Hidrológiai tájékoztató, 2003

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Pataki Nándor: A hévízhasznosítás és balneológia időszerű kérdései Társaságunk XXI. Országos Vándorgyűlésén (Szolnok, 2003.07.2-3.) - A termálvízügy kartája és az ember természetes joga a hévíz-gyógyászati kezelésekhez

A hévizhasznosítás és balneológia időszerű kérdései Társaságunk XXI. Országos Vándorgyűlésén (Szolnok '03. 07. 2-3.) 6. Szekció. Hévízgazdálkodás - Balneológia DR. PATAKI NÁNDOR Magyarországot a hévizek, hévízkutak országának is nevezhetjük Az ásvány- és gyógyvízforrások hasznosításáról már a római korból fennmaradt régészeti emlékek is hírt adnak Ismeretes, hogy a rómaiak mind a hideg, mind a meleg ásványvizet felhasználták testápolásra és gyógyításra. Dobos Irma hívja fel a figyelmet, hogy Vitruvius Pollio Kr. e. 84.) (Augustus császár építésze, úgy fogalmazta meg a víz jelentőségét az emberiség számára, hogy "...a víz ugyanis nélkülözhetetlen az élethez - az élet örömeihez és a mindennapi szükségletekhez .. ". Aquincum virágzó fürdőváros volt, ahol 18 fürdő működött. A honfoglalást követően az első utalást már Szent István királyunk pécsváradi bencés apátság alapító oklevelében (1015) találjuk, melyben előírta a birtok-adományozás feltételeként a fürdő létesítését. Esztergomban is (1170-1180 között) már működött fürdő. A reneszánsz kori, hazai fürdő kultúráról számos korabeli leírás tájékoztat. Ismeretes, hogy a török hódoltság alatt nagyon sok kár ért bennünket, de a fürdőkultúra terén maradandót alkottak, a medencék egy része még mai is használatos. A hévizek mesterséges feltárása és megismerése a Kárpát medencében, Zsigmondy Vilmos, a XIX. végén elindított fúrási tevékenységével kezdődött, mely fordulópontot jelentett hazánk ivó-, hévíz és gyógyvíz ellátásában. A hévízkutak közül kiemelkedik a városligeti I. sz. fúrás, a Széchenyi fürdő vízbázisa. Ezt követően, az első világháború után, főleg a szénhidrogén-kutatás keretében tártak fel hévizet. Ezek között ki kell emelnünk Hajdúszoboszlót, mely példaértékű volt, ui. ezt követően, számos olajra meddő furatot képeztünk ki hévízkúttá (Bükkszék, Cserkeszőlő, Igal, Bük stb.). Jelenleg * 1250 db., 30°C-nál nagyobb hőmérsékletű kutat tartunk nyílván, melyekből » 236 db-ot hasznosítanak fürdési célra. Hazánk ma egyike Európa azon hévíz lehetőséggel rendelkező országának, ahol évente több mint lOMm

3 hévízjut a felszínre. Ma, megállapíthatjuk, hogy hazánk területének közel felén található hévíz, készletét, az 50°C - nál melegebb hévízkészletek figyelembevételével » 2000 km

3-re becsüljük. A hévízhasznosítás területén számításba vehető mélységi vizek a Kárpát-medence számos rétegtani szintjében és földtani formációjában előfordulnak, kezdve az alaphegység jellegű devon kori dolomittól a negyedidőszaki porózus üledékekig bezárólag, ezen belül is, különösen két nagy kiterjedésű földtani képződményt kel megemlítenünk: a középső-oligocén és a felső-pannóniai, vízszintes településű homok-homokkő sorozatot és a triász időszaki repedezett-hasadékos, részben karsztosodott, karbonátos kőzettömeget. A geotermikus energiát hordozó hazai hévizek termelését és hasznosítását kedvező földtani adottságaink határozzák meg, melynek sajátságos mélyföldtani és földkéregszerkezeti okai vannak. A Kárpát-medence geotermikus anomáliáját - jelenlegi feltételezésünk szerint - a viszonylag kis mélységben (24 - 26 km.) lévő földköpeny magmatömegéből származó kondukciós és radiációs hőáramok okozzák. Ennyit, a világméretekben is ritka természeti kincsünkről, melynek megfelelő szintű hasznosítása nemzetgazdasági érdek. Az EU csatlakozás révén fürdőkultúránkat is európai szintre kívánatos emelnünk. Számos példát említhetnénk (pl. Anglia, Németország) ahol sokkal kedvezőtlenebb vízkészlet és hőmérsékleti viszonyok között (pl. Royal Lemington Spa), világszerte ismert, hirdetett, fürdőlétesítményeket alakítottak ki. Ebbe az irányba indított el igen figyelemre méltó fejlesztéseket, korábban, a Széchenyi terv egészség-turisztikai fejlesztési alprogramja. Ismeretes, hogy az utóbbi időben, még az említett támogatásoknak köszönhetően, a lapokban biztató kedvező hírekkel találkozhattunk. Csak néhányat említenék: Nyitás előtt a Kecskeméti Élményfürdő és Csúzdapark. Átadták Kehidakustányban az azóta híressé vált termál-, gyógy- és élményfürdő -komplexumot. Megújulnak a hajdúnánási termálvízmedencék Gyógyszállót avattak Berekfürdőn. Élményfürdő Debrecenben. (Aquaticum Debrecen Gyógy- és Fürdőközpont) Hajdúszoboszló megépítette az első magyar Aquaparkot. Új időszámítás vette kezdetét a gyógytúrizmusban Fővárosi fürdőfelújítások nagyüzemben. Négymilliárd dunántúli gyógyközpontokra. Cegléden strand épül a termálvízre. Termálfürdő Pápán stb. Az említettekből egyértelműen következik, hogy elindultunk a kívánt úton, amit kívánatos lenne folytatni. A fentiek mellett természetesen, meg kell említenünk a " Megújult a Thermal Hotel a Margitszigeten " című újsághírt is. A felújítások következtében " Európa leglátogatottabb gyógyszállója lehet." A gyógyszálló 22 éves működése alatt, 74,6 %-os átlagos foglaltság mellett, 11 milliárd forint árbevételt hozott. A vendégek többsége, « 90%-a külföldi volt. Ez utóbbit nem PR, fizetett hirdetésként említjük, hanem annak alátámasztásaként, hogy okos, észszerű gazdálkodás esetén gyógy- hévízkészlet nagyhatalomból, egészségturisztikai nagyhatalommá válhatunk. Nem szabad elfelednünk, hogy a széleskörű, komplex hasz14