Hidrológiai tájékoztató, 2002

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Vágás István-Márfai László: Gyors áttekintés a Duna 2002. augusztusi rendkívüli árhullámáról

lyók oldaláról megközelítve a vizsgálatot, tekintsük át a Duna legutóbbi nagy árvizeinek típusait. Számításba vehetjük itt a már említett 1954., 1965. és 2002. évi árhullámok mellett az 1956. február-márciusi jeges árvíz, és az 1991. augusztusi árhullám eseményeit is. 2. táblázat Tetőző vízhozamok Vízmérce Távols. tork-tól fkm Tetőző vízhozam Vízmérce Távols. tork-tól fkm 2002. auguszt. 1954. július Vízmérce Távols. tork-tól fkm nap m

3/s nap m

3/s Pozsony 1868,8 16. 10 800 15. 10 200 Nagybajcs 1802,4 16. 9 240 16. (8 500) Komárom 1768,3 17. 8 800 17. 8 200 Budapest 1646,5 19. 8 100 18. 7 800 Dunaszekcső 1459,9 21. 7 670 23. 7 300 3. táblázat Az áradás hevessége(a vízhozam-idő görbe meredeksége) Vízmérce Távols. tork-tól fkm Tetőző vízhozam Vízmérce Távols. tork-tól fkm 2002. auguszt. 1954. július Vízmérce Távols. tork-tól fkm nap m

3/s.nap nap m /s. nap Pozsony 1868,8 16. 2400 15. 850 Nagybajcs 1802,4 16. 1400 16. 540 Komárom 1768,3 17. 1150 17. 480 Budapest 1646,5 19. 700 18. 440 Dunaszekcső 1459,9 21. 400 23. 400 Az 1956.évi jeges árvízzel való összehasonlítástól - annak eltérő feltételei miatt - eltekinthettünk, de eltekinthettünk az 1965. júniusi árhullámtól is. Itt legfeljebb az akkor kialakult, és sok helyen 2002-ig érvényes LNV szintekhez hasonlíthatunk, de ezt az árhullámot sok olyan tényező befolyásolta, amelyről 2002-ben szó sem lehetett. Az 1954, 1991. és 2002. években egyedülálló nagy árhullámok keletkeztek, amelyek mindegyikéhez csak egy, hozzájuk képest lényegesen kisebb elő-árhullám tartozott. Az I. fokú árvízvédelmi szinteket sem haladták meg 10-12 napnál hosszabb ideig. Az 1965. évi árhullám 7 egymásra rakódó rész-árhullámból tevődött össze. I. fokú szint feletti tartóssága Budapesten 33 nap volt, Mohácson 80-napnál több. 1965-ben a Dunával egy időben kisebb-nagyobb mértékben a Dráva, Száva és Tisza is áradt. Az LNV legelőbb a Dráva torkolata felett alakult ki, onnan haladt ez a tulajdonság fokozatosan felfelé, míg végül a csicsói gátszakadás miatt, e felett. Dunaremetén és Pozsonyban nem is alakult ki akkor LNV. Ámbár az 1991. évi árhullám - 50-70 cm-rel alacsonyabb szinteken - nagyon hasonlít a 2002. évihez, az 1954. év júliusi árhullámának vízhozam- és vízállás-adatai még közelebb állnak ahhoz, ezért az 1954. évit tartottuk leginkább érdemesnek a 2002. évivel való összehasonlításra: az azonosságok és a különbségek részletezésére. A vízállások Pozsonynál alig különböznek, és a vízhozamok eltérése is csak 5-6 % a két árhullám között. A 2002. évi nagybajcsi, az LNV-nek kereken 1 m-es, az 1954-évihez képest alig 10 %-kal megnövekedett vízhozammal sem indokolható emelkedésére egyelőre nehéz magyarázatot találni. További vizsgálat szükséges ahhoz, hogy eldönthető legyen, vajon mederváltozások, a vízmű kiváltotta medermegosztás hidraulikai tényezői, vagy további okok idézték elő. Komárom után a dm rendű LNV emelkedések a csúcsvízhozamok megnövekedése miatt érthetők. A vízhozamcsúcsok levonulás során tapasztalt ellapulása 2002-ben lassabb volt, mint 1954-ben. Erre magyarázat az áradás hevességnek a két árhullám esetében erősen eltérő volta is, hiszen a csúcs-vízhozamok ellapulása az ismert "vízgyűjtő-karakterisztika" elv értelmében az áradás hevességével, a vízhozam egy napra jutó részével fordítottan arányos. Márpedig, a 2002. évi áradás hevessége lényegesen nagyobb volt, Budapest felett gyakran háromszorosan az 1954. évinél. Budapesttől az 1954. évi szinteket egyre kevésbé haladta túl a 2002. évi árhullám. Mohácsnál a két tetőzés vízállása szinte azonos. Az 1965. évi LNV is csak Budapesten módosult még, alatta az sem. Mi lehetett az oka, hogy a 2002. évi tetőző vízhozamok többlete Mohácsig lényegében eltűnt, de már a Budapestet elhagyó tetőzéseken is látszott, hogy az árhullám kezdi elveszíteni rendkívüli erejét. Erre szintén az egyedül haladó nagy árhullámokra elég jól érvényesíthető "vízgyűjtő-karakterisztika" elv adhat választ. Az 1954. júliusi nagy árhullám adataiból ugyanis annak idején kiszámíthattuk, hogy az olyan ideális induló árhullám következményeivel volt egyenértékű, amelyet állandónak elképzelt (virtuális) vízhozam mellett T = 7,6 nap időtartamú víztáplálás kelthetett volna. Ez arányban is állott az árvizet létrehozó akkori esőzések időtartamával, és azzal a ténnyel, hogy a nem sokkal több, mint 10 ezer mVs csúcsvízhozamok ellapulása csak Pozsony alatt kezdődhetett meg. A 2002. augusztusi árhullám magyarországi adataiból az idealizált induló árhullámhoz tartozó víztáplálási idő (a megállapíthatóság jelenlegi pontossági feltételei miatt) a T = 1,5 - 1,6 nap értékek között adható meg. A 2002. évi árvizet tehát az 1954. évihez képest 4,8-5-szörösen rövidebb csapadék hatásából származó víztáplálás okozta, amelynek tetőző vízhozama ugyan már Ausztria területén, vagy még feljebb megkezdhette az ellapulást, de kellett is ezt tennie, mert a rövid árhullám hamarább tud ellapulni, és ezt volt is miből megtennie, hiszen a pontosan nem ismert külföldi vízhozam-tetőzési adatokból a 12 és fél ezer m

3/s kezdő vízhozam érték is valószínűnek látszik, s az bizonyos, hogy ez Pozsonynál 10 800 mVs-ra, Nagybajcs szelvényében pedig a mért 9240 mVs-ra, onnan pedig a már ismertetettek szerint csökkenhetett tovább. A 2002. árvíz értékelésének néhány tanulsága: A Duna jégmentes árvizeinek viselkedését élesen elkülönítheti az árhullám egyedüli volta, illetve összetettsége. De, az egyedülálló nagy árhullámok áradási hevessége, ellapulási hajlama, indító vízhozama, és különösen a víztáplálás idealizált időtartama olyan fontos hidrológiai jellemzők, amelyek ismerete az árvízi előrejelzéseket is befolyásolhatja, ugyanakkor az árvizek történetének is értékes jelleg-adata lehet. A hazai árvízvédekezés helytállását és sikerét bizonyítja, hogy ez a viszonylag rövid, de főként Budapest felett igen magas vízállású és igen heves árhullám a fő védelmi vonalaink és mentett területeink károsodása nélkül vonulhatott le. Megnyugtató - hogy egyes európai országokkal ellentétben - nálunk a védekezésnek és felkészülésnek szakavatott szervezete van, szakavatott gazdái vannak. A magyar vízügyi tudomány és gyakorlat több más országnak is példát mutathat, s az árvízkatasztrófák esetében nem nekünk szükséges egyes nálunk gazdaságilag fejlettebb országokat kritikátlanul utánoznunk. 19