Hidrológiai tájékoztató, 2001
BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: A magyar vízgazdálkodás történetének évfordulói 2002-ben
1927. február 7. t Hajós [ Hirschfeld/ Sámuel (Budapest) mérnök, neves hidrográfus, termékeny szakíró, az FM Vízrajzi Osztály munkatársa, később vezetője, aki tökéletesítette a vízsebesség- és víztömegmérés eszközeit és módszereit. (* Mágócs, 1853.) 1927. március 11. Aláírták a Magyarország és Ausztria közötti határvidék vízügyeit szabályozó, 3 részből álló jogi jegyzőkönyvet. 1927. szeptember 29. Átadták az 1925. évi XXXI. tc. alapján felállított, és a Belügyminisztérium felügyelete alá helyezett Országos Közegészségügyi Intézet (budapesti) székházát, amelynek építését a Rockefeller Alapítvány támogatta. A Johan Béla (1889-1983) igazgatása alatt működő Intézet kiemelt feladatai között szerepeltek a vízhigiéniai vizsgálatok is, amelyeket a Chemiai Osztály végzett. 1927. július 21. Üzembe helyezték Eger város 26 km hosszú vezetékből és a hozzákapcsolódó műtárgyakból álló vízművét. A hálózatra 30 közkutat telepítettek és a vizet 200 házba vezették be. 1934-ben évi fogyasztás 1,76 millió m' volt. A vízfogyasztás mérésének takarékosságra nevelő hatására jellemző, hogy 1937-ben, a vízórák felszerelése után a fogyasztás 40%-kal csökkent. 1927. július 26. Hajdúszoboszló Bánomkert nevű városrészében megnyitották a Föveny fürdőt, amelyet 1925-ben egy szénhidrogénkutató fúrás nyomán feltört hévvízzel üzemeltettek. A gyógyhatású víz kihasználására az 1930-as évek derekától kezdtek kiépülni a különféle orvosi létesítmények (rendelő, inhalatórium stb.). 1927. július 27. t Sárközy Imre (Budapest), mérnök. A budapesti, valamint a székesfehérvári kultúrmérnöki hivataloknál, majd társulatoknál működött mint igazgató, ill. igazgató főmérnök. Jelentős munkát végzett a Kapós, Sió és Sárvíz szabályozási munkákkal kapcsolatban. Technikatörténeti kutatásokkal is foglalkozott. Fő műve a „Régibb vízi mérnökeink életéből..." című könyve, amelyben 19 mérnök pályafutását dolgozta fel. (* Nagybajom, 1869. április 15.) 1927. augusztus 30. A Pécs melletti pellérdi szennyvizes halastó IV. rekeszében oxigénhiány miatt - több száz mázsa hal pusztult el. Ez volt hazánkban az egyik első jelentősebb katasztrófa, amely a mesterséges haltenyésztést érte. 1927. szeptember 5. t Schafarzik Ferenc (Budapest), geológus, műegyetemi tanár, akadémikus, a hidrológia egyik hazai úttörője. (* Debrecen, 1854. március 20.) 1927. szeptember 11. A Nemzetközi Zoológiai Kongresszus 400 résztvevőjének jelenlétében Horthy Miklós kormányzó átadta a Tihanyi Biológiai Kutató Intézetet rendeltetésének. Az Intézet kutatási területe egyrészt a gerinctelen állatok idegrendszerének komplex vizsgálatát, másrészt a Balaton élővilágának vizsgálatát ölelte fel. A tó partján létesített Intézetet Kot sis Iván építész tervei alapján építették fel. 1927. szeptember A Fővárosi Vízművek a vízellátás javítása és kiterjesztése érdekében - az amerikai Speyer kölcsönből - megkezdte a budai övezetekben medencék és nyomócsővezetékek, valamint őrházak építését. 1927. október 1. * Janovszky Károly oki. mérnök, 1948-1960 között a budapesti VÍZIG, 1960-67 között a Tervhivatal, majd 1967-88-ig az OVH vezető munkatársa, főosztályvezető-helyettese, a vízügyi nagyberuházások egyik irányítója, (fBudapest, 1990. október II.) 1927. december A Bátori Oszkár-Teleki János gr. Építő Vállalat Német-országból gőzmeghajtású vedersoros, szállítószalagos, sínen mozgó kotrót vásárolt, amely akkor a legnagyobb ilyen gép volt Európában. Teljesítménye 20 óránként 5000 m' volt, összsúlya pedig elérte a 160 tonnát. Az „István" kotrónak elkeresztelt gépet először a Túr munkáinál használták. 1927. A győri kultúrmérnöki hivatal a Nagymihály-féle tervek és az azt követő újabb felmérések alapján végleges tervet készített a Lajta-szabályozás végrehajtására. A munkák 1929-ben indultak meg. 1927. Magyarország és Csehszlovákia között az 1921-ben kezdett, de időközben megszakadt vízügyi tárgyalások Budapesten folytatódnak. Elhatározták, hogy egyezmény tervezetet dolgoznak ki a Duna és a Tisza vízügyi műszaki és gazdasági kérdéseinek rendezésére. 1927. A csillaghegyi Árpád strandfürdőn megnyitották az ország első hullámfürdőjét. 1927. A Soroksári Duna-ág alsó torkolatánál, Ditróy János tervei alapján 1924 őszén megkezdett Tassi Vízlépcső (hajózsilip, duzzasztó és vízerőtelep) építési munkái befejeződtek. A duzzasztó 3x3 m nyílású táblás gátból állt, az erőműbe pedig 2 db propeller turbinát építettek be 660 kW összteljesítménnyel. Ezzel a Duna-ág teljesen állóvizűvé vált. 1927. Az Aggteleki karszt szilasi Alsóhegyén Kessler Hubertnek sikerült a Vezsem-bükki-zsombolyba 90 m mélyre leereszkednie. Később 1970-ben Szenthe István csoportja 245 m mélyre hatolt. Ez Magyarország legmélyebb barlangja. 1927. A lillafüredi Forrás mésztufa barlangot új bejárattal látták el, villanyvilágítást kapott, járdáit kiépítették, majd Anna-barlang néven bekapcsolták az idegenforgalomba. 1927. A Gellért gyógyfürdő a mesterséges hullámfürdőt is magába foglaló strandfürdővel bővült. 68
