Hidrológiai tájékoztató, 2003

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Siposné Szabó Márta-dr. Körösmezey László: 50 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Csatornázási és Szennyvíztisztítási Szakosztálya

te teljesen a vitaülések rendezésére, illetve a nagyrendez­vényeken, vándorgyűléseken való közreműködésben me­rül ki. A Vezetőség tagjai egyénileg sokszor vesznek részt vidéki előadásokon, pályázatok elbírálásában, a Társaságon kívül rendezett szakmai megmozdulásokon, de a szervezést vállalók köre szűkül. Ugyanakkor a vita­ülések látogatottsága nem csökkent észrevehetően, ami viszont örvendetes jelenség. Az előadóüléseken a hangsúly az aktualitásokra tevő­dött. 1987-ben jelentős esemény volt, hogy az IAWPRC szeptemberben Budapesten rendezte meg az u.n. work­shopját, amely főleg a fővárosihoz hasonló nagy tisztító­telepek kérdésével foglalkozott, és amelynek rendezésé­ben az FCSM nagy részt vállalt. Új technológia ismertetését jelentette nagy szennye­zettségű szennyvizek esetében az anaerob szennyvíztisz­títás és az anaerob iszaprothasztás két lépcsőben történő végrehajtásának lehetősége. Sok esetben számoltak be a szakemberek megvalósult tisztítótelepek működéséről, üzemi tapasztalatairól. Talán érdemes ezek közül kie­melni a ceglédi szennyvíz-öntözőtelepen az első két év eredményeit bemutató helyszíni beszámolót 1988-ban. Egy alkalommal - a mélylégbefuvás hazai elterjesztése érdekében megszólaltatták a légbefúvó szerkezetek hazai gyártóit és összevetve berendezéseiket néhány, nálunk már alkalmazott külföldi gyártó termékeivel. 1989-ben Bhönke professzor (Aachen) személyesen ismertette a kétlépcsős tisztításra vonatkozó szabadalmának lényegét és eddigi tapasztalatait. Ugyanebben az évben emléke­zett meg a Szakosztály a szakmai életben jelentős múltat befutott MÉLYÉPTERV 40 évéről is. 1990-ben Németországban élő hazánkfia számolt be saját kétlépcsős iszap víztelenítési eljárásról, és szó ke­rült a tápanyagok (N, P) eltávolításának lehetőségeiről, amit a következő évben más előadók, más módszerek al­kalmazásával megismételtek. 1991-ben talán az az előa­dás volt a legérdekesebb, amely bemutatta (K+K Kft. e­lőadó ismertetésében), hogy mit és milyen kétségbeejtő módon keveset jelent a szennyvíztisztítás területén a Phare-program, mint ú.n. nyugati segítség. 1991-ben - két év kihagyás után - újra szerepelt a szennyvíztisztítás kérdése is a Társaság közgyűlése al­kalmával Székesfehérvárott rendezett IX. Országos Ván­dorgyűlésen. 1992-ben a Főváros szennyvíztisztításának kérdései kerültek előtérbe. Véleményezte is a Szakosztály a távla­ti fejlesztési tervet, vitaülésen is szerepelt és helyszíni szemlével egybekötött ismertetés során ismerkedhettek a résztvevők az iszapkezelés rekonstrukcióját befejező Délpesti szennyvíztisztító telep újdonságaival. De vitaülés tárgyát képezte az iszapkezelés és az iszapelhelyezés budapesti problémáinak megvitatása is. Foglalkoztatja a szakmai közvéleményt a környezetvéde­lem és a vízügy kapcsolata, a szennyvíztisztítás várható feladatai és néhány tisztítótelep üzemi tapasztalata, illetve néhány újszerű megoldás a technológiában. Ezek is megjelentek egy-egy előadóülés programjában. 1993-tól 1999-ig a szakosztály élén dr. Dulovics De­zső állt, munkáját titkárként Boda János segítette. A vitaülések látogatottsága továbbra is kielégítő, de a munkát, feladatokat vállaló, megújulást hozó fiatalság hiánya változatlan. Az 1994-1999 közötti Vándorgyűlések (Siófok, Baja, Sopron, Kaposvár Kecskemét, Miskolc) előadásai az a­dott terület jellemző vízgazdálkodási kérdéseivel foglal­koztak. 1994-tól minden évben megemlékezünk a Víz Világ­napjáról, a szakma „nagy öregjeinek" megemlékezése u­tán a vízgazdálkodás egészével összefüggő téma megvi­tatásával ünnepeltünk. 1994-ben új kezdeményezésként került megrendezésre az első Kárpát-medence vízgazdálkodásával foglalkozó konferencia Egerben. A konferencián a szakosztály tag­jai előadóként és hallgatóként is szép számban vettek részt. Az első Kárpát-medence konferenciát még négy kö­vette, 1996-ban szintén Egerben, 1998-ban Kolozsvárott, 2000-ben Szabadkán, 2001-ben Debrecenben. A konfe­renciák a vízgazdálkodás és vízi környezetvédelem idő­szerű kérdéseit vitatták meg a Duna medencében. 1999-ben új vezetőség vette át a szakosztály munkájá­nak irányítását, az elnök dr. Szilágyi Mihály és a titkár Siposné Szabó Márta személyében. A szakosztály taglétszáma 2003-ban 298 fő, átlag élet­korán azonban továbbra is javítani kell. A fiatalok bevonására született meg az a fórum, - a­melyet hagyományként szeretnénk továbbfolytatni, - a­hol ősszel a pályakezdők tartanak előadásokat, bemutat­kozási lehetőséget biztosítva számukra, szakmai felké­szültségükről tehetnek tanúságot. Tagjaink a szakosztályon kívül a területi szervezetek­ben és más szakmai szervezetekben is tevékenykednek (MASZESZ, VCSOSZSZ). Előadó üléseink rendszeresek, tervezhetőek és kiszá­míthatóak. Éves programunk nyolc előadó ülésből áll, ja­nuártól-májusig 5 db, nyáron a közös nagyrendezvény a Vándorgyűlés, ősszel 3 előadás szeptembertől novem­berig. Szakosztályunk szakmai fórum, és találkozóhely. Az előadásokon a szakma széles keresztmetszete jelenik meg és cseréli ki véleményét, tervezők, oktatók, kutatók, üzemeltetők, közhivatalnokok, minisztériumok képvise­lői, egyetemi hallgatók és természetesen nyugdíjasok is. Éves munkatervünk négy téma köré csoportosul. 1. Az első az Európai Unióhoz csatlakozás nyomon köve­tése, a jogharmonizáció és a törvényalkotás folyamatának figyelése, a vélemények, gyakorlati tapasztalatok ütköztetése. 2. A második a szakmai. Az előadások egy-egy téma mé­lyebb megismeréséhez, a szakmai elemzéshez, az isme­retek terjesztésének lehetőségét teremtik meg. 3. A harmadik témakör a kihelyezett ülés, melyen egy-egy nagy beruházás helyszíni bemutatása során nyerhetünk tapasztalatokat. 4. A negyedik témakörünk, a nagyrendezvényeken való részvétel. Szakosztályunk tagjai nagy számban és nagy számú előadással képviseltetik magukat a Vándorgyűlé­seken. A csatornázás és szennyvíztisztítás szekciójá­65

Next

/
Thumbnails
Contents