Hidrológiai tájékoztató, 2004

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Horváth Márta-Bertalan Miklós-dr. Pintér Katalin: A vízminőségi helyzet alakulása a Soproni Vízmű működési területén

A vízminőségi helyzet A kutakból kitermelt víz szinte kivétel nélkül mindenféle vízkezelési technológia alkalmazása nélkül kerül a fogyasztókhoz. A legrégebbi, az 1892-ben üzembe helyezett főtelepi vízmű telepünkön biztonsági klórozást alkalmazunk, mivel a vízkivétel felszín közeli rétegből történik. A csáfordjánosfai vízművünknél a termelt nyersvíz a megengedettnél nagyobb koncentrációban tartalmaz vasat és mangánt, mely komponenseket el kell távolítani a vízből. Az alkalmazott tisztítási technológiai vas- és mangánmentesítés. Társaságunk korszerű vízbázis-védelem megvalósításával, szennyezés jelző észlelő kutak működtetésével, rendszeres vízminőség-ellenőrzéssel biztosítja fogyasztóinak a jó minőségű ivóvizet. A vízminőség ellenőrzését központi laboratóriumunk végzi, amely 1996 óta akkreditált Az akkreditálás műszaki területe kiterjed (többek között) az ivóvizek mintavételére, fizikai, kémiai és mikrobiológiai vizsgálataira is. Nagy gondot fordítunk arra, hogy társaságunk által szolgáltatott ivóvíz minősége megfeleljen a közegészségügyi előírásoknak és az ivóvíz minőségére vonatkozó szabványokban előírt fizikai és kémiai követelményeknek. Rendszeres vizsgálatokkal nyomon követjük vízbázisaink minőségét, valamint az ivóvíz szolgáltatói hálózat vízminőségi változásait. Vízminőség romlás esetén javaslatot teszünk operatív intézkedések -vízcsőhálózat öblítés, fertőtlenítés esetleg medencemosás - megtételére, melyek hatékonyságáról újabb vizsgálattal győződünk meg. Laboratóriumunk 28 fizikai, kémiai és mikrobiológiai paraméter rutinszerű vizsgálatát végzi el a víztermelő kutakból, illetve az ÁNTSZ -el közösen kijelölt hálózati mintavételi pontokról levett vízmintákból. A szerves és szervetlen mikroszennyező komponensekre kiterjedő részletes vizsgálatokat a Vízkutató és Vízkémiai Kft-vel végeztetjük el. Ivóvizeink minősítését illetően jelenleg a 201/2001. (X.25) Korm. rendelet van érvényben, mely az ivóvizek minőségi követelményeit és az ellenőrzések rendjét már az Európai Uniós irányelveket figyelembe véve szabályozza. A kormányrendelet az alábbi magyar nemzeti szabványokat váltotta ki: MSZ 450-1: 1989 Ivóvízminősítés fizikai és kémiai vizsgálat alapján, MSZ 450-2: 1991 Ivóvízminősítés mikroszkópikus biológiai vizsgálat alapján, MSZ 450-3: 1991 Ivóvízminősítés mikrobiológiai vizsgálatok alapján. A rendelet előírja, hogy a vízminőség-ellenőrző vizsgálatokat 2005-től kizárólag a Nemzeti Akkreditációs Testület által e tevékenységre akkreditált laboratórium végezheti. Mint a fentiekben említettünk társaságunk laboratóriuma 1996-óta akkreditált, az akkreditáció műszaki területét a rendelet elvárásainak megfelelően bővítettük. A rendelet néhány kémiai paraméter vonatkozásában szigorodott (pl. arzén vagy ólom tartalom), bizonyos paraméterek (pl. nitrát tartalom) vonatkozásában pedig enyhébb határértékeket ír elő, mint a korábbi minősítést meghatározó MSZ 450-1:1989-jelü magyar nemzeti szabvány. További szigorítás a korábbi szabványhoz képest, hogy a hálózati mintavételi helyeken előírt vizsgálandó komponensek körét jelentősen kibővítette. A 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet 6. számú melléklete felsorolja azokat a településeket, ahol új vízbázis kialakítására, valamint a meglévő vízkezelési technológia megváltoztatására szükséges annak érdekében, hogy a lakosság számára szolgáltatott víz minősége megfeleljen az Európai Uniós irányelveknek. A rendelet 2006. illetve 2009. év végéig több mint 400 települést kötelez technológiai váltás megvalósítására a határértéket meghaladó arzén-, fluorid-, bór-, valamint vas-, mangán-, ammóniaés nitrit vízszennyező komponensek miatt. Társaságunk működési területén lévő települések közül Szakony, Gyalóka, Zsira, Répcevis és Répceszemere szerepel a mellékletben felsorolt települések között, ahol a határértéket kis mértékben meghaladó arzén toxikus mikroszennyező miatt új vízkezelési technológia bevezetésére lesz szükség 2009. decemberig. Az első négy település vízellátását a szakonyi l.sz. kút, míg Répceszemere ellátását a csáfordjánosfai 2.sz. kút biztosítja, melyek arzéntartalma 14 ug/1, illetve 13 ug/1./ Répceszemere és térségében az esetenként előforduló határérték feletti vastartalom kérdését is meg kell oldani, elsősorban a csáfordjánosfai vízkezelés/ vas,-és mangántalanítás/ hatékonyabbá tételével. Gyakori jelenség, hogy egyrészt a vízkezelés során szükséges levegőztetés, másrészt a levegőből befertőződés útján a vízbejutó mikroszervezetek az oxigén jelenlétében másodlagosan kialakuló aerob baktériumok elszaporodását eredményezik. A vízellátó rendszerben kifejlődő élőszervezetek nem jelentenek közvetlen veszélyt az emberre, de zavarják az ellátó rendszer üzemét és rontják a víz érzékszervi tulajdonságait. Esztétikai szempontból kifogásolható a víz, megnő a zavarossága, esetenként barnás színeződés jelenik meg. Ezért a térségben szükség van a mechanikai szivacsdugós vízvezeték-tisztítási technológia alkalmazására, melynek révén jelentősen csökkenthető a vízminőségi panaszok száma. Egy másik jelentős vízminőségi paraméter változása a nitrátosodás, elsősorban a felszín-közeli, környezet-érzékeny karsztos vízbázisokat érinti. A Sopron vízellátását 90 %-ban biztosító sérülékeny fertőrákosi, illetve sopronkőhidai vízbázisainknál jól nyomon követhető a nitrát-tartalom változása. Mindkét vízbázis esetében a vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy a felsőbb rétegekből szennyezettebb víz jut a vízadó rétegbe, ezáltal romlik a kitermelt víz minősége. A kommunális, illetve mezőgazdasági eredetű nitrát a vízművek mélyebb vízadó rétegeit is elérte. Az intenzív vízkitermelés hatására elsősorban a sekélyebb kutakban romlott a vízminőség, mivel a felsőbb rétegekből ide lejutott a roszszabb minőségű víz. A vizsgálatok alapján a szénhidrogén-származékok, peszticidek, nehézfémek legtöbbször a kimutathatósági határ alatt vannak, minden esetben az ivóvíz szabványban megadott határérték alatt fordulnak elő. Mindkét vízbázisra igaz, hogy a nitráton kívül egyéb minőségrontó komponensek nem jelentenek veszélyt, elvétve egy-egy kút esetében a szulfát, vagy ammónia komponens érdemel figyelmet. 41