Hidrológiai tájékoztató, 2004

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Ficsor Johanna: Az árvíz-levezetési viszonyok vizsgálata numerikus modellezéssel a Tiszán, a Vezsenyi-kanyar térségében

változatoknál jellegét tekintve hasonló eredmények születtek. 1. ábra. Kialakult felszíngörbe az alapesetben (1), átvágás beépítése (2), illetve a galériaerdő kiirtása (3) esetén Megállapítható, hogy a 305 - 310 fkm közötti szakaszon egyik változatnak sincs hatása a felszíngörbe meredekségének alakulására. Ennek oka az lehet, hogy ezen a szakaszon a vízszállításra jelentős terület áll rendelkezésre, és a víztömeg jelentős része a müvelés alatt álló területen áramlik. A beavatkozások hatása a modellezett folyószakasz 305 fkm alatti és a 310 fkm feletti szakaszain érzékelhető, és mindkettő a felszíngörbe meredekségének csökkenését eredményezi. Hasonlóan a felszíngörbék vizsgálatánál tapasztaltakhoz, a teljes modell-szakaszra vonatkozó eséscsökkenés esetén is jól látható volt, hogy az árapasztó és a nyárigátelbontás hatása elég csekély (1.5 - 2%), míg a nagy vízi átmetszés majd 20%-os, a galériaerdő megszüntetése több mint 32%-os esés-csökkenést eredményez. Megvizsgáltam a vízhozam megoszlását a széles hullámtéri területen, a modellből nyert fajlagos vízhozam mátrix (2. ábra) segítségével. 2. ábra. Fajlagos vízhozamok területi eloszlása Kiszámoltam külön-külön a főmeder, a nyárigát mögött húzódó sűrű erdővel borított hullámtér, és a védett művelés alatt álló terület, illetve az átmetszés átlagos vízszállítását. Számításaim szerint a főmeder minden esetben 2-3% körüli részesedéssel rendelkezett. Legtöbbet, 3.1 %-ot az árapasztós, a legkevesebbet 2.0 %-ot az átmetszéses változatban érte el. A galériaerdö nélküli változatban a vízszállító-képessége az alapállapothoz képest mindössze 0.1 %-kal csökkent. Láthatóan minden esetben a szántó vízszállítása volt jelentős, általában 90% feletti. Az átmetszés kialakítását modellező változatban a szántó részesedése 77.7%-ra csökkent, az átmetszés jelentős vízszállításának köszönhetően, ami meghaladja a 17%-ot. A dolgozat célja a műszaki tartalom (beavatkozási lehetőségek vizsgálata) mellett, a (kétdimenziós) numerikus modellezés lehetőségeinek feltárása, és megismertetése volt. Véleményem szerint a numerikus modell jól alkalmazható tervezésre, a beavatkozások hatásának vizsgálata lehetővé teszi az optimális változat keresésének viszonylag gyors, és egyszerű folyamatát. Alkalmas lehet a „karbantartó" és védekező jellegű feladatok tervezésére, a már előkészített modell - a megfelelő paraméterek szükség szerinti megváltoztatásával - újra futtatható, egy már futtatott változat visszajátszható. A modelleredmények bemutatását jó néhány rajzi megoldás teszi szemléletessé, könnyen érthetővé, lehetőség van a folyamat animált bemutatására. Ezek a lehetőségek, valamint az eredmények „hagyományos" feldolgozása, és ábrázolása könnyen érthető, látványos és számszerű eredményeket adhatnak, lehetőséget teremtve a modell döntéstámogató eszközként való alkalmazására. A valóságban talán kivitelezhetetlen, ellenállásba ütköző beavatkozási változatok (például a védelem alatt álló galériaerdő kiirtása) hatásának, illetve kézenfekvő, de az eredmények alapján nem megfelelő hatású változatok (pl.: nyárigát elbontása) szemléletes bemutatása megkönnyítheti az érdek-különbségekből adódó ellentétek feloldását, megfelelő kompromisszumok elérését. 17