Hidrológiai tájékoztató, 2004

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Molnár Béla: A Kiskunsági Nemzeti Park jelentős földtani és vízföldtani értékei

14900 mg/l-re emelkedett, majd november végére 1540 mg/ l-re csökkent. A pH érték ugyanezen időszakokban 8,6, 9,65 és 8,3 volt. A kalcium 12,0, 37,0 és 18,0 mg/l, a magnézium 12,0, 82,0 és 50,0 mg/l értéket ért el. A nátrium 494, 5200 és 460 mg/l, a kálium pedig 13, 56, és 117 mg/l értékű volt. A tó mellett a KNP 9 megállóhellyel tanösvényt alakított ki, ahol a sajátos növény és állatvilágot lehet megismerni. Az utolsó megállóhelyünk a KNP-hez tartozó Bugac volt, amely a községtől Ny-ra helyezkedik el és a bócsai területtel együtt 11488 hektár kiterjedésű. A terület a KNP legváltozatosabb része. Egymást váltogatják a mocsarak, lápok, láprétek, nedves kaszálók, szikes puszták, egykori szikes tavak, homokpuszták és homoki erdők, amelyek közül az „ősborókás" a legfigyelemre méltóbb. A boróka és a fehér nyár adja az erdő legfontosabb fa fajtáit. Tanulmányozható a hagyományos állattartás is, a magyar szürke szarvasmarha, a racka juh és a mangalica sertés. A pásztormúzeum a bugaci pásztoréletet, emlékeit, tárgyait természetes környezetben mutatja be. A lovasabemutatóval együtt ez a szabályozott idegenforgalomat is szolgálja. Földtanilag a pásztormúzeum elől Ny felé a kialakított tanösvényen haladva az egymással párhuzamosan elhelyezkedő ÉNy—DK-i irányú futóhomok buckasorokat kereszteztük. A buckák tetején a homok több helyen ma is mozog. A buckák teteje és a buckák közötti mélyedések között jelentős, többször 20—25 m magasságkülönbségek vannak. A buckák közötti mélyedésekben a talajvíztükör a felszínhez közelebb van, ezért ott a növényzet jóval dúsabb. Igen sok helyen tömegesen található szubfosszilis csigahéj-maradvány. Ezek közül jellegzetes a szárazságot jól tűrő endemikus Helicella hungarica (Tóth Á.—Molnár B. 1987). A homok mozgás eredménye, hogy a fák gyökerei sokszor a felszínre kerülnek. A futóhomok -szemcsék nagyobb része lekerekített és felületük a vízi szállítású fényessel szemben matt. Ez úgy alakul ki, hogy a kopáson kívül a gyakori harmat hatására minden alakalommal a minimális kova feloldódik, majd a harmat elpárolgásával a szemcse felületén kicsapódik. Ugyancsak jellemzőek és pásztázó elektron-mikroszkóppal jól tanulmányozhatók a felületi finom „gerincek" {Molnár B—Szónoky M. 1974., Molnár B - Kuti L. 1987). A Bugac-bócsai védet területen 10 m mélységig alul változó, de átlagosan 5,0 m vastagságban, részben futóhomokkal kettéosztott lösz jelenik meg. A felszínen ez csak a bócsai terület legnyugatibb részén van jelen. Felette apró és középszemű futóhomok települ, amely a felszín legnagyobb részét is borítja. A buckák közötti mélyedésekben az egykori tavakból kivált dolomitiszap és e felett időnként humuszos durva tavi kőzetliszt jelentkezik. A szakmai beszámolót az OTKA T 04920 nyilvántartási számú kutatási téma támogatása tette lehetővé. ERODÁLOM Molnár B. 1980: Hiperszalin tavi dolomitképződés a Duna—Tisza közén. -Földtani Közi. 110. 1. pp. 45—64. Molnár B. 1991: Moderne Lacustrine Calcite, Dolomite and Magnesite Formation in Hungary.

—Publication of the Department of Quaternary Geology University of Turku, 70. Turun Yliopisto pp. 1—22. Molnár B. 1999a: Protected Sand Dunes at Kiskunság National Park in Hungary.

—in Naturschutz in Pannonischen Raum,Sanddünen als Lebensraum, Conference Papers V. 25. Umweltbundesamt Wien pp. 13—18. Molnár B. 1999b: A szikesedés és a víz kapcsolata a Duna—Tisza közén. ~Agrokémia és talajtan 48. 3—4 pp. 469—478. Molnár B. 1999c: Protected Geological Objects in Kiskunság National Park, Hungary.—

Geographica Pannonica 2/98. Nävi Sad pp. 5—11. Molnár B.—Szónoky M. 1974: On the Origin and Geohistorical Evolution the Natron Lakes of the Bugac Region.—Móra F. Múzeum Évk. 1. Szeged pp.257—270. Molnár B.—.Murvai 1. 1976: A Kiskunsági Nemzeti Park flllöpházi szikes Tavainak kialakulása és földtani története.—Hidrol. Közi. 56. 2. pp. 67—77.. Molnár B.—Kuti L. 1978a: A Kiskunsági Nemzeti Park III. sz. területén található Kisrétiu-, Zabszék- és Kelemenszék tavak keletkezése és Limnogeológiai története.—Hidrol. Közi. 58. 5. pp. 216—228. Molnár B.—Kuti L. 1978b: A Kiskunsági Nemzeti Park III. sz.. területén Található Kisréti—, Zabszék- és Kelemenszék tavak Kömyékénak talajvízföldtani viszonyai —Hidrol. Közi. 58. 5. pp. 347—355. Molnár B.—Kuti L. 1987: Geological Aspects of Nature Conservation Kiskunság National Park in Holocene Environment.- in Hung, in Contribution of the INQUA Hungarian National Committee to XII-th 1NQUA Congress Budapest pp. 83—99. Molnár B—Botz, R. 1996: Geochemistry and Stable Isotope Ratio of Moderne Carbonates in Natron Lakes of the Danube—Tisza Interfluve, Hungary—

Acta Geol. Sc. Hungarica 39.2. pp. 153—174. Molnár B.—Dinka M. 1997: Karbonát üledékek keletkezése a Fertő tó magyarországi részén.—Hidrol. Közi. 77. 3—4. pp. 115—122. Molnár B.—Szónoky M.—Kovács S. 1981: Recens hiperszalin dolomitok diagenetikus és litiftkációs folyamatai a Duna-Tisza közén. — Földtani Közi. 111. 1. pp. 119—144. Müller, G.—Iron, G—Förstner, U. 1972: Formation and Diagenesis of Inorganic Ca

—Mg Carbonates in the Lacustrine Environment. Naturwischenschaften. 59. 158—164. Szépfalusi J. 1976: Vízkémiai vizsgálatok a KNP III. sz. területe szikes tavain.—Jelentés a SzAB-hoz, Kézírat. Tóth A.—Molnár B. 1987: A Paleoecological Study of the Lacustrine Deposits of the Kiskunság National Park in Hungary - Contribution of the XII-th INQUA Hungarian National Committee to XII-th INQUA Congress, Budapest pp. 113—128. Tóth J. 1963: A Theoretical Analysis of Groundwater Flow in Small Drainage Basins.

—Journ. Of Geophysical Recearc 68. pp. 4795— 4812. Tóth J. 1971: Groundwater Discharge: A Common Generation of Diverse Geologic and Morphologic Phenomena.

—Bulletin of the International of Sientific Hydrology XVI. (1), Edmonton, Alberta, Canada pp. 7—24. 72