Hidrológiai tájékoztató, 2002

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Kaján Imre: Az esztergomi Duna Múzeum

1977-ben jelent meg dr. Zákonyi Ferenc [15] a „Dunántúl fürdőiről" c. írása, mely részletesen ismerteti hazánk nyugati „kapu-városa" fürdőit. A leírás szerint a magas hőmérsékletű gyógyvizet a szabadtéri fürdőben és a gyógyintézetben használják fel. A hévizes strandfürdőben akkor két kagyló formájú ülőpados termálmedence, egy gyermeklubickoló és egy 50 m-es sportmedence üzemelt. A hévizet akkorra már bevezették a Kossuth Lajos utcai gyógyfürdőbe, ahol fedett medence, súlyfürdő, kádfürdő, víz alatti masszázs (tangentor) és inhalációs berendezés várja a betegeket. Szakorvosi vélemény szerint a termális gyógyvíz fürdőkúra formájában elsősorban mozgásszervi betegségek kezelésére alkalmas. Ivókúraként gyomor- és bélbetegségek gyógyítására fogyasztják, inhalálással pedig idült légzőszervi megbetegedéseket kezelnek a gyógyvízzel. David Grove [16] könyvében - mely a hazai termálvíz üdülési és idegenforgalmi hasznosításának tervéről szól - Mosonmagyaróvár alól település besorolásánál az első csoportban, a nemzetközi és országos vonzású termál-idegenforgalmi települések között van. 1981. július 16-án a szerző újra megtekintette az egyre bővülő, szépülő strandfürdőt. A gyógyvízkút kifolyó vizének hőmérséklete 76,4 °C (lev. 23 °C) volt, tehát a létesítés óta nem változott. A strandfürdőben két ülőpados termálmedence, egy 50 m-es és egy 33,3 m-es úszómedence, valamint egy gyermeklubickoló üzemelt. Az elismert gyógyfürdőben - mely korábban tisztasági fürdő volt - medencefürdő, súlyfürdő, 5 db normálkádas részleg és egy gyógy-kád segítette a betegek gyógyulását. A forró gyógyvizet - balneotechnikailag helyesen - hőcserélő készülékben hütötték. A szemlekor a gyógyfürdő tiszta, üzeme zavartalan volt. A Dunántúl ásvány- és gyógyvizes közfürdőiről készült összeállításban [17] Mosonmagyaróvár gyógyfürdője 1982-ben még csak helyi betegellátási feladatokat látott el. A Népjóléti Minisztérium Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóságának 1/1991. (NK 1.) Gyf. számú közleménye szerint Mosonmagyaróvár (Győr-Moson-Sopron megye) fiirdőjét 445/Gyf/1973. (Eü.K. 22.) számmal körzeti feladatokat ellátó gyógyfürdővé minősítették. IRODALOM [1] Cziráky J.\ Jelentés a mosonmagyaróvári mélyfúrásról - Budapest, 1966. Kézirat [2] VITUKI: Magyarország hévízkútjai, II. k. Budapest, 1971. 61. o. [3] Cziráky J.: Jelentés az országos Balneológiai Kutató Intézet (1966-tól Országos Gyógyfürdőügyi Igazgatóság) Hidrogeológiai Osztályának vizhozam és hőmérséklet méréseiről. Mosonmagyaróvár - 1966-1968. Hidrológiai Közlöny 1971/3. 136. o.; 1969. Kézirar, 1970. Kézirat [4] Székely M.\ Feljegyzés a mosonmagyaróvári gyógyfúrdökombinát tárgyában - Budapest, 1967. Kézirat [5] Cziráky J.: Feljegyzés a mosonmagyaróvári hévízkút gyógyvíz törzskönyvéről - Budapest. 1967. Kézirat (61 Varga I., Molnár P.. Csaba T., Schöberl Gy., Birkás A., Zorkóczy Z.-né és Török T.: Előkészítő dokumentáció a mosonmagyaróvári termál- és gyógyfürdő munkáihoz - Győr, 1967. Kézirat [71 Cziráky J.\ Feljegyzés a mosonmagyaróvári termálfürdő beruházási programjából - Budapest, 1967. Kézirat [8] Péter P.: Mosonmagyaróvár gyógyfürdőügyi helyzetéről Gyógyfürdőügy, 1968/1. 14-20. o. [9] Péter P.. Mosonmagyaróvár gyógyfürdőügye - Gyógyfürdöiigy, 1968/2. 25-29. [10] Kiss A.: Beszámoló a mosonmagyaróvári kórházban ideiglenesen működő furdőosztályon f. év (1967) február-március hónapokban észlelt gyógykezelési eredményekről - Mosonmagyaróvár, 1967. Kézirat [11] Zsuffa /., Schal R., Molnár /., Lestyán J„ Kresalek B„ és Dávid /.: A mosonmagyaróvári termálfürdő beruházási programja Budapest, 1967. Kézirat [12] Péter P. : Mosonmagyaróvár gyógyfiirdőhellyé fejlesztésének jelentősége - Gyógyfiirdöiigy, 1969/1. 19-21.0. [13] Pregun A.: Győr-Sopron megye gyógyfurdőügyéről - Gyógyfürdöügy, 1969/1. 18-19.0. [14] Péter P.: A gyógyhelyi kezelőorvos feladatai - Gyógyfürdöiigy, 1972/2. 34-38. o. [15] Zákonyi F.: A Dunántúl gyógyfürdői és fürdői - Budapest, 1977. Mosonmagyaróvár 54. o. [16] Grove D.: Magyarország páratlan természeti kincse - Budapest. 1977. ]17] Cziráky J.: A Dunántúl ásvány- és gyógyvizes közfürdői. Balneológia. Rehabilitáció - Gyógyfürdöiigy, 1982/4. 366. o. Az új esztergomi Duna Múzeum KAJÁN IMRE Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény A Múzeum múltja A vízügyi vezetés (előbb Dégen Imre, majd leváltása után Gergely István államtitkár) 1973-ban határozta el, hogy szakemberekre bízza az ágazat múltjának kutatását, megmaradt értékes tárgyainak-dokumentumainak őrzését és bemutatását. A szándékot tett követte: a Vízügyi Levéltár és a Magyar Vízügyi Múzeum megalapítása végre megnyugvást jelentett az addig hányatott sorsú múzeális emlékeknek. Mert hiába gyűlt össze rendkívül értékes, színvonalas anyag előbb az 1896-os Millenniumi Kiállítás vízügyi pavilonjának, majd pedig az 1900. évi párizsi világkiállítás magyar bemutatójának díszítésére, amikor szinte teljesen megsemmisült később a második világháború viharaiban. Az 1973-ban alapított intézmény számára 1976-ban Esztergomban vásároltak ingatlant, az akkor már nagyon rossz állapotban lévő volt "káptalani házat". Itt nyílt meg a Múzeum első állandó kiállítása 1980-ban, a gyűjtemények kiköltöztetését is megelőzve. A környezetvédelem és vízügy 1988-as egyesítésekor a Múzeum feladatköre is kibővült, neve is Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeumra változott. Ez a lépés - ha napjaink felől nézzük, előrelátónak volna mondható, ám mégsem volt az: a két ágazat 1990-es szétválasztásakor "ott maradt", s a Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény néven 1993-ban megalakított egységes közgyűjteményi szervezet létrehozásáig a vízügyi ágazatnak nem volt beleszólása múzeuma és levéltára sorsába. Azóta a helyzet konszolidálódott, az intézmények fejlődnek. A Múzeum 1999-ben végre bezárhatta 20 éves régi kiállítását, s elkezdődhetett az átépítési folyamat. Beépült a Múzeum tetőtere, új (részben légkondicionált) raktárak és gyűjteményi feldolgozó helyiségeknek adva helyet, valamint teljesen új kiállítást is készíthettünk. 22