Hidrológiai tájékoztató, 2004

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: A magyar vízgazdálkodás évfordulói 2005-ben

nyag felhasználásának rohamos növekedése miatt azon­ban egyre több vegyszer jutott a környezetbe, amelyekre a szabvány "érzéketlen" volt, így idővel, az 1970-es évek második felében szükségessé vált felülvizsgálata. 1955. Az utóbbi fél évszázad legnevezetesebb vízi járványa zajlott le Szegeden, amikor a vízvezetékbe jutott szenny­víz mintegy 30 000 megbetegedést okozott a dél-alföldi városban. 1955. Az országban telepített 35 vízhőmérséklet mérő állomás 1946-1952 között észlelt adatainak feldolgozásával Lász­lóffy Woldemár hidrológus, a hazai folyók és tavak hő­mérsékleti viszonyainak úttörő jellegű, első elemző vizs­gálatát végezte el. 1955. Az Öntözési és Rizstermelési Kutató Intézet (ÖRKI) Szarvas mellett berendezte az ún."Kondorosvölgyi minta belvízgyűjtő terület"-et. A létesítés célja az volt, hogy ta­nulmányozzák a síkvidéki területek lefolyási viszonyait. 1955. A Zala és mellékvizeinek árvize miatt az elvizenyősödött dunántúli réteken súlyos marhavész lépett fel, ami döntő fordulatot adott a kultúrmérnöki munkálatoknak. 1956­1958 között, különösen a Zala völgyében végeztek jelen­tős lecsapolási (rét-és legelőlecsapolási) és meder-jó-kar­bahelyezési munkálatokat. 1955. A borsodi iparvidék (Ózd, Kazincbarcika, Diósgyőr, Miskolc) vízigényének kielégítése érdekében megkez­dődtek az ország első regionális vízművének, a borsodi regionális vízellátó rendszemek (BRV) kivitelezési mun­kálatai. A rendszer vezető tervezője Gerhard József (VIZITERV) volt. Elsőként a kazincbarcikai és borsod­sziráki vízműtelep és a hozzácsatlakozó gerinchálózat készült el. A későbbi építési ütemben létesítették a ra­kacai-, majd a lázbérci tározót és a csatlakozó víztisztító müvet. 1955. A Duna vízgyűjtőjén lehullott csapadék folyamatos fi­gyelemmel kisérésére rádiós szolgálat alakult. A SYNOP táviratokba foglalt jelentések alapján naponta csapadék­térkép készült. A Duna-vízgyűjtő csapadék és hőmérsék­leti viszonyainak naponta kétszeri észlelése és értékelése teremtette meg az alapját a később megszervezett riasz­tószolgálat kialakításának. 25 éve 1980. április 4. A Tisza-völgyi árvízvédelmi rendszer fejlesztésének megvalósításában végzett kiemelkedő tevékenységéért megosztott Állami-díjban részesült: Gyöngyösi Lázár, Dávid Béla, Kovács Sándor, Simády Béla, Stéfán Márton és Tolnai Kálmán. 1980. május 30. Átadták a Észak-Dunántúli Víz- és Csatornaművek Tata­bánya-Tata-Oroszlány Regionális Vízművét, amely 16 településen 175 000 lakost látott el napi 80 000 m 3-nyi i­vóvízzel. 1980. június 13. Ünnepélyesen felavatták a Fővárosi Vízmüvek legna­gyobb, 80 000 m 3-es Gellérthegy - Sánc utcai víztároló (ellennyomó) medencéjét. A műtárgy tervezői Janzó Jó­zsef vezetésével a MÉLYÉPTERV mérnökei voltak. 1980. július 22. Átadták rendeltetésének a Kaposvár-Fonyód-Bélatelepi regionális vízművet, amellyel lehetővé vált, hogy a nyi­rádi bauxitbányászattal kapcsolatban kiemelt karsztvíz eljuthasson Kaposvárra. 1980. július 26- augusztus 2. A Körösök hegyvidéki vízgyűjtőjén július 21-25. között lehullott rendkívüli csapadék hatására igen heves árhul­lám indult el a Fekete- és Sebes-Körösön, valamint a Be­rettyón. A román oldali töltésszakadásokat követően a Berettyó bal parti töltése a halaspusztai szükségtározó közelében július 6-án átszakadt. Két nappal később a Kettős-Körös jobb parti töltése szakadt át a hosszúfoki belvízi szivattyútelep feletti szelvényben. A gátszakadás mérete néhány óra leforgása alatt meghaladta a 71 m-t, s a kiömlő víz mintegy 6,5 m mélységű kopolyát alakított ki. A szakadás következtében 105 km 2-t öntött el az ár, s 4 086 lakost kellett kimenekíteni. A károk mérséklése és a védekezési körülmények javítása érdekében még aznap robbantással megnyitották a Kettős-Sebes-Körös szögle­tében lévő Mérgesi árvízi szükségtározót, majd augusz­tus 2-án, a Fekete-Körösön érkező újabb árhullám hatá­sának csökkentésére a Mályvádi szükségtározót. 1980. október 16. A rendkívüli esőzések miatt megáradt Rába, Répce, Pin­ka vize elöntött néhány örségi falut. 1980. október 30. Esztergomban egy XVIII. századi felújított barokk épü­letben megnyílt a Magyar Vízügyi Múzeum első állandó kiállítása "A Duna és a magyar vízgazdálkodás történe­te" címmel. A kiállítást a "Múzeumi hónap" eseményso­rozata keretében Korcsog András művelődési államtitkár nyitotta meg. 1980. november 25. New Yorkban az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) az 1981-1990-es éveket a "Tiszta víz és megfe­lelő' csatornázás 1990-ig mindenkinek" jelszóval az "Ivóvíz Évtizedé"-nek nyilvánította. 1980. december 29. ft Bélteky Lajos (Budapest) gépészmérnök, a hazai víz­kutatás kiváló szakembere, gépészmérnök, az első ma­gyar kútszabvány, valamint a hazai törpevízművesítési program műszaki alapjainak kidolgozója. (* Mándok, 1901. április 24.) 1980. A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer első ütemének 640 millió Ft-os beruházási programja elkészült. 1980. Az 1969-ben kötött Osztrák-Magyar Tudományos és Műszaki Együttműködési Egyezmény keretében meg­kezdődött a Fertő tó vízháztartásának közös kutatása. Fejér László 107

Next

/
Thumbnails
Contents