolgál, melyek mindkét folyóval és egymással is összeköttetésben vannak. A Habánia és a Razaza tó (más néven nagy sós tó) kedvelt üdülőhely is. Ali. képen látható, már az ókorban is működő vízkiemelő kerék még ma is működőképes. Az Eufrátesz és a Satt El Arab folyók között Baszránál lévő mocsárvilág Hor El Hammar vízgyűjtő ugyanezt a célt szolgálja. 90