Hidrológiai tájékoztató, 2002

BESZÁMOLÓK, TERÜLETI ESEMÉNYEK - Dr. Pados Imre: 50 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Borsodi Területi Szervezete - Baross Károly: 50 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Győri Területi Szervezete

A szervezet tevékenységéről, a térségi vízgazdálkodás fejlesztése érdekében kifejtett munkájáról nem lehet a tevékenység helyszíne, az érintett földrajzi környezet rövid áttekintése nélkül beszélni. A Győri Területi Szervezet szakmai munkáját összhangban a Soproni és a Komárom-Esztergom megyei Területi Szervezettel az Eszak-dunántúli régióban fejti ki, amely terület 30%-a az árvízszint alatt helyezkedik el. Ennek következtében az árvízvédelemmel kapcsolatos szakmai előadások mindig is kiemelt helyet foglaltak el a területi csoport életében, mely hagyományt mi is folytattuk. Előadóüléseinken rendszeresen szerepeltek e szakterülethez tartozó előadások. 2000-ben pedig nagyrendezvényt tartottunk „Magyarország vízkárelhárítási helyzete az ezredfordulón" címmel. Jelentős múltra tekint vissza a folyószabályozási tevékenység, mely során a legnagyobb feladat a 142 km hosszú Duna-szakasz nemzetközi hajózási elvárásoknak megfelelő szabályozása, melyet jelentős mértékben befolyásol a Bősi Vízlépcső 1992-ben történt üzembe helyezése. A változások nyomon követése a negatív hatások ellensúlyozása érdekében megkezdődött és a mai napig is tart a szigetközi vízpótlórendszer kiépítése és egyidejű üzemeltetése, melynek mind a mentett oldali, mind a hullámtéri részén jelentős eredményeket értünk el. A Duna-szabályozás keretében előtérbe került a mellékágak revitalizációja és a folyószabályozás keretében új feladatként jelent meg a folyógazdálkodási tervezés, mely metodikájának kidolgozás és az első folyógazdálkodási terv elkészítése a Rába folyó hazai szakaszára történik. A szigetközi vízpótlással kapcsolatban évente más és más szigetközi településen tartunk előadóülést, ahol ismertetjük a vízpótlás addigi eredményeit és a további fejlesztési elképzeléseket. Ezeket az előadóüléseket az önkormányzatok nagy örömmel fogadják és megtiszteltetésnek érzik a szakmai társaság térségükben való megjelenését. A rendezvények gyakorlatilag az általunk végzett műszaki tevékenység társadalmi vitáját, véleményezését jelentik, kicsit már eleget téve az Uniós keret-irányelv elvárásainak. 2001-ben társrendezőként részt vettünk a „Folyógazdálkodási tervezés a Rábán" című konferencia szervezésében és bonyolításában, mely az utóbbi évek egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó konferenciája volt. A területünkön található tavak a Tatai Öreg-tó és a Fertő tó vízgazdálkodásának irányítása, az elvárt vízszintek biztosítása, a víz minőségének védelme kiemelt feladatunk. A Soproni Területi Szervezettel közösen évente megrendezzük a Fertő tó Ankétot, melyek közül 2001ben már a 11 .-et tartottuk és ez a rendezvény lehetőséget ad a Fertő tó és környezetével kapcsolatos vízgazdálkodási kérdések teljes körű megvitatására. Az utóbbi évek előadóülésein már a közvetlen tószabályozási kérdések mellett vízbázisvédelmi, vizes élőhely-rekonstrukciós kérdések is szerepeltek a napirenden. A térség sajátos domborzati viszonyai következtében az árvízhez hasonló mértékű veszélyeztetettséget jelentenek a belvizek is. A területi adottságok következtében a síkvidéki és dombvidéki vízrendezés, a belvízvédekezés a többi szakággal azonos súllyal és fontossággal jelenik meg a térség életében. Számos előadóülésen foglalkoztunk ezzel a témakörrel, melyek közül kiemelkedik az 1997-ben tartott „A belvízvédekezés gazdaságossági kérdései" című szakmai tanácskozás, melyhez társaságunk szakosztályai mellett társrendezőként a Magyar Agrártudományi Egyesület is csatlakozott. A felszíni és felszín alatti vízkészletek helyi igénybevétele esetenként már regionális gondokat okoz. Az összhang megteremtésének, a konfliktusok megelőzésének és különösen a növekvő szükségletek kielégítésének fontos feltétele a változékony és változó hidrológiai folyamatok nyomon követése és egyre szélesebb feltárása. Az utóbbi időszak ágazati célja a minőségbiztosítás bevezetése a vízrajz területén. Ennek az újszerű feladatnak a szakmán belüli elfogadtatása, az elvárások megfogalmazása, a minőségbiztosítás általános elveinek ismertetése jelentős teret kapott területi csoportunk életében is. Több előadás keretében foglalkoztunk a minőségbiztosítás kérdésével kitérve például az egyik bázisszervünket jelentő EDUVIZ Kft. minőség biztosítási rendszerének megismerésére is. Jelentős feladataink vannak az üzemelő és távlati ivóvízbázisok védelmének megvalósítása, biztonságba helyezése területén. Működési területünkön 1997 óta 22 db sérülékeny üzemelő vízbázison indult el a diagnosztikai vizsgálat, amelyek közül 9 db karsztvízbázis. Eddig 10 vizsgálat zárult le teljes egészében. Az ország stratégiai vízkészletét jelentő távlati vízbázisok közül 16 db található a régióban, amelyek a Rába és a Duna parti szűrésű készletére települnek. Ezek közül kilenc esetben kezdődött meg ez ideg a védelmi beruházás. Jelentős feladatot jelent a védőterületek hatósági kijelölése, valamint a távlati vízbázisokhoz kiépült észlelőhálózat vízrajzi észlelőhálózattal együtt történő üzemeltetése. A vízbázis-védelemmel kapcsolatos szakmai tevékenység ismertetése több előadóülésünk témája volt, melyet a megye különböző településein megtartva igyekeztünk a szakmai kérdések részletes megbeszélése mellett az érdekelt önkormányzatok tájékoztatására felhasználni. Ez a munka nem volt hiábavaló, hiszen a program az önkormányzatokkal való nagyobb konfliktus nélkül bonyolódik. A közműves ivóvízellátás aránya gyakorlatilag 100%-os Komárom-Esztergom megyében a karsztvízre és parti szűrésű vízkészletekre alapozott regionális, Győr-Moson-Sopron megyében a parti szűrésű és rétegvízre támaszkodó térségi, kistérségi ivóvízellátó rendszerek dominálnak. A közműves csatornaellátottsági arány 85-90%-os, messze meghaladja az országos átlagot. A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és Tisztítási Megvalósítási program teljesítéséhez öt község csatornázása, továbbá a Győri Szennyvíztisztító II. ütemének kiépítése és a Soproni Szennyvíztisztító fejlesztése szükséges. Ez a helyzet is okozza azt, hogy a Vezetékes Vízellátás Napjának évenkénti megtartása mellett, ahol elsősorban a meglévő rendszerek ismertetése és a vízminőség javítása a téma, a szakmai előadások nagyobb mértékben foglalkoztak a csatornázás, szennyvíz-tisztítás kérdéskörével. Rendszeresen visszatérő feladat a csatornázott települések teljes körű lakossági rákötésének kérdése, a kistérségi szennyvíztisztító telepek tisztítási hatásfokának növelése. Különösen nagy sikert arattak az újszerű technológiákat ismertető helyszíni szakmai be52