Hidrológiai tájékoztató, 2004

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Cziráky József: A sárvári Termál Gyógyfürdő gyógyvizének balneotechnikai vizsgálata 1961-1971 között

II. táblázat Hévízkút jele: Vizsgálat éve: Alkotórész mennyisége: I. sz. 1961 mg/l II. sz. 1975 mg/l Kálium és nátrium Ammónium Kalcium Magnézium Vas Mangán 994,24 9,70 10,01 7,22 1,80 nem mut 940,01 6,80 10,00 6,50 0,53 atható ki A kationok összege: 1022,97 963,84 Nitrát Nitrit nem mutatható ki nem mutatható ki 4,50 Klorid Bromid Jodid Fluorid Szulfát Hidrogépkarbonát Szulfid 314,00 0,45 0,38 0,90 nem mut 2196,36 nem mut 352,00 atható ki 1988,60 atható ki Az anionok összege: 2512,09 2345,10 Metabórsav Metakovasav Szabad szénsav Oldott oxigén 14,00 26,00 62,00 nem mut 2,00 10,40 48,80 atható ki Összesen: 3637,06 3308,94 Oxigénfogyasztás Hidrogén-ion konc. Vízhőmérséklet °C Levegő hőmérséklete 2,4 7,77 36,6 22,0 3,7 7,9 A sárvári Termál Gyógyfürdő II. sz. hévízkútja 1974 augusztusában az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat (OVIFUV) vezetősége közölte az Országos Gyógyfürdőügyi Igazgatósággal, hogy a sárvári Strandfürdő mellett hévizet kíván feltárni a Termálfürdő és a Strandfürdő jobb melegvízellátására. A kutatófúrás előirányzott mélysége 1300 m, amely mintegy 200 m-re lesz az 1961-ben elkészült I. sz. hévízkúttól. A szerző [4] a vezetősége részére készített tájékoztatójában leírta, hogy „az új kutatófúrás feltehetően a felső-pannóniai homokrétegek hévizét tárja fel, ezért a két mélyfúrású kút vizének kémiai összetétele és vízhőmérséklete valószínűleg hasonlítani fog egymáshoz és a két hévízkút vízhozama is összefügg egymással". A Sárvár I. sz. hévízkúttól mintegy 5 km-re 1964-ben elkészült a Sárvár II. sz. (Rábasömjén 1. sz.) kutatófúrásból kiképzett hévízkút. Az 1943 m mély csőkút középső-miocén és triász karsztosodé kőzetekből (mészkő, dolomit) nyerte hévizét. A hévízkút próbaüzemeltetésekor a 2000 l/min hozamú, 85 °C hőmérsékletű hévíz a felszín felett folyt ki. A 44,7 gramm/l sótartalmú (OKI 1967) kloridos, jódos (28,5 mg/l) és brómos (100 mg/l) hévíz nagyjelentőségű volt az európai gyógyvizek között és ezért terv is készült balneológiai hasznosítására. Sajnos később az Rs.-l. sz. hévízkút elapadt. 1974. augusztus 17-én tartott a szerző a tervezett új hévízkúttal kapcsolatban Sárváron helyszíni vizsgálatot Wagner József fllrdővezető kíséretében. Az I. sz. hévízkút vizével táplált városi fürdőt akkor a Vas megyei Vízés Csatornamű Vállalat üzemeltette, a szomszédos Strandfürdőt pedig - úszó- és gyermekmedencével - a Sárvári Cukorgyár. A két strandmedence töltése hidegvizes kutakból történt. A hideg fürdővíz temperálásához a Városi fürdő - az I. sz. hévízkút kevés vízhozama miatt - nem tudott meleg vizet adni. A szemlekor az új, II. sz. hévízkút betonaknája már készen volt. A Magyarország hévízkútjairól készített hévízkútkataszter [5] szerint a sárvári fürdő 17-43/K 35 jelű 2. hévízkútja 1975-ben készült el 1293 m talpmélységgel. A hévízkút csövezése: 1 - 52 m 368 mm-es 1 - 3 m 244 mm-es 3- 299 m 241 mm-es 254- 882 m 178 mm-es 830 - 1293 m 114 mm-es acélcsőrakat. A hévíz a 888-899 m, a 911-921 m, a 947-957 m és az 1012-1019 m közötti felső-pannóniai homokrétegekből származik. A Termálfürdő II. sz. hévízkútjának gázos vízhozama kompresszorozással -46,1 m-en 714 l/min, a vízhőmérséklet 44 °C. A hévízkút vizének vegyelemzési adatait a hévízkútkataszter [5] adatai nyomán a II. táblázaton tüntettük fel. 1991-ben a Népjóléti Közlönyben megjelent, a Népjóléti Minisztérium Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóságának 1/1991.(NK 1.) Gyf számú közleménye szerint a Sárvári Gyógyfürdő (Vas megye) 48