Hidrológiai tájékoztató, 2001

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Burján Balázs: Néhány gondolat a Pesti-síkság dunai görgetegeinek származásával kapcsolatban

Néhány gondolat a Pesti-síkság dunai görgetegeinek származásával kapcsolatban HÚRJÁN BALÁZS Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi Tanszék Bevezetés A Budapesttől délre elterülő kavicsmező bányáiban Taksonytól Bugyiig, Kiskunlacházától Ócsáig változatos anyagú, sokszor köbméteres nagyságú görgetegek (a földtani irodalomban a 256 mm-nél nagyobb átmérőjű kőzetblokkokat nevezik így) kerülnek időről időre felszínre. Származási helyük, eredetük, szállítási módjuk meghatározásával kapcsolatban a tudományos álláspontok eltérnek. Jelenlétük az itteni fiatal kavicsos üledékekben számos további kérdést vet fel a Pesti-síkság fejlődéstörténetével kapcsolatban. Az alábbi összefoglaló célja néhány olyan mérlegelendő szempontra, megválaszolandó felvetésre felhívni a figyelmet, amelyek évszázadosak ugyan, de továbbra is nyitottnak tekinthetők. Elképzelések a görgetegek eredetével kapcsolatban Elsőként Szabó J. (1858) emelte ki a budapesti „mostkorí" dunai hordalék finomabb szemcseösszetételével szembeállítva a magasabb szinten elhelyezkedő, általa „harmadkori"-nak leírt kavicstakaró „trachyt" hömpölyökben való gazdagságát. A területtel foglalkozó irodalom szerint a fenti, ún. „levantei", „Mastodonos", „felső-pliocén" kavicsképződményben a helyi átlagos szemcseméretet akár egy nagyságrenddel felülmúló mállott andezitgörgetegek találhatók (Szabó J. 1858, 1873, 1879, Böckh ./. 1872, Inkey B. 1894, Halaváts Gy. 1895, 1898, Lőrénthey I. 1904, 1906, 1912, Schafarzik F. 1910, 1918, Schafarzik F.-Vendl A. 1929, Ródi B. 1938). A fenti összletre - Pécsi M. (1959) dunai V. teraszára - alacsonyabb morfológiai helyzetben az ópleisztocén IV. terasz kavicsleple települ. Ebből, a Pesti-síkság fiatalabb pleisztocénban képződött „városi" teraszaiból, valamint a Budapesttől délre elterülő kiterjedt kavicsmezőből, a dunai mederkotrásokból az V. terasz görgetegeihez képest változatosabb összetételű - andezit, gránit, gneisz, kvarcit, mészkő anyagú - görgetegek kerültek elő. Schafarzik F. az általa Csömörön fellelt szillimanitos csillámpala, cyanitos granulit anyagú görgetegek származási helyének a morvaországi hegységeket, az ausztriai Waldviertelt jelölte meg, az andezitgörgetegekhez hasonlóan ezeket is Duna által szállított hordaléknak tartotta (in: Lóczy L. 1914). Lóczy L. határozottan tagadta a főváros térségében alpi eredetű hömpölyök előfordulását, szerinte a gránitok, egyéb metamorfitok görgetegei kizárólag a Nyitra környéki kristályos hegységekből kerülhettek ide (Lóczy L. 1914). Szabó J. vízáramlással igyekezett a szállítást magyarázni, megfogalmazása szerint a görgetegeket a „lösztengerbeli főömlés" sodorhatta le a Cserhát irányából (Szabó J. 1876). Ma már meglehetősen naiv elképzelésnek hat a pannóniai beltó Kisalföld felőli „harmadkorvégi általános leözönlés"-é\e\ magyarázni a hömpölyök átsodródását a Visegrádi-szoroson, amely hipotézis szintén Szabó J. elképzeléseit tükrözi vissza (Salamon F. 1878). Lóczy L. ugyancsak Szabó /-re hivatkozva a Soroksári-Duna-ág mederkotrása során felszínre kerülő „2-3 köbláhnyi tuskók" itteni előfordulását a „dunai fenékjég"-hez kapcsolja, tehát jégtömbökbe fagyottan, „úszva" képzeli el tovaszállításukat (Lóczy L. 1881). A kutatók egy részének álláspontja szerint a hömpölyök előfordulása tektonikus mozgásokra utal: Sz.ádeczky-Kardoss E. (1938) a teraszfeltárások aljában található görgetetlen blokkokat a felkavicsolódást megelőző kéregmozgások eredményének tartotta, Szabóné Drubina M. (1981) a budapesti V. teraszban található andezithömpölyök kapcsán kizárja azok jég általi szállítását, Szádeczky-Kardoss E.-hez hasonlóan a növekvő reliefenergiával és a vízhozam-növekedéssel magyarázta szállításukat. Újabb szempontok a görgetegek származtatásához Általánosan elfogadott álláspont szerint a budapesti dunai görgetegek - a hömpölyök között leggyakrabban előforduló börzsönyi, visegrádi-, budai-hegységbeli kőzetek mellett - részben alpi, cseh-morvaországi, részben belső-kárpáti lepusztulási területről származnak. (Salamon F. 1878, Schafarzik F.-Vendl. A. 1929, Bódi B. 1938,MauritzB. 1958, Pécsi M. 1959). Az andeziteket Schafarzik F. (1910, 1918) nyomán régóta visegrádi típusúnak tartották, ezeket a Dunazug-hegységből és Selmecbánya vidékéről számazóknak írták le. A Budapest 1:10000 ma. építésföldtani térképsorozatához mellékelt földtani magyarázó ezzel szemben az V. terasz andezitgörgetegeinek kémiai elemzésére hivatkozva kiemeli, hogy ezek a főként amfibol-, és biotitandezitek nem Visegrád-Nagymaros környékéről származnak, hanem egy északkelet-pesti és dél-cserháti miocén, vagy miocénben áthalmozott vulkánitok, határozottan nem dunai szállítású anyagai lehetnek (Szabóné Drubina M. 1981). Az andezithömpölyök kizárólagos börzsönyi származása nem valószínű, ugyanakkor legalábbis a fiatalabb dunai teraszok andezitgörgetegeinek döntően mégis ez lehet a forrásterülete. A szerző makroszkóposán és vékonycsiszolatban is egyértelműen azonosítani tudta a börzsönyi Királyrét szomszédságában levő bajdázói andezitkőfejtő anyagát a Kavics-Beton Bt. bugyi kavicsbányájában előforduló görgeteg anyagával. A Jánoshalma I. földtani alapfúrásból, a pleisztocén rétegek aljából 30 cm átmérőjű (!) amfibolandezitből származó magminta kémiai összetétele alapján szintén biztosan a Visegrád környéki andezitváltozatok közé sorolható (Franyó F. 1988). Az andezitek forrásterületének feldentésében a további kémiai vizsgálatok jelenthetnek továbblépést, amelyek ősföldrajzi jelentősége kiemelkedően nagy, hiszen hozzájárulhatnak olyan alapvető vitás kérdés megválaszolásához, hogy mikorra tehető a Duna Visegrádi-szoroson való áttörése. A dunai teraszok görgetegei között - leszámítva a legidősebb budapesti V. teraszt -, az andezitek mellett nagy számban fordulnak elő egyéb kőzetváltozatok is. A Budapesttől délre elterülő kavicsborította területen, a legfiatalabb dunai üledékek között nagyon gyakoriak a változatos anyagú hömpölyök. A Busped Kft. délegyházi kavicsbányájából az alábbi kőzettípusokat sikerült meghatározni: hiperszténes, biotitos amfibolandezit (2 db), muszkovitos, mikroklinos gránit (2 db), biotit és muszkovit tartalmú kloritos gránit, kétföldpátos granodiorit, szillimanitos kétföldpátos gneisz (4 db), grafitos kvarcit, nummuliteszes mészkő (2 db), édesvízi mészkő (a meghatározásokat Lelkesné Felvári Gy. végezte). Bódi B. (1938) a kloritos gránitokat Ruttka vidékéről, a mikroklinos gránitot Passau környékéről, az amfibolgránitot Winden mellől származtatta. Szabóné Drubina M. (1981) ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a dunai IV. teraszból Csömörön előkerült cyanitos granulit, szillimanitos csillámpala 40