Hidrológiai tájékoztató, 2004
DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Karácsony Rita: Az Európai Unió Víz Keretirányelvének hatása a csatornázásra és a szennyvíztisztításra
Az Európai Unió Víz Keretirányelvének hatása a csatornázásra és a szennyvíztisztításra* KARÁCSONY RITA Szakdolgozatom célja annak bemutatása, hogy miként képes hazánk az EU Víz Keretirányelvében megfogalmazott elvárásoknak és kötelezettségeknek megfelelni, illetve melyek az elkövetkező évtizedekben előttünk álló legfontosabb vízminőség-védelemi feladatok. A Keretirányelv, mint EU szabályozás A következő években a meghatározó kérdés az Európai Unióhoz történő csatlakozás. Az EU jelenlegi jogi szabályozása a vizek védelme területén nem terjed ki minden kérdéskörre, és folyamatosan változik. Szabályozza - többek között - bizonyos felszíni vizek minőségi követelményeit, vizsgálatát és adatszolgáltatási kötelezettségét, a vízi környezetbe bocsátott egyes veszélyes anyagokkal szembeni védelmét, a települési szennyvíztisztítás és a szolgáltatott ivóvíz minőségi követelményeit. Vízminőségi célok A VKI négyféle víz állapotának védelmével foglalkozik: így a folyók, tavak, átmeneti vízterek és partmenti tengervizekkel. A felszíni vizek esetében a kiindulópont az, hogy minden egyes víztípushoz kiválaszthatók azok a biológiai, hidrológiai, morfológiai és kémiai paraméterek, amelyek érzékenyen mutatják az emberi hatásokat. Ezen paraméterek ún. referencia-értékei - a zavartalan állapothoz tartozó értékek - jelentik a „kiváló állapotot". A ,jó állapot" az emberi tevékenység miatt ettől eltérhet, de csak olyan mértékben, ami nem befolyásolja az ökoszisztéma működését és a kémiai komponensek koncentrációi nem lépik túl a környezeti határértékeket. A felszíni vizek esetében teljesítendő követelmények a következőkben foglalhatók össze: - a vízterek állapota nem rosszabbodhat, - a jó állapot (jó ökológiai és jó kémiai állapot) elérése érdekében a vízterek védelme és helyreállítása, a jó állapot elérése 15 éven belül, - a kiemelt anyagok okozta szennyezések folyamatos csökkentése és a veszélyes anyagok emissziójának megszüntetése vagy fokozatos kiiktatása. A Víz Keretirányelv célja tehát a vizek ,jó állapotának" biztosítása és ennek érdekében a befolyásoló emberi tevékenységek szabályozása, oly módon, hogy azok ne zavarják az érintett ökoszisztémák működését, illetve a vizek megfelelnek a velük szemben támasztott speciális követelményeknek (ivóvízellátás, természetvédelmi igények stb.). Vízminőség ellenőrzés A környezeti célkitűzések az állapotértékelés figyelembevételével határozhatók meg, a cél és a tényleges állapot közötti különbség alapján az elérésükhöz szükséges intézkedések, illetve később az újabb állapotértékelés alapján ellenőrizhető a célkitűzések teljesülése. A vizek állapotának jellemzéséhez a monitoring adatokon alapuló biológiai jellemzők mellett a víztér és környezetének kvantitatív jellemzői és a víz fizikai-kémiai jellemzői szolgálnak. A VKI a tagállamok teljes körében létrehozandó, öszszevethető információs bázisra törekszik. Az általános kritériumok között talán a legalapvetőbb az egyes tagállamok észleléseinek tér- és időbeli összehasonlíthatósága, ami szabványosított módszerek alkalmazását igényli. A VKI által megkívánt monitoring többszintű. A „felügyeleti" monitoring célja a hatáselemzések kiegészítése, további monitoring hálózatok tervezése, valamint a természetes állapotban bekövetkező, illetve az emberi tevékenység hatására jelentkező hosszú távú változások kimutatása. Célja továbbá a vízgyűjtők általános vízi állapotának és az országhatárokat átlépő vizek állapotának bemutatása. A „kivizsgálási" monitoring program meghatározása a helyi viszonyok függvénye. Az ok-okozati kapcsolatok feltárását szolgálja azokon a problémás területeken, ahol ez nem ismertek, vagy bizonytalanok. Ez a típusú monitoring hajtandó végre havária jellegű szennyezések előfordulása esetén is. Az „üzemelési" monitoring két "felügyeleti" monitoring periódus között működik a kritikus állapotú víztestek állapotváltozásainak nyomon követése és ezzel az intézkedések hatásának értékelése érdekében. A mintavételi helyek megválasztása tehát lényegesen különbözik az előző célokat szolgáló programoktól. Ennek a monitoring programnak a tartalma jelentősen változhat, akár egyetlen vízgyűjtő-gazdálkodási perióduson belül is, ha a feltételek módosulnak. A szelvények kiválasztásánál az egyik meghatározó tényező a prioritási listán szereplő szennyezőanyag-terhelés jelenléte, ahol mindenképpen mérni kell. Más esetekben a víztestet érő terhelés jellege és mértéke lesz a mérvadó. Ha pontszerű terhelésről van szó, akkor a mérési szelvényeknek elegendőeknek kell lenniük a víztestre gyakorolt hatások külön-külön történő értékelhetőségéhez. A diffúz terhelések értelemszerűen másként kezelhetők, bonyolultabbak, de a mintavételezésnek itt is reprezentatívnak kell lennie. Célok elérése, integrált vízgyűjtő-gazdálkodás A Keretirányelv végrehajtása során számos feladat jelentkezik. A tennivalók megvalósításának dokumentációját a vízgyűjtő- gazdálkodási tervek jelentik. A tervnek tartalmaznia kell a végrehajtás intézményi hátterét, az emberi tevékenységre és a vízterekre vonatkozó információkat, a környezeti célokat, a teljesítéshez szükséges intézkedési programot, az esetleges kudarc okait és az emiatt megtett kiegészítő intézkedéseket, valamint a monitoring programot. A tervek elkészítésében nagy szerepet kell kapnia a közvéleménynek és a nyilvánosságnak. A terv egyfajta garancia arra, hogy a VKI-ban megfogal* A 2003. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton egyetemi kategóriában II I . dijat nyert diplomamunka kivonata. 23
