Hidrológiai tájékoztató, 2004

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Kállai Szabolcs: A beregi magyar-ukrán közös belvízvédelmi rendszer fejlesztésének vízgazdálkodási és tájökológiai sajátosságai

és természetvédelmi területek mozaikos szerkezetének értékes, területileg különálló részeit foglalja magába. Kutatókkal, ökológusokkal történt konzultációim után fény derült arra, hogy a választott területen, későbbi mintaterületen (a Beregi vízgyűjtőn belül, Dédai-Micz főcsatorna és a Magyar-ukrán államhatár keresztezésénél, a csatorna hosszelvényének 15+050 fkm-e környezetében, mely a Tóvár Tájvédelmi Körzet területe is (lásd 1. ábra) súlyos ökológiai probléma áll fenn. Kicsit tovább boncolva a problémát kiderült, hogy a mintaterületre jellemző vizes-mocsaras élővilág veszélyben van. Ezt indikálja az is, hogy eltűnt a területről 9 védett növényfaj, és különböző madárfajok is. A terület belvíz terén fokozottan veszélyeztetett és szezonális víztöbbletekkel találkozhatunk, de az egész év átlagában mérve a vízmennyiség nem elegendő a vizes-mocsaras élővilág igényeinek. A mintaterületen a kiemelt ökológiai probléma vízvisszatartási lehetőségek megvalósításával oldható meg. A mintaterület belvízi létesítményeinek és belvízi létesítményei működési rendjének részletes bemutatása, valamint egy részletes környezeti felmérés után (melyek helyszűke miatt itt kimaradtak) láttam neki a kérdés orvoslásának. Mivel a térség meghatározó lételeme a víz, ezért a területek kedvezőbb vízellátottságát lehet és kell is biztosítani. A terület vízvisszatartási lehetőségei a következők (1. ábra): • A Dédai víztározóban történő tározás • Medertározás • Holtmedrek feltöltése általi vízvisszatartás J. ábra. A vízvisszatartás tervezete a Tóvár TK területén A tározáshoz szükséges vízmennyiséget a belvizek idején fellépő víztöbblet biztosítaná. A Dédai víztározó általi vízvisszatartás Az 564 000 m

3 maximális térfogatú tározó feltöltése a Dédai-Micz csatomán lévő 2,24 m

3/s teljesítményű szivattyútelep által történik. Mértékadó belvizek esetén annak érdekében, hogy az ukrán belterületeken ne legyen elöntés, valamint hogy a magyar területekre ne történjen a szabályzatban lévő vízhozamoknál több átvezetve a tározó feltöltése vízgazdálkodási céllal is indokolt. A belvízhullám levonulását követően a tározóból szükség esetén vízkivezetés történhet a csatornahálózatba, ökológiai vízpótlási céllal. Megvalósításához egy szivornya beépítését javaslom a tározót feltöltő szivattyútelep mellé (l. ábra). Ez az a megoldás lenne az, ami legkevésbé zavarná a környezete élővilágát, leginkább tájbailleszthető lenne, nem is beszélve arról, hogy ez az egyik leginkább költségtakarékos vízkivételi lehetőség. A szivornya általi vízkivezetést a magas (maximális tározási vízszint 111,2 mBf) tározási vízszint lehetővé teszi. Az ökológiai célú vízkieresztések alkalmával mindig figyelembe kell venni a tározó élővilágának igényeit, és stabilitásukat meg kell őrizni. A tározót célszerű lenne mindig a maximális vízszinten tartani. Ezzel tudnánk biztosítani egy tartalék jellegű, nagy mennyiségű vízkészletet, a sürgősen fellépő ökológiai problémák megoldására. Az állandó vízszinten tartás kedvező lenne a tározó élővilágának is. A tározó maximális vízszinten tartása viszont magával vonja a hidrológiai monitoring és előrejelzés fejlesztését. Javaslom ezért egy kisebb észlelőhálózat kiépítést, amely a mértékadó és ennél nagyobb belvizek biztonságos levezetését koordinálná a Dédai-Micz csatornán. Medertározás A modellterület csatornahálózata nagyon sűrű. A meliorációs csatornákkal együtt sűrűségük kb. 5,6 km/km

2. A csatornahálózat medrébe épített duzzasztókkal tehát jelentős mennyiségű belvízvisszatartást lehetne megvalósítani. A duzzasztós belvízvisszatartás kétoldalú lenne: egyszer az összegyülekező belvizek visszatartásával, másszor pedig a tározóból származó vizek visszatartásával szolgálná az ökológiai célú vízpótlást. 3 ilyen duzzasztó beépítését javaslom (I. ábra). A főcsatornák depóniájába a kisebb csatornák kivezetéseinél vízvisszatartás és vízbevezetés érdekében ideiglenes (homokzsákos) elzárásokat, vagy kétoldali nyomásra méretezett zsilipek építését javaslom. Holt medrek feltöltése A csatornák depóniájába a holt meder kivezetéseknél a vízvisszatartás és vízbeeresztés érdekében ideiglenes (homokzsákos) elzárásokat javaslok. Következtetések, javaslatok A Beregi belvízrendszer belvízi elöntéseinek területi kiteijedését sajátos síkvidéki viszonyai miatt igen nehéz megállapítani, összefüggő elöntések csak nagy belvizeknél vannak. Az 1940-es belvíztől eltekintve a legnagyobb belvízi elöntések 1967-ben, illetve 1999-ben voltak. 1999-ben kb. 16.000 ha feletti terület (48 %) került elöntés alá a belvízrendszer magyarországi részéből. Következtetéseim szerint az 1999-es belvízi elöntés ugyan 10