Hidrológiai tájékoztató, 2004

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Dobos Irma: Szlovénia ásvány- és gyógyvizei

1. ábra. Áttekintő térkép Szlovénia fürdőiről és barlangjairól Az ásvány- és gyógyvízlelőhelyek A szlovén nemzeti fáról, a hársfáról kapta nevét. Len­dava [Alsólendva] Szlovénia keleti részén, a festői szép endavske goricénél fekszik. Az üdülőhely jelentőségét a páratlan hévízforrása és enyhe klímája révén szerezte meg. Úgy tekintik a helybeliek, hogy: A hársfának a jel­vénye az egészség. A községben a két forrás - bizonyára kút ~ 43 és 43,5 °C hőmérsékletű Na-H-C03-os hévizet szolgáltat. Nagy paraffintartalma szénhidrogén közelsé­gére utal. Az összes sótartalom 1870-1952 mg/l, jelentős fluorid-tartalommal. Lendavától északnyugatra, kb. 25 km-re Moravske toplicén 4 forrást tartanak nyílván. A Pomurje [Murán­túli] síkságon 186 m tengerszint feletti magasságban ala­kult ki az enyhe pannon klímájú fürdőhely. A négy 62­73 °C hőmérsékletű forrás vizét a felhasználáshoz 36-38 °C-ra hűtik le. Közülük egy Na-H-C03-os, 3 pedig klo­ridos. Gyógytényezöje még az édesvízi iszap. Dél-felé haladva, közel a magyar határhoz a gazdag ásványi anyag tartalmú radenci hévíz-előfordulást talál­juk. 1833-ban fedezték fel és már 1869-ben megkezdő­dött Európa meghódítása a 42 °C hőmérsékletű három­szíves Radenska ásványvízzel. Az első vendégeket 1882­ben az üdülőhelyen köszöntötték és két évtizeddel ké­sőbb az ásványvizet a bécsi császári udvarban és a Vati­kánban is itták. Ma hazánkban több helyen, így a fővá­rosban is árusítják. Az ásványi anyagokban és a szénsav­ban gazdag hévíz a Na és Ca-H-C03-os vizek csoportjá­ba tartozik. Az ilyen kétféle jellegű víz egy helyen ritkán fordul elő. Az összes oldott anyag 3400-3700 mg/l kö­zött változik. A nagy kén-tartalmú édesvízi iszapot gyógypakolásra használják. A kedvező hatású, bioklímá­val rendelkező fürdőhely évente átlagosan 253 nyári nappal rendelkezik. A gyógyvizet fürdő- és ivókúrára használják. Hűtés után jelentős mennyiséget palackoznak és forgalmaznak belőle. A hévízfürdőt Ptujban csak 20 évvel ezelőtt, az 1970­es évek elején létesítették annak ellenére, hogy Szlovénia egyik legrégebbi városa 2000 éves múltra tekint vissza. A viszonylag kis mennyiségű ásványi anyagot tartalma­zó nátrium-hidrogén-karbonátos hévíz 39 °C hőmérsék­letű. Gyógy- és strandfürdője 32-36 °C hőmérsékletű vízzel rendelkezik és ezzel végzik a gyógyítást és a test­edzést. Az erdőben gazdag dombvidéken fekszik 228 m ten­gerszint feletti magasságban. RogaSka Slatina. A forrá­sok keletkezésének körülményeire nagyon sok legenda merült fel és közülük a legismertebb a görög mitológiá­ból is ismert: amikor a repülő ló dobogásától a csodála­tos ásványvíz a felszínre tör. A forrásokat már a rómaiak is használták, ezt a forrás­foglalásokban talált korabeli pénzek is bizonyítják. Az első vegyelemzést Leonhard Thurneysser, svájci alki­mista 1527-ben végezte és eredményeit közzé is tette. 1594-ben Wolf Ungnad, az akkori stájer államfő fia, majd 1665-ben a horvát bán Zrínyi Péter is gyógykezelés céljából felkereste a forrásokat, akiről 1685-ben J. B. Grundéi maribori orvos a gyógyfürdő monográfiájában 84

Next

/
Thumbnails
Contents