Hidrológiai tájékoztató, 2001

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Molnár Béla: Beszámoló a korzikai tanulmányútról

körülményekhez alkalmazkodva fejlődött ki a szigetek speciális endemikus faunája, pl. Máltán a törpe elefánt. Ebben az időszakban -Korzikát is nagy sós pusztaság vette körül, amelyről vastag sóüledékek tanúskodnak. A nagy mélységben lezajló gyűrődés ezeket sódiapirokká préselte, és az ősi kőzetek a gyűrődés következtében egymás mellé kerültek. A sziget körvonalai nagyjából ekkor alakultak ki, akárcsak Szardíniáé. Korzika partjainál az Ajaccio-öbölben is találunk tenger alatt húzódó szűk kanyonvölgyeket, amelyek a miocén végén bekövetkezett katasztrofális tengerszint-csökkenés eredményekéntjöttek létre. Ezeket ma pliocén üledékek töltik ki. A szigeteken kialakult speciális endemikus faunát Korzikán nagy cickányok, óriás rácsálók és törpe rőtvadak képviselték. A keleti parton Alériától északra, illetve délre pliocén üledékek vannak. Ezek homokos tengeri agyagok, amelyek fokozatosan brakkvízi rétegekbe mennek át. Ebbe az üledékbe Tavignanonál folyódelta üledékek ágyazódnak be, amelyek tele vannak a hegyekből származó törmelékkel és hatalmas kőtömbökkel. A pleisztocén kori lehűlés nyomai a korzikai hegyekben kevés számú kártó és néhány kezdetleges glaciális teknővölgy formájában jelennek meg. A keleti részen a negyedidőszak legfőbb vonása az alluviális - korábban, mint említettük maláriaveszélyes -, egészségtelen mocsaras síksága. A mocsarakat mára lecsapolták, és a síkságon a szőlőtermelés virágzik. A keleti lapos parton Bastiától délre a tenger homokturzást épít, amely az idelátogató turistáknak eszményi fürdőhelyül szolgál. Az Olaszországot, Elba szigetet és Monte Cristót általánosan jellemző negyedidőszaki magmás tevékenység nyomait Korzikán mindössze Cap Corse-ban kevés telér, és Aghione néhány kénes forrása őrzi. Vízföldtani viszonyaira jellemző, hogy a nem egyenletes csapadékeloszlás miatt folyói torrens jellegűek. Ősszel bővizűek, nyáron szinte teljesen kiszáradnak. Az utóbbi időszak vízhiányát úgy kívánják átvészelni, hogy a folyókon duzzasztógátakat építenek, és egyben elektromos erőműveket is működtetnek. Sajátos, hogy a csúcsfogyasztási időszakon kívül a felduzzasztott vizet csöveken 400-500 m magasságba tározókba emelik, és így nagyobb hatásfokot érnek el. A csoport szeptember 22-én 12 órakor indult. 23-án hajnalban érkezett Pisába, ahol a ferde tornyot tekintette meg, majd Livorno felé folytatta útját. Itt behajóztunk és dél körül Korzikán, Bastiában kötöttünk ki. Innen szállásunkra (Ghisonaccia) hajtottunk, ahol a szállás elfoglalása után tengeri fürdés következett. 24-én délelőtt ugyancsak tengeri fürdés volt, majd délután Ghisonacciától északnyugatra a Fiume d'Orbo völgyébe tettünk gyalogtúrát (2. kép). Itt az országút melletti alsó-kréta, alpi típusú ofiolit előfordulásokat tanulmányoztuk. Egyben először találkoztunk a korzikai gazdag mediterrán nyövényvilággal, sajátos flórájával, a machiával. 25-én Bonafacióba utaztunk, ahol az 1100 múltú várost, annak óvárosát tekintettük meg. A város ottnangi és kárpáti mésszel cementált homokkőre épült (3. kép). Csodálatos sekély3. kép. Bddeni-kárpdti .sekélytengeri mészcementúlt, keresztrétegzett homokkő Bonifacionál tengeri keresztrétegzéseket lehetett látni. Hajókirándulást téve a rétegek kifejlődését a tenger felől is tanulmányozhattuk. Kishajóval a homokkőben levő barlangot is megnéztük. A se-kély tengerfenéken, a különböző színeket lehetett megfigyelni. Útban visszafelé a várostól kb. 4 km-re a kvarc-mikroklinoligoklász összetételű paleozóos herciniai gránit aljzatra diszkordánsan települő miocén ottnangi-kárpáti sekélytengeri, durvatörmelékes és törmelékes-karbonátos kifejlődést láttuk, majd St. Gulia-öblöt, Porte-Vecchiban pedig a jachtkikötőt, ezt követően a Figa melletti genovai őrtornyot. A St. Gulia-öbölben eolikus dűnesor, illetve dűnesorral lefűzött sekély vizű lagúna volt látható. 26-án kirándulást tettünk Calviba, a korzikaiak szerint Kolumbusz szülővárosába. Itt a citadellát, a város kikötőjét és Kolumbusz szülőházának romjait láttuk. Az egyik megálló az Oletta melletti útbevágás volt, ahol tengeri kifejlődésű peliteskarbonátos jura (Iiász) van. Calvi melletta Madonna della Sera paleozóos kvarc-mikroklin-andezit-biotit-amfibol összetételű gránit tafoni területet láttuk. I'lle Rousse-n át, a gránitsivatagon keresztül St. Florentet és Bastiát érintve érkeztünk szállásunkra. 27-én délelőtt először Alériába a görög-római gyűjteményt néztük meg, majd ellátogattunk a Maleva magán gazdaságba, ahol tipikus korzikai sajtokat, borokat, pálinkát, likőrt, lekvárokat, fűszereket, szalámit nyílt módunk vásárolni, részben pedig kóstolni. Délután szabad foglalkozás volt, legtöbbünk a tengerben fürdött. 2. kép. Duzzasztógát a d'Orho folyó völgyében 4. kép. A 750 éves genovai híd a Golo folyó felett 56