Hidrológiai tájékoztató, 2004

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula: A Budapest Békásmegyeri öblözet (III. ker.) körüli alsó-pleisztocén hévforrások és kiválásaik vizsgálata

1. táblázat. A Békásmegyeri öblözet körüli paleohévforrások és mészüledékeik összesítő táblázata. Helyszínrajzi számozás Előfordulás megnevezése Magassága mtszf. Forrástipus Források száma db Forrásmészkő tipus 1. Ezüst-hegyZsellér-hegy 206 212 Elfedett sasbérces 2 kúpok 2. Kálvária-tető 226 Elfedett sasbérces 1 kúp 3. Kálvária-tető alsó 180 Elfedett sasbérces 1 kúp 4. Berdo-dülő 223 Elfedett sasbérces > kúp 5. Puszta-hegy 223 - 225 Elfedett sasbérces 2 kúpok 6. Felsó-hegy 233 - 219 Elfedett sasbérces 1 tavi szíos mészkőrögökből származnak. A források pedig vízkémiailag olyan típusba sorolhatók, amelyeket dinamikus mészképző termális ásványvizek képviselnek. A 2. sz. Kálvária tetői forrásmészkövet felhalmozó paleo- hévforrás az előzőek folytatásában azoktól nyugatra tört fel és két előfordulást egy nyeregszerű mélyedés választja el egymástól. A forrásmészkő előfordulás alakját tekintve önálló kúp, amelynek legkiemelkedőbb része 226 mtszf -t ér el. Schréter Z. [11] a rétegzettségi adottságok alapján már kúpként írta le és ezt a saját méréseim és megfigyeléseim is megerősítették [8], Mivel a forráskúp közvetlen környezetében a vízadó karbonátos kőzetek a felszínen hiányoznak, amelyekből a hévíz származtatható volna, ezért joggal feltételezhető a meszet lerakó paleo-hévforrás itt is egy kiemelt helyzetű karbonátos kőzetből álló sasbércből tört fel. A kivált mészkő nagyságából arra lehet következtetni, hogy ezen a helyen fakadt a térség legjelentősebb kúpképző paleohévforrása. A 3. jelű forrásmészkö előfordulás Szentes F. [12] térképén jelezve a kálvária- tetői forráskúptól északra mélyebb szinten kb. 180 mtszf magasságban található. E kis területi elteijedésű mészkövet ellenőrző bejárásom során megtaláltam környezetéből kiemelkedve kis kúpot formálva. A mészkő elteij edéséből arra lehet következtetni, hogy ezt csak egy kisebb hozamú alulról feltörő paleo-hévforrás halmozta fel környezetében. A Békásmegyeri öblözet nyugati elterjedését lezáró ÉÉNY-DDK-x irányú gerinc-vonulaton is több forrásmészkő előfordulás keletkezett az itt feltörő paleohévforrásokból. Ezen a részen is három önálló egymástól független mészfelhalmozódás mutatható ki, amelyeket a különböző időpontokban megjelent földtani térképek egységesen megközelítően azonos elteijedésben tüntettek fel [10, 11, 12], A mellékelt /. ábrán közölt forrásmészkövek helyét Szentes F. [12] térképéről vettem át. E három forrásmészkő felhalmozódásról a helyszíni tapasztalatok alapján az alábbi ismertetést adom: A 4. számú mészkő előfordulás felszíni elterjedését az Üröm- Budakalászi műút keleti oldalán a környezetből kiemelkedő 223 mtszf-i magasságú dombon és környezetében figyelhetjük meg, a Berdo-dűlő területén. Ez a forrásmészkő a leírások [11, 13] szerint 220 m hosszúságú, 100 m szélességű és kb. 4-5 m vastagságú. Alakja és kifejlődése alapján lapos forráskúpként halmozódott fel. Erre bizonyítékot szolgáltatott a nyolcvanas években az országút keleti oldalán, azzal párhuzamosan kiásott közművezeték fektetés céljából készített munkaárok, amely az előfordulás nyugati részét tárta fel kb. 100 m hosszúságban 1-3 m mélységig. A munkaárokban meredek dőlésű, rétegzett mészkő volt megfigyelhető jellegzetes kaszkádos forráskúpos kifejlődésben. A feltárásban igen gyors dinamikus mészkicsapódás volt tapasztalható kisméretű beboltozódásos üregekkel. A forrásmészkő kúp felhalmozódása itt is az előzőekkel megegyező forrástípussal hozható összefüggésbe. Az 5. jelű Pusztahegyi előfordulás az előzőtől délkelet irányban kb. 250-300 m-re kezdődik és a Főváros határa mentén délkelet irányban kb. 400 m hosszban és 100-130 m szélességben keletkezett. A forrásmészkőnél két közel azonos magasságú kúp képződött jelenlegi 223-225 mtszf-i magassági értékekkel. A forrásmészkő vastagságát Schréter Z. [11] csak néhány méterre becsülte és mészkő' kúpnak íija le őket. Megfigyeléseim szerint a kúpokat két önálló egymástól kb. 200 m-re fakadó alulról feltörö hévforrás hozta létre és ezek gerincként összenőttek. Ilyen kúp összenövéseket és összefogazódást több mai kúpképző hévforrásnál is megfigyeltem [9], A kúpoknál a forrásmészkö vastagságát 810 m-re becsülöm. A 6. számú un. Felsö'-hegyi előfordulás a Rókahegytől északra annak közelében, alsó-oligocén agyagos képződményekre települve (kiscelli agyag) keletkezett. A kivált mészkövet egykor fejtették. A mészkő kifejlődése alapján hévforrástavi genetikájú. A mészkő tavi típusra jellemző pados rétegzettséget mutat. Ennek alapján megállapítható, hogy e területrészen kialakult egy olyan üledékgyűjtő, amelyben az alulról feltörő hévforrás táplálta tóban létrejöttek a tavi mészkő keletkezéshez szükséges feltételek. A feltárás rétegsorából megállapítható, hogy az itt keletkezett mészkő kétgenerációs kifejlődésű, mert a mészkiválás folyamatosságát kávébarna paleotalaj és egyéb üledékek közbetelepülése szakítja meg. Ez annyit jelent, hogy a paleo-hévforrásnál két mészkőképződési szakasz különböztethető meg. A hévforrás az első generációs mészkő felhalmozódása után kiapadt, amely éghajlatváltozással magyarázható (elégtelen csapadék) majd újra indult és ekkor vált ki a felső második generációs forrásmészkő a köztes üledékekre telepítve. 4. Megállapítások 4.1. Ha a vizsgált forrásmészkő előfordulások környezetében fakadó mai recens hévforrások vizsgálatokkal alátámasztott (fúrások) genetikai adottságait összehasonlítjuk a mészképző paleo-hévforrásokéval, akkor alapvető egyezések mutathatók ki. A földtani vizsgálatok és kutató fúrások a mészképző paleo-hévforrások környezetében mindenütt alsó-oligocén vízzáró képződményeket állapítottak meg [13] és a tényleges vízvezető karsztos 68