Hidrológiai tájékoztató, 2003

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Vitális György: Gondolatok a tápiószentmártoni Attila domb mélyföldtani és vízföldtani kapcsolatairól

'kih^íMi/. kép. Az Attila domb a bejárati ut j A Gödöllő-albertirsai pannóniai hátság területén fekvő Tápiószentmárton és környéke hegységszerkezetét a nagyjából ÉNy-DK-i irányú vízhálózat és a geomorfológiai megfigyelések alapján a két Tápió völgy által is jelzett, valamint a Tápióbicske délnyugati határánál húzódó Erdő völgy és a Pándtól délre a Csapási cserjét közrefogó két völgy uralkodóan ÉÉK-DDNy-i irányú vonulata által jelzett hegységszerkezeti törések jellemzik. Ezek összesítő kőzetrésdiagramját a 2. ábra szemlélteti. 2. ábra. A Tápiószentmárton térségi hegységszerkezeti törések kőzetrésdiagramja Mélyföldtani adottságok A terület mélyföldtani adottságait a vízföldtani tömbszelvény mellett Magyarország tektonikai térképei, valamint a geofizikai mérések, illetve az azokat bemutató térképek is szemléltetik. Ezek összhangban vannak a fel>/ 2003. júniusában (Szerzőfelvélele) színen is megfigyelhető szerkezeti adottságokkal (UrbancsekJ. 1965, Rónai A. 1985). Magyarország tektonikai térképe (Balogh K. - Kőrössy L. 1966) szerint Tápiószentmárton és közvetlen környéke a herciniai hegységképző fázisba tartozó epimetamorf palák és mészkövek és az alpi fázis alsó szerkezeti emeletébe tartozó felső-perm-alsó-kréta képződmények határán fekszik. Magyarország szer kezetföldtani térképe (

Dank V. — Fülöp J. föszerk. 1990) a Dunaújváros-Tiszafüred térsége között húzódó nagyszerkezeti vonaltól délre Barrow típusú polimetamorf kőzetek (az utolsó metamorfózis kora karbon), rajta riolitos-dácitos miocén kori sorozat települnek. Wein Gy. 1969. évi tanulmányában szereplő nagyszerkezeti térkép (p. 403) Tápiószentmárton térségét a Lóczy híd és az Igal-Bükki eugeoszinklinális határán levő Buzsák-Bükkalja paleogén szerkezeti öv mentén szemlélteti. Ugyanitt (p. 408) a Magyarországi neogén aljzat tektonikai térképe is jelzi a térség zavart szerkezeti helyzetét. Magyarország medencealjzati mélységtérképei (Kilényi É. - Rumpier J. 1984 és Kilényi É. et al. 1991) alapján Tápiószentmárton területén a medencealjzat felszíne 2000-3000 m mélységben követhető. Magyarország szűrt gravitációs (derivált jellegű) anomália térképén (Szabó Z. 1989), melynek eredetije (5. ábra) Szabó Z. - Sárhidai A. szerkesztésében az ELGI Földfizikai Osztályán 1987-ben készült, Tápiószentmárton térségében az izovonalak DNy-ÉK-i irányú lefutása nagytektonikai törést jelez. A tanulmányban közölt gravitációs lineamensek alapján elkülöníthető szerkezeti egységek közül Tápiószentmárton környéke a 7-es és a 8-as számmal jelölt határtérségben helyezkedik el. Magyarország Bouger-anomália térképe (Szabó Z. Páncsis Z. 1999) a gravitációs lineamensek vonalkázott változatát feltüntető térkép és a gravitációs lineamentumok árnyékolt változatát szemléltető térképek is felhívják a figyelmet a terület nagyjából DNy-ÉK-i irányú szerkezeti határvonulataira. Magyarország földmágneses (AZ) térképe, a függőleges térerősség anomáliái című térképe (Pozsgay K. 37