Hidrológiai tájékoztató, 2002

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Siposs Zoltán: Hozzászólás a magyarországi Drávavölgy északi vízgyűjtőjének tárolókőzetei kérdéséhez

A zalai és somogyi neogén-pannóniai üledékek kőolajfúrásokból jól ismertek [5]. A harmadidőszaki medencerész mélysége 1-4 km, melyben jelentős pannóniai homokos és agyagos képződmények vannak. Amíg a mélységben még karsztos képződmények hévize található, pl. Zalakarosnál, már a pannóniai rétegek is Csokonyavisontánál 1297 m mélységben 75 °C, Babocsánál 850 m mélységben 52 °C, Barcsnál 680 m mélységben 38 °C vizet tártak fel. A terület fúrásainak értékelésében elöl jártak Dobos /., Korim K., Liebe P. és Urbancsek J. Közepes vízadó képességű rétegvíz nyerhető általában az 50-150 m mélység között a felső pannóniai homokból [7, 17]. A rétegvízből nyerhető ivóvíznek van lehetősége, de II. osztályú technológiai alkalmazás igényel. A Mura torkolatánál az ammónia és Vízvár-Barcs között a vasas tartalom a jellemző [2]. A negyedidőszaki képződmények vastagsága 0-100 m, sőt 100 m felett is előfordul. Vízvár és Barcs között közel 300 m [9, 15, 19, 21, 23]. Felszín közel jó vízáteresztő képességű összletek: lösz, homok, agyagos homok és folyó menti kavicsos képződmények alkotják az alsó szakasz jellegű és meanderező folyó partját és mellékét. Gyékényesnél és Vízvárnál a kavicsos rétegek a bányászatnak jó nyersanyagot jelentenek [24]. Az 1950-52-es évek országos talajvíz felmérései alkalmából a MAF1 szakemberei a Zala és Somogy megyék területein felvételezték az akkori talajvíz adatokat [18]. Későbbi adatokkal kiegészítve készültek újabb értékelések [3]. A talajvízállás maximálisan 1-2 m és minimálisan 3-4 m mélységben a felszín alatt található. A magyarországi oldalon Heresznyétől délre kisebb árterületek kialakulhatnak. Mezőgazdasági területeken a talaj nedvessége közepesen megfelelő. Ivóvíznyerés lehetősége partiszürésü kutakból kínálkozik. A Dráva a Dunától csak Barcsig hajózható biztonságosan. A Nemzeti Park területén és környékén a tervezett védett körzetek Vízvár és Barcs között a Dráva sík és a folyó mellékágrendszere [16]. A horvát oldalon a Dráva és a Száva közén a már lecsapolt Palacsa mocsár [26]. Már a rómaiak kezdték a Dráva partjai környékén az ingoványok, mocsarak lecsapolását és a gátak építését. Az 1800-as években védőtöltések épültek Drávaszabolcstól Dárdáig. A bővizű, sebesen folyó Dráva szabályozásra [4] szorulna. A további kutatásokat a földtani térképek segíthetik [12, 13, 14], IRODALOM [1] Brezsnyánszky K.: Magyarország és környezete áttekintő foldtani-szerkezeti térképe - Magyarország Nemzeti Atlasza, M = 1:2 (XX) 000 ma. Kiadja az MTA és a MÉM megbízásából a Kartográfiai vállalat. Budapest, 1989. 34-35. [2] Csáki F. - Szani K.: A rétegvizek több vízminőségi jellemzői Magyarország Nemzeti Atlasza, M = 1:2 0(K) 000 ma. Kiadja az MTA és a MÉM megbízásából a Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1989. 72. [3] Cserné Deseö É.: A tenyészidőszak átlagos talajvízállása - Magyarország Nemzeti Atlasza, M = 1:1 500 000 ma. Kiadja az MTA és a MÉM megbízásából a Kartográfiai Vállalat, Budapest. 1989. 69. [4] Czaya E.: A föld folyói - Gondolat Kiadó, Budapest 1988. |5] Dank V.: Kőolajföldtan - Tankönyvkiadó, Budapest, 1983. [6] Dobos /.: Gyógyvizek Magyarországon - VIZDOK kiadványa, Budapest, 1975. 1-71. [7] Franyó F.: A zalai vízkutató fúrások földtani-vízföldtani kiértékelése - A MÁFI Évi Jelentése a: 1989. évről, Budapest, 1991. 85-111. [8] Gospodaric R. - llahic P.: Underground Water Tracing Institute Karst Research kiadása. Ljubljana, 1976. [9] Jaskó S.: Folyóvízi lerakódások a Dráva mentén - Hidrológiai Közlöny, 76. 1. 1996.41-46. [10] Jocliáné Edelényi E. - Liebe P. - Scliarek P.: (Mo.) A to ivóvizadó képződmények típusai és elterjedésük (100 m mélységig, M = 1:1 500 000 ma. MÁFI Adattár, jelentés témaszám: 27266014. - Kézirat melléklete, Budapest. 2001. [11| Liebe P.: Magyarország termálvízkészletei - A VITUKI kiadványa, Budapest, 1993. 3-24. 112] Moldvay L. - Wein Gy.: Magyarország földtani térképe 200 (XX)es sorozat L-33-XVII1. Kaposvár - MÁFI kiadványa, Budapest, 1971. [13] Moldvay L. - Wein Gy.- Forgó L: Magyarország földtani térképe 200000-es sorozat (gazdaságföldtani változat) L-33-XVIII. Kaposvár - MA FI kiadványa, Budapest, 1972. [14] Moldvav L.: Magyarország földtani térképe 200 000-es sorozat L-33-XV1I. Nagykanizsa - MÁFI kiadványa, Budapest. 1977. [15] Prelogovic E. - Velic J.: Correlation of Quaternary sediments and tectonic activity of the Eastern Part of the Drava River depression - Geologia Croatia, 45. 1992. 151-162. [16] Radványi G.: A Duna-Dráva Nemzeti Park természeti értékei Hidrológiai Tájékoztató, 1997. április, 28-31. [17] Schmidt E. R. és munkatársai: Vázlatok és tanulmányok Magyarország vízföldtani atlaszához - A MÁFI kiadványa, Budapest, 1962. |18] Siposs Z.: Talajvízföldtani felvétel a Mura és Dráva mentén. MÁFI Adattár, víz: 200. - Kézirat, Budapest, 1952. [19] Siposs Z.: A Mura-Dráva torkolatvidék negyedkori képződményei - a MÁFI Évi Jelentése az 1957-58. évről, Budapest, 1961. 243-248. [20] Siposs Z.: Jugoszláviai tanulmányát. MÁFI Adattár, T.: 8620 Kézirat, Budapest. 1979. [21] Siposs Z.: A Dráva-árok északi partján kiemelkedő Őrtiloszákányi dombok vízföldtani jelentősége - Hidrológiai Tájékoztató, 1990. április, 16-17. [22] Somogyi S.: Vízhálózat - Magyarország Nemzeti Atlasza, M = 1:1 000 000 ma. Kiadja az MTA és a MÉM megbízásából a Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1989. 66-67. [23] Szederkényi T.: Földtani szakvélemény a Mura-Drávavölgy magyarországi részének Letenye-Vízvár közötti szakaszáról. MGSZ Adattár, Ter.: 5434 - Kézirat, Pécs, 1975. [24] Tarnóczi F. - Cossuta M. et al.: Gyékényesi kavicskutatás. Részletes fázisú kutatási jelentés. Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat, MGSZ Adattár, Ter.: 14964 - Kézirat, Budapest. 1989. [25] Vitális Gy.: Magyarország mélyföldtani tömbszelvénye - Hidrológiai Tájékoztató, 1990. április. 19-22. [26] Vitális Gy.: Hidrológiai gondolatok Magyarország millecentenáriumán - Hidrológiai Tájékoztató, 1996. április, 24-26. 27