Hidrológiai tájékoztató, 2004

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Márton Gyula: Vízkutatás és vízfeltárás lehetőségei Irakban

Tender kiírás. 1973 óta 16 tendert juttattam el Magyarországra. Ebből megvalósult 4 db geofizikai műszerkocsi és 2 db felszíni műszer megvásároltatása, + 1 fó TESCO-s és 4 fó NIKEX-es geofizikus szakértő szerződtetése, + 3 fó iraki geológus és 3 fó fúrómérnök 6 hónapos továbbképzése Magyarországon. Nem sikerült viszont a soron kívül hazaküldött sivatagi terület Baszra melletti blokk tender magyarországi elfogadtatása, másfél éves (8,5 millió dolláros üzlet) küzdelem árán sem, pedig az Amerikaitól Japánon át, a világ 16 nemzete küzdött a részvételért. Az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat vezetősége csak nagyon megkésve, az 1977. évben, Irakban a Bagdadi Nemzetközi Vásár pavilonjában megrendezett Magyar Műszaki Gazdasági Napok keretében mutatta be a Magyar Vízkutatás és Kútépítés eredményeit, sajnos, mint az várható volt, teljes eredmény nélkül. Földtani felépítés. Irak területének több mint 98%-át üledékes kőzetek borítják. Magmás kőzetek csak az iráni határ mentén húzódó gyűrthegységi pásztában találhatók, intrúziók formájában, melyek bázisos és ultrabázisos jellegűek. Gránit típusú kőzetek igen ritkák. Ez a gyűrthegységi terület az Alpi-Himalájai Geoszinklinálishoz tartozik. Irak területén jelenleg is süllyedésben lévő mélyedésként jelentkezik az arab pajzs és az iráni fennsík stabil tömege között. A paleozoikumtól kezdve, ebben a mélyedésben jelentős vastagságú üledék felhalmozódás ment végbe. A gyűrődés valószínű, hogy a mezozoikumban és a későbbi hegységképződési szakaszokban történt, bár a Zagrosz hegységben idősebb varisztid gyűrődés és bizonyos mértékű metamorfózis is kimutatható. Legidősebb kőzetei (kvarcit és pala) az ordoviciumba sorolhatók. A paleozoikum képződményeit vastag triász és jura mészkő fedi, melyben palák, dolomitok és anhidrites kőzetek is találhatók (kiváló kőolajtároló anyakőzet). A f. jura és az a. kréta folyamán nagy hegységképződési mozgások zajlottak le, igen változatos képződményeket hozva létre. Az f. kréta és az a. miocén között, fóleg az ország nyugati részén a tenger jóval sekélyebb volt, így lagúna üledékek (mészkő, anhidrit, kősó, agyag) rakódtak le. ÉK-en a Zagrosz hg. menti hosszú keskeny vályúban vulkáni eredetű ofiolitokkal kísért flis típusú üledékek találhatók. Igen elterjedt a miocén-pliocén kori tavi kifej lődésű fars összlet és a legfiatalabb harmadidőszaki bakhtyari konglomerátum is. Mindkettő a legfontosabb víztároló rétegösszlete Iraknak. TájegységekI. Hegyvidék. Irak - Mezopotámia - É-i és ÉK-i részén terül el, 3000 m magasságot is elérő hegyvonulatai a Taurusz és a Zagrosz hg. folytatásai. Zöldellő völgyei ideális mezőgazdasági termelést és állattenyésztést biztosítanak a kurd lakosság részére. Legmagasabb csúcsa az Erbil megyében, Ravanduz mellett található Hasarost (3498 m). A hegyláncok iránya Irak É-i részén a Szindzsár hegységben K-Ny-i, míg az ÉK-i részén, ÉNy -í írányú. Magasságuk a Mezopotámiai-síkságtól K- és Éfelé, a Napp zóna kivételével (mely HalabdzsátólRavanduzig terjed) egyenletesen emelkedik, s alakjuk párhuzamos a völgyekkel, melyek eróziós eredetűek, tekervényesek és nagyon meredekfalúak (Autokton zóna). Ez a kurdok lakta hegyvidéki zóna, a Zagrosz hegységgel együtt Irak legértékesebb területe. Vízföldtani szempontból ugyancsak a legfontosabb, mert nagyon gazdag kiváló minőségű felszíni és földalatti vizekben. A kréta és idősebb kori mészkő és dolomit rétegösszletből bővizű karszt- és gyógyforrások fakadnak, vagy tárhatók fel mélyfúrású kutakkal, a völgyeket kitöltő harmadidőszaki és alluviális rétegösszlet ugyancsak kiváló víztároló, melyet 10-40 m mélységű ásott kúttal is meg lehet csapolni. Itt halad át a Tigris, Irak legnagyobb (1850 km hosszú) és legbővebb vizű folyója (áradáskor 7258 m

3/sec). Mellékfolyói a többágú Kis és Nagy Zab. A rájuk épített völgyzáró gátak és az óriás méretű Dókán, Kaolos és Derbendikán víztározókkal, valamint földalatti kahrizek és több száz mélyfúrású artézi kút arzenálja ontja magából az éltető vizet. A bővizű gyógyforrásokon szanatóriumok működnek, gyönyörű, óriási vízesések környezetében. 1973-ban, a kezdeti időkben több hónapot töltöttem vidéki kiszálláson Kurdisztánban, a Zagrosz hegységben, a Szulejmániai Üzemvezetőség Szajid-Szadik-i kutatási területén, az iráni határon. Itt hidrogeológiai térképezést, forrásvizsgálatot, fúrásellenőrzést végeztem és összeállítottam a terület vízföldtani atlaszát, ami alapul szolgált a későbbi, több évig tartó, az egész országra kiterjedő munkálatoknak. Közben kitört a Kurd-Iraki háború, amiből csak nagyon viszontagságos körülmények között tudtam kiszabadulni. A közölt képek a Szajid-Szadiki kirendeltségen végzett munkálatokat szemléltetik. A Szulejmánia, Erbil és Dohuk megyékben található forrásokra jellemző, hogy nem tartalmaznak kénhidrogént és sótartalmuk is alacsony. Az olyan források vize, amelyek viszont ebben gazdagok gyógyhatásúak, ivókúrára, fürdésre és orvosi célokra alkalmasak (Kerbala és Ninive megye területén). Hőmérsékletük és vízhozamuk különböző. II. Dzsezíre (Sztyeppe Régió). Irak ÉNy-i részén 240 km szélességben elterülő, roppant nagy kiteijedésü fennsík, mely a Tigris és az Eufrátesz folyók között, a Szindzsár hegységtől, a Taurusz hegység lábáig húzódik. Rajta iraki beduinok utolsó fennmaradt törzsei vándorolnak birka és kecske nyájakat legeltetve. Míg a folyók mentén élő földművesek gabonát és gyümölcsféleségeket termelnek. Az 1574 m magas Szindzsár hg. folytatásaként a palmyrai vető zóna húzódik, amit az Eufrátesz folyó tör át. A hegységből számos bővizű forrás fakad (mint a képeken is látható), mely éltető ereje a hegység legelőire települt kurd és jezid lakosságú közösségnek. Déli részén kietlen kopár táj, melyet kis időszakos folyómedrek szelnek át. Ezen a részen számos öntöző terület van, amit az iraki kormány több száz mélyfúrású artézi kút létesítésével igyekszik a beduin törzsek és állatállományuk életfeltételeit biztosítani. A jó minőségű vizet adó rétegek a miocén kori alsó és felső fars összletből származnak. A Tigris, a Kis-Zab folyó és a Zagrosz hg. által határolt terület neve „Asszír háromszög" (Assúr, Nimrud, Ninive). A terület fővárosa Moszul, a Tigris folyó partján helyezkedik el. DK-felé Khanakinig, a dombvidék síkságban folytatódik a roppant nagy kiterjedésű kirkuki olajmezőn keresztül. 87