Hidrológiai tájékoztató, 2003

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Lőrincz Károly: Az Ecsedi-láp rehabilitációja

Holtmedrek 1 200 Bivalyfertő Csicsós-láp Bürgezdi-láp Bekedi-láp Bekek Románia) 1 s szesen: 1 100 2 400 1 000 700 1 750 Lápi főcsatorna öblözete Kocsordi főcsatorna öblözete Északi főcsatorna öblözete 7 033 3. Kényszerűségek Ma, amikor a birtokszerkezet az Ecsedi-lápon elaprózódott, nincs a mezőgazdasági termékek számára szervezett és biztonságos piac, a termelés biztonsága kockázatos, a támogatási rendszer iránya termelési típusú, igen nehéz többcélú vízgazdálkodásról beszélni. Több mint tíz évvel a rendszerváltozás után sem alakult ki az a területhasználati mód, amely leginkább megfelel a természet-földrajzi környezetnek, amely ipar hiányában is biztosítja e vidék népességmegtartó képességét. Sokan gondoljuk úgy, hogy ennek forrása természeti kincsként időszakosan bőséggel rendelkezésre álló víz, és az eköré szervezett gazdaság lehet. Ha a mezőgazdasági termelés EU csatlakozás utáni lehetőségeire gondolunk, akkor bizony sürgető tennivalók sorakoznak a gazdaságtalan és dömping termelés elkerülésére, a kedvezőtlen termőhelyi adottságú (mélyfekvésű, gyakran vízjárta) területek extenzív, természetközeli hasznosítására. No és itt van a vésztározó program is. Az Ecsedi-láp legészakibb nyúlványát érinti a Szamos-Krasznaközi vésztározó közel 60 km

2-en, Szamosszeg, Szamoskér, Tunyogmatolcs, Györtelek, Kocsord, Mátészalka, Ópályi és Nagydobos települések határában. A terület holtmedrekkel szabdalt. Nemcsak vésztározás idején, hanem azon kívül is alkalmas vízvisszatartásra. Természetesen ennek infrastruktúráját a vésztározó építésével egyidőben ki lehet építeni. A ki-beeresztő műtárgyak helyének gondos megválasztásával újabb területeket lehetne bekapcsolni a víztározásba az Ópályi-kisláp, Csergehát és Macskás-Kisa határrészekben. 4. Kapcsolat az érdekeltekkel Mint utaltam rá Társulatunk feltárta azokat a helyeket, ahol a vízvisszartás-tározás lehetséges. Munkánk során találkoztunk a Hortobágyi Nemzeti Park (Debrecen) munkatársaival, akik kutatási zárójelentést készítettek „ökológiai vizsgálatok az Ecsedi-láp és peremvidéke maradvány lápterületein, azok rehabilitációjának és védetté nyilvánításának megalapozása céljából" címmel. Ez egyértelműen a természetvédelmi érdekcsoport megjelenését jelenti. A víz területen tartásával cél a mozaikos élőhely-rendszer felélesztése, majd védelem alá helyezése. Az önkormányzati érdekcsoport először nem közvetlenül, hanem közvetve a Közösségszolgálat Alapítvány (Budapest) „Szatmári határvidék fejlesztése" programján keresztül jelent meg, keresve a vizes élőhelyek menti megélhetési lehetőségeket. Később önkormányzati egyesületet alapítva, mint földtulajdonos is, pályázva a vizes élőhelyek menti szelíd túrizmus megalapozására (Csicsós-láp). Amikor a WWF Magyarországi Képviselete programjába emelte az Ecsedi-láp vizes élőhelyeinek visszaállítását, a magánszemélyek is érdekeltséget mutattak a Bivalyfertő esetében. A Közösségszolgálat Alapítvány és a WWF kezdeményezése kapcsán feléledt a romániai önkormányzatok (Börvely, Nagykároly) törekvése az országhatáron átnyúló Bekedi-láp (Bekek) összekapcsolására. A Szamos-Krasznaközi árvízi szükségtározó helyének előzetes egyeztetése során erősödött fel az érintett földtulajdonosok részéről az igény, hogy olyan vízkormányzás valósuljon meg az említett települések határában húzódó mélyfekvésű területeken, amely lehetővé teszi az állandó víztározást, következésképpen a vízgazdálkodást. Az érdekcsoportok számára konferenciát szerveztünk már több alkalommal a Szatmár Expo (Mátészalka) vízgazdálkodási napján, ahol a tározási lehetőségek ismertetésén túl teret kapott a természetközeli földhasználat bemutatása is a Hortobágyi Nemzeti Park, a WWF és FVM munkatársainak előadásában. Legutóbb a WWF szervezett Mátészalkán gazdatalálkozót a Szamos-Krasznaközi vésztározó által érintett terület FVM által támogatható területhasználatról. Tapasztalatunk az, hogy a tározásra alkalmas területek gazdái miközben szeretnének értékes lehetőséghez — a vízhez - hozzájutni, garanciákat várnak megélhetésük biztosítására. 5. Összefoglalás Gondos előkészítéssel reális lehetősége van a síkvidéki víztározásnak, így a vizes élőhely visszaállításának az Ecsedi-láp területén. Az ősmederre felfíizhetően a vízutánpótlás szempontjából szerencsés és meghatározó tározólánc alakítható ki. Csökkenhet a belvízvédekezés költsége, hasznosítható víz marad a területen, felhasználhatók a meglévő vízgazdálkodási elemek is. Az ügyet sürgeti a rendszeresen ismétlődő aszály, az időszakonként rohamszerű belvíz mennyisége, az EU csatlakozás utáni területhasználat változás, a népességmegtartás kényszere. Gyorsítja a Szamos-Krasznaközi vésztározó kiépíthetősége, országhatáron átnyúló vizes élőhely visszaállításának igénye. Az Ecsedi-láp-Krasznabalparti Vízgazdálkdoási Társulatnak feladata az érdekeltek körében az indikátori szerep betöltésére, a közmegegyezés elősegítése. 53