Hidrológiai tájékoztató, 2003

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Lőrincz Károly: Az Ecsedi-láp rehabilitációja

Az Ecsedi-láp rehabilitációja LŐRINCZ KÁROLY Ecsediláp-Krasznabalparti Vízgazdálkodási Társulat 1. Bevezetés Az utolsó évek hidrológiai viszonyaiból tapasztaljuk, hogy vízből egyszerre (majdnem egyidőben) vagyunk mérhetetlenül gazdagok és szánalmasan szegények. Azt is tudjuk, hogy az előbb említett sok víz és aszály közötti ellentmondás feloldásában bizony létezésünk ajtaján már régóta kopogtat a természet, ajánlva a közös megoldást és hosszútávu együttműködést, (mélyfekvésü területen hagyjuk fel az intenzív termelést!). Nincs tehát más dolgom, mint erről szólni azok előtt, akik letéteményesei a jövőnek. Kik ők? A birtoknagyságra tekintet nélkül számbavehető gazdálkodók, természetvédelmi, önkormányzati és vízügyi szakemberek. Az Ecsedi-lápon élők döntő többsége ma még érzékeli, milyen bátorság és mekkora merészség vitte rá elődeinket az Ecsedi-láp lecsapolására. Ma csak annyit mondhatok: ez parancs volt, a termőföldszerzés és megélhetés parancsa. A szorgos lápkörnyéki emberek nem kevés energiával törték fel - kitaposással, höncsököléssel - az őstelevényt Nagyecseden, Csengerújfaluban, Tyúkodon, Urálban, Börvelyben. A bátrak szép terméseredményeket értek el, a természet azonban büntetett: koraőszi és későtavaszi fagyokkal, ritkán istmétlődő nagy belvizekkel, elnádasodó területekkel, lápégéssel. Ma a bátraknak (leszármazottaiknak) merészen szembe kell nézni a megváltozott természeti és termelési körülményekkel. Nos, eljött az idő, amikor nekünk kell kopogtatni a természethez, hogy olyan megoldást találjunk e kedvezőtlen termőhelyi adottságú térség népességmegőrző erejének megtartásához, amely harmonizál a természeti adottságokkal, nem ejt újabb sebet a szatmári tájon, és fenntartható jövőt ígér. Nincs mese, meg kell tanulnunk az egyetlen, ma még megújuló természeti kincsünkkel, a vízzel gazdálkodni! Bőség idején visszatartani, szárazság idején pedig, bölcs vízkormányzással elosztani és felhasználni. Ehhez azonban az alkalmas helyeken a vizet a területen kell tartani, úgynevezett vizes élőhelyek kialakításával. 2. A víztározás, vízvisszatartás lehetőségei A víztározás nem újkeletű elképzelés. A lápégés következményeként pusztuló termőtalaj védelmében a kilencvenes évek elején a még működő nagyecsedi termelőszövetkezet tervezte elárasztani a kiégett és megsüllyedt területeket. Majd, amikor már a korábban átművelt holtmedrek is műveletlenül maradtak, a természet megkezdte visszahódítani a lápot. Tömegesen megjelenő nád, sás, gyékény jelezte, hogy bizonyos helyeken visszaállítható lenne a láp. Társulatunk az Ecsedi-láp lecsapolásának 100. évfordulóján rendezett szakmai konferencián bejelentette, hogy motorja kíván lenni annak az elképzelésnek, amely a láp bizonyos területeken való visszaállítását kezdeményezi. Azt, hogy melyik terület a legalkalmasabb az 1998-tól évenként ismétlődő belvíz jelölte ki. A felsorolt okok miatt foglalkozom az évforduló óta mindazokkal a lehetőségekkel, amelyek bizonyos területeken a láp visszaállítását, vizes élőhelyek kialakítását, a víz keletkezés helyén való tartását és tározását eredményeznék. A NATO a Tudomány a Békért program keretében (belga-magyar-román szakemberek részvételével) „Szamos folyó határon átnyúló alluviális összletének komplex hidrogeológiai vizsgálata"-t végzi, amelynek része az Ecsedi-láp egykori vizesélőhely visszaállítási lehetőségeinek vizsgálata is. Ezzel a programrésszel mi foglalkozunk. Az öblözeti térképen felfedezhetők a Szamosszegtől, a romániai Börvely határáig húzódó ős(holt)medrek, mellette természetesen a Bivalyfertő, Csicsós-láp, Bürgezdi-láp, Bekedi-láp és Bekeknek (Románia, Börvely) nevezett, vízvisszatartásra, vizesélőhely kialakítására alkalmas területek is (/. ábra). Lehetőségek: - A Kraszna ősmedre mentén a magyar-román országhatártól Vállaj, Mérk, Tiborszállás, Tyúkod, Nagyecsed, Kocsord, Gyűrtelek, Mátészalka, Ópályi és Szamosszeg települések határában. Nem a teljes műszaki megoldást jelezve a víztározás bögézéssel, medertározás útján a kapcsolódó részek egymásra fűzésével mintegy folyamatos vízpótlást biztosítva oldható meg. Ebből egy szakasz rehabilitációja - kb. 2,0 km - Kocsordon önkormányzati úton, állami támogatással már elkészült. Legalább további 20,0 km ősmeder hasonlóan rehabilitálható. - Mélyfekvésű, kiégett és megsüllyedt helyeken, például a Csicsós-lápon (Tiborszállás, Nagyecsed), Bürgezdi-lápon (Tyúkod), Ecsedi-nagylegelőn (Nagyecsed), Anyataván (Kocsord, Nyírcsaholy, Gyűrtelek), Bivalyfertőn (Kocsord, Mátészalka). Az Anyatava, Bivalyfertő és az Ecsedi-nagylegelő az ősmederrel kapcsolatban lévő terület, míg a Csicsós-láp és Bürgezdi-láp mesterséges csatornahálózaton keresztül látható el vízzel. Azt, hogy mekkora területen tározható víz, a hatástanulmány és az árasztás szintje döntheti el. Az itt felsorolt területek kizárólag a belvíz felhasználásával kerülnének feltöltésre, a belvíz idején felfogott vízmennyiség sem gravitációsan, sem átemeléssel nem kerülne befogadóba. Azt is meg kell említenem, hogy igazából nem nagy felületű tározókról van szó. Jobbára élőhelyi igények kielégítésére alkalmasak és a mikroklíma alakulására gyakorolhatnak kedvező hatást. 51