Hidrológiai tájékoztató, 2004

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Ponyi Jenő: A biológiai monitorozás eddigi eredménye a Hévízi forrásban

K-35 kútkataszteri számú és 17-43 hévízkútkataszteri számú, II. számú hévízkútjának vizét 888/1980. (Eü.K. 3. 1981.) számmal gyógyvízzé minősítették. A sárvári Termálfürdő fejlesztése Vas megyében a hévízfeltárás és hasznosítás aránylag rövid múltra tekinthet vissza. Az 1866-1964 közötti adatokat összefoglaló hévízkútkataszterben [1] a 35 °C-nál nagyobb hőmérsékletű vizet adó mélyfúrású kutak táblázatában Bük (1957), Mesteri (1964), Rábasömjén (1964), Sárvár (1961) és Szombathely (1957) szerepel. Dr. Szabó Lászlóné [6] tanulmánya 1973-ban jelent meg a megye hévizeinek földtani viszonyairól és kémiai öszszetételéről. Dr. Kelemen Ferenc és dr. Molnár László [7] tanulmánya a Vas megyei termálvizek egészségügyi hasznosításáról 1975-ben készült. A sárvári Termálfürdő akkor üzemelő I. sz. hévízkútjáról a tanulmány megállapítja, hogy a 44 °C hőmérsékletű, kedvező vegyi összetételű ásványvizet szolgáltat. A fedett fürdő a társadalombiztosítás terhére is igénybe vehető és gyógyászati jelentősége van. Dr. Zákonyi Ferenc [8] a Dunántúl gyógyfürdőiről és fürdőiről 1977-ben megjelent könyvében részletesen ismerteti a sárvári Termálfürdőt, mely eredetileg tisztasági fürdőnek épült. A fedett fürdőben van egy 72 m

2 felületű medence és a kádfürdőrészleg. A szabadtéri fürdőmedence egy ülőpados gyógymedence 132 m

2 vízfelülettel. A Termálfürdő 1968-ban nyílt meg. A Dunántúl ásvány- és gyógyvizes közfürdői [9] között 1982-ben a sárvári Termálfürdő az elismert ásványés gyógyvízzel üzemelő közfürdők között szerepel. E sorok írója [10] Vas megye közfürdőinek hévízkútjairól 1984-ben írt tanulmányában a sárvári Termálfürdő hévízkútjainál megemlíti, hogy mindkét kút hévize az Országos Vízügyi Hivatal rendelkezésében megengedett gáztartalmat meghaladja, ezért gáztalanításuk szükséges. 1986-ban dr. Fiamis László a sárvári Városi Tanács VB Egészségügyi Osztály részéről az Egészségügyi Minisztériumhoz benyújtotta a sárvári Termálfürdőnek gyógyfürdővé nyilvánításához szükséges dokumentációt. Akkor a fürdőt az Észak-dunántúli Víz- és Csatornaművek Győri Üzemigazgatósága (Tata) üzemeltette Kenedli András fürdővezető és dr. Hargitai Katalin fürdőorvos irányításával. A Termálfürdőben három medence üzemelt, két ülőpados gyógymedence és egy gyermekmedence. A medencefürdőkön kívül kádfürdő, inhalatórium és szauna is létesült. A benyújtott dokumentációt balneotechnikai nézőpontból megvizsgálta a szerző [11] és a sárvári Termálfürdőnek elismert gyógyfürdővé minősítésétjavasolta. 1991-ben a Népjóléti Közlönyben megjelent, a Népjóléti Minisztérium országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóságának 1/1991.(NK 1.) Gyf számú közleménye szerint a sárvári Gyógyfürdő körzeti betegellátási feladatokat ellátó gyógyfürdő. Az engedély száma: 404/Gyf/1987„ 8015/1987.(Eü.K. 18.) IRODALOM [1] VITUKI: Magyarország hévízkútjai. Budapest, 1965. [2] Cziráky József. Jelentés az országos Balneológiai Kutató Intézet (1966-tól Országos Gyógyfürdőügyi Igazgatóság) Hidrogeológiai Osztályának vfzhozam és hőmérséklet méréseiről. Sárvár. 1961-1962. Hidrológiai Közlöny, 1964/11. 526. o. 1963-1965. Hidrológiai Közlöny, 1970/2. 93. o. 1966-1968. Hidrológiai Közlöny, 1971/3. 138. o. 1969. Kézirat 1970. Kézirat [3] Cziráky József. Szakvélemény a sárvári Termálfürdő I. és II. sz. hévízkútjáról. Budapest, 1978. Kézirat. [4] Cziráky József. Tájékoztató a sárvári tervezett kutatófúrásról. Budapest, 1974. Kézirat. [5] VITUKI: Magyarország hévízkútjai. III. k. Budapest, 1977. [6] Szabó Lászlóné. Vas megyei termálvizek. Vasi Szemle. 1973/1. 18-38. o. [7] Kelemen Ferenc - Molnár László. Thermálvizek egészségügyi hasznosítása Vas megyében. Gyógyfiirdőügy, 1975/2. 22-25. o. [8] Zákonyi Ferenc. A Dunántúl gyógyfürdői és fürdői. Budapest, 1977. Sárvár 97. o. [9] Cziráky József. A Dunántúl ásvány- és gyógyvizes közfürdői. Balneológia, Rehabilitáció, Gyógyfiirdőügy, 1982/4. 367. o. [10] Cziráky József. Vas megye közfürdőinek hévízkútjai és kemenesalja két melegvizű közfürdője. Balneológia, Rehabilitáció, Gyógyfürdőügy, 1984/5. 303. o. [11] Cziráky József. Szakvélemény a Sárvári Termálfürdő gyógyfürdővé minősítéséhez. Budapest, 1986. Kézirat A biológiai monitorozás eddigi eredményei a Hévízi forrástóban DR. PONYIJENÓ MTA Balatoni Limnológia Kutatóintézete, Tihany Bevezetés A Hévízi forrástó gyógyászati szempontból a múlt században kezdődött. A hévízi kórház jelenleg is magas szinten alkalmazza a gyógyvizet és gyógyiszapot magas szinten alkalmazza a komplex fizikoterápiában. Nemcsak a gyógyhatás kiaknázása folyik, hanem a tó megóvása érdekében a Gyógyfürdőkórház területén működik egy monitoring állomás is, amelyik folyamatosan vizsgálja a tó fizikai és kémiai paramétereit, a tó vízszintjét, hozamát, vízkémiai összetevőit stb. Eddig azonban a tó élővilágának vizsgálata csak esetenkénti megfigyeléseken alapult. A tó fokozott megóvására a figyelmet a 80as évek első felében a Nyirádi térségben történő karsztvíz kiemelése hívta fel, melynek eredményeképpen a vízhozam jelentősen lecsökkent. E változásoknak szemmel látható jele is volt, nevezetesen a tóban lévő tárgyak szilárd felszínén algatömeg (biotekton) alakult ki. A tó állapotának romlásához hozzájárulhatott a látogatók nagy száma is. Vancsúra Miklós főigazgató látva e problémát, már 1984-ben felkérte az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézetet, személy szerint Ponyi Jenőt, a tó élővilágának 49