Hidrológiai tájékoztató, 2003

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Rónai András: A Tisza geológiája

fedte le időnként a felszínt. A hullópor az árvízmentes felszíneken néha több m-es vastagságban laza, porózus kőzetként maradt meg, az időnként nedves ártereken kisebb, tömörebb rétegként. Az irodalomban ez a kőzet a lösz nevet kapta, s arról nevezetes, hogy mészben gazdag, termékeny sárga talaj, a vízzel jól gazdálkodik: aránylag könnyen veszi fel és hosszan tudja megtartani. A folyóvízi üledékek rétegzettek, minőségük felülről lefelé haladva sűrűn változik. A löszanyag e területen két-három m vastag - ritkán vastagabb - s eléggé egynemű. Egynemű a futóhomok is, azt a folyóvízi homokból fújja ki a szél és elteregeti, vagy összehordja változó vastagságban. Apró, egyenletes szemű, jól osztályozott. A homok finomszemű, a szemek túlnyomó részének átmérője az 1-2 tized mm-t nem haladja meg. Kavicsot, durva homokot erre a területre sem a Zagyva, sem a Tisza nem hord, iszap és agyag a széles, nagykiterjedésű ártereken különböző finomságú és plaszticitású. Földtani viszonyok szabják meg a talajvíz helyzetét. A talajvíz mélysége, tükrének ingadozása, mind a mezőgazdálkodásra, mind az építkezéseknél fontos. A Duna-Tisza közi futóhomokban a talajvíz a felszín közelében áll, évszakos ingadozása 1-2 m-t ér el. A löszterületeken a talajvíz mélyebben áll - általában 4-5 m-re a felszín alatt - ingadozása lassúbb, de többéves menetben jóval nagyobb a homokterületeken mutatkozónál. A Zagyva-Tisza közvetlen közelében a talajvízingadozás megérzi a folyók leszívó és duzzasztó hatását, s így a vízszintingadozás gyorsabb és nagyobb. Tíszokeszi Aroktc Iisrocsege Poroszló, tliszofürei .isfebre Iiszoors KöWek Nagykörű A TISZA MEDREI, ÁRTERE ES A FÖLDTANI S7ERKEZET VONALAI Kunhegyes i Fegyvernek Szerkezeh törések kcznIT'mogosan moradl rögök Szerkezeti lőrések között megsüllyedi

1 posztók FS szerkezed tengely A Tisza természetes ártere i&knt Sz-dr RA. 1965. 2. ábra 44