Hidrológiai tájékoztató, 2004

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Pékó Krisztina: Egyedi szennyvízelhelyezési lehetőségek alkalmazhatósága a különböző földtani, vízföldtani adottságok figyelembevételével

Egyre elterjedtebbek a természetközeli szennyvíztisz­títási módszerek, amelyeket általában két csoportra szo­kás osztani: 1. szilárd hordozó alapú rendszerek pl. szik­kasztás, homokszűrés, gyökérzónás szennyviztisztítás, 2. víz alapú rendszerek pl. csörgedeztetéses rendszer, ná­dastó, úszó- vagy lebegő vizinövényes tisztítás Ezen eljárások népszerűek Nyugat-Európában is, Ma­gyarországon körülbelül 120-130 természetközeli szennyvíztisztító telep van, ezek közül 80 üzemel. Kommunális szennyvíz kezelésére 64 rendszert használ­nak, a többi ipari szennyvizet tisztít. Hazánkban elsősor­ban a nyárfás öntözéses eljárást, a tavas szennyvíztisztí­tást, a nádas tavas eljárást és a gyökérmezős eljárást al­kalmazzák. 5. A kistelepülések problémái Mind a hazai, mind a nemzetközi tapasztalatok azt bi­zonyítják, hogy a kistelepülések gondokkal küzdenek a vízellátás és szennyvízkezelés területén, amelynek okai: a földrajzi elhelyezkedés, a gazdasági háttér hiánya. A kis települések speciális problémái : 1. A szennyvíz­tisztítási határértékek szigorúak. (A fejlett országokban azonos a nagyvárosokéval, a befogadó, többnyire kis vízfolyás érzékenysége miatt.) 2. Az egy fóré eső fajla­gos költségek nagyok (pl. egy 1000 lakosú településen a fajlagos építési költség 2-4-szer nagyobb, mint egy 100000 fós településé). 3. A megvalósítás pénzeszközei korlátozottak (alacsonyabb családi bevételek, munkanél­küliek magasabb aránya, szociális ellátásban részesülők aránya). 4. Korlátozott pénzügyi keretek az üzemeltetés­re és fenntartásra, (problémák: a nem megfelelő ellenőr­zés, költségvetés, közmű üzemeltetés stb. területén.) 6. Egyedi szennyvízelhelyezési lehetőségek Ahhoz, hogy a megfelelő technológiát kiválasszuk, ismernünk kell a kiválasztott terület talajtani adottságait és paramétereit. A szennyvízelhelyezés és hasznosítás szempontjából meghatározó talajtani jellemzők: geneti­kai talajtípus, mechanikai összetétel, fizikai szerkezet, vízvezető-, vízáteresztő-, víznyelő képesség, porozitás viszonyok, levegőzöttség, 0 2 tartalom, vízkapacitás, felvehető víztartalom, holtvíz tartalom, vízben oldható összes sótartalom, szódalúgosság, nátrium %-os mennyi­sége, adszorpciós kapacitás, kicserélhető kationok meny­nyisége, %-os aránya, kémhatás (vizes pH) és szénsavas mésztartalom, szervesanyag készlet, humuszviszonyok (humusztartalom, humuszos réteg vastagsága); mikro­biológiai tevékenység, talaj nehézfém tartalma, növény számára szükséges (hasznos) tápanyagok mennyisége, talajvíz viszonyok (átlagos mélység, maximális mélység, kritikus talajvízszint, talajvíz minősége), a terület dom­borzati viszonyai, tagoltsága, lejtési viszonyok, a terüle­ten jelentkező talajtani heterogenitás, jelentős talajhibák fajtái és előforduló mélysége, tömör kő, kőzet, mészkő, szikesség, erős tömődöttség, levegőtlenség. Ha figyelembe vesszük a talajok ezen tulajdonságait, akkor a szenny vízhasznosításra alkalmas talaj féleségek a következő tulajdonságokkal rendelkeznek: jó, vagy kö­zepes vízvezető képesség, megfelelő víztartó képesség, jó levegőzöttség, kedvező szerkezet, megfelelő szervesa­nyag készlet és mikrobiológiai aktivitás, közepes ad­szorpciós kapacitás, kevés kicserélhető Na, semleges körüli kémhatás, kevés toxikus elem tartalom és kedvező hasznos tápanyag mennyiség, mély talajvízállás, minél homogénebb, lehetőleg sík fekvésű terület, minimális talajhiba és károsító folyamat. A szennyvíz-elhelyezhetőséggel kapcsolatban három­féle területi kategóriát különböztetünk meg: > Szennyvízelhelyezésre és hasznosításra alkalmas területek > Szennyvízelhelyezésre és hasznosításra nem alkal­mas területek > Szennyvízelhelyezésre és hasznosításra feltételesen alkalmas területek Szennyvízelhelyezésre nem alkalmas területek : tömör kő, kőzet vagy kavicsréteg előfordulása; mészkőpad, homokkőpad jelentkezése; magas só, vagy szóda és Na tartalmú, ezért igen gyenge vízvezető képességű, leve­gőtlen talajrétegek előfordulása (szikes talajok); lápos, tőzeges rétegek előfordulása; glejes, igen rossz vízvezető képességű, agyagos rétegek előfordulása; erősen tömő­dött, szélsőséges vízgazdálkodású, gyenge levegőzöttsé­gű, általában nehéz mechanikai összetételű talajok; ma­gas talaj vízállás (1,50 m felett) erősen savanyú kémhatás (4,5 pH). Nem helyezhető el továbbá a szennyvíz : természetvé­delmi területen, hidrogeológiai védőterületen, kavicste­raszokon, karsztvizes területeken, belvizes területeken, meredek lejtésviszonyú területeken, a meghatározott védőtávolságon belül. Szennyvízelhelyezésre feltételesen alkalmas területek: viszonylag magas talaj vízállású (1,5-2,5 m) területek, viszonylag magas só- és Na tartalmú talajok, amelyeknél a sófelhalmozódási szint 50 cm-nél mélyebben helyez­kedik el; kedvezőtlen vízvezető- és vízáteresztő képessé­gű, tömődöttségre és levegőtlenségre hajlamos, nehéz mechanikai összetételű agyagos talajok; egyéb talajhibás talajok pl. savanyú kémhatású talajok, pH 5,6-6,8 kö­zött; olyan területek, ahol káros degradációs folyamatok fordulnak elő. Szennyvízelhelyezésre mindazon területek alkalma­sak, amelyek nem tartoznak az előző két csoportba. A települési szennyvíztisztítás területén általánosan alkalmazott a szennyvizek összegyűjtésén alapuló, köz­pontosított, ún. mesterséges szennyvíztisztítási eljárások. De ezek mellett egyre elterjedtebbek a környezet- és költségtakarékos megoldások. A következő csoportosítá­suk létezik: 1. a csatornahálózaton összegyűjtött szenny­vizek ártalmatlanítása ún. természetes/természetközeli szennyvíztisztítási eljárással, 2. a lakóingatlanokon ke­let-kező szennyvizek ártalmatlanítása helyben, csatorna­hálózat kiépítése nélkül, egyedi/helyi/házi szennyvíztisz­títási és elhelyezési kislétesítményekkel. Természetes/természetközeli szennyvíztisztítási el­járások : 1. faültetvényes, 2. a mezőgazdasági öntözéses, 3. a tavas, 4. az épített vizinövényes, 5. „élőgép"-es szennyvíztisztítási módok. Alkalmazási területük : a kis- és közepes, csatornaháló­zattal nem rendelkező települések; a kevésbé érzékeny 12

Next

/
Thumbnails
Contents