Hidrológiai tájékoztató, 2000
BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Kereskényi János: Kvassay napok Őrbottyánban - Dr. Szlávik Lajos: A Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Országos Vándorgyűlése
2. Ivóvíz- és szennyvízminőség és tisztítástechnológia Dr. Licskó István: Új fejlődési irányok az ivóvíz-tisztítási technológiákban Dr. Kepecs György: A főváros szennyvízelvezetésének és tisztításának fejlesztési stratégiája 2010-ig 3. A vízrajz időszerű kérdései Dr. Perger László: A vízrajz időszerű kérdései 4. Felszíni és felszín alatti vizek hidrológiája Simonffy Zoltán: Vízkészleteink stratégiai elemzésének módszertani kérdései 5. Erőforrások és finanszírozás a vízgazdálkodásban Dr. Fenyvesi Béla: A finanszírozás aktuális kérdései a vízgazdálkodásban 6. A vízjog időszerű kérdései Dr. Hecsei Pál: A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény és az ahhoz kapcsolódó végrehajtási jogszabályok alkalmazásának tapasztalatai 7. A társadalmi kapcsolatok (PR)-jelentősége és tapasztalatai a vízügy szolgálatában 8. Belvízvédelem, belvízvédekezés Antók Gábor: Az 1999-2000. évi téli-tavaszi belvízvédekezés tapasztalatai és tanúságai. Az egyes szekciókban a levezető elnökök és a vezérszónokok a következők voltak: Szekció Dolgozatok Levezető Vezérszónok(ok) száma elnök(ök) Terület- és településfejlesz9 Kumánovics Baross Károly tés és a vízgazdálkodás kapGyörgy csolata. Ivóvíz- és szennyvízminőség 19 Várszegi Csaba Francza Tamás és tisztítástechnológia Szilágyi Miháy Dr. Búzás Kálmán A vízrajz időszerű kérdései 9 Jakus György Dr. Szlávik Lajos Felszíni és felszín alatti vizek 15 Dr. Perger László Liebe Pál hidrológiája Erőforrások és finanszírozás 4 Szöllősi Zoltán Réz Miklósné dr. a vízgazdálkodásban. A vízjog időszerű kérdései 5 Dr. Filotás Ildikó Dr. Bozó Andrea A társadalmi kapcsolatok 11 Dr. Váradi József Kertészné (PR) jelentősége és tapaszKomlóssy Anikó talatai a vízügyi szolgálatban Belvízvédelem, belvízvédekezés. 12 Dr. Váradi József Barcs Sándomé A dolgozatokat a Társaság a Vándorgyűlést megelőzően 2 kötetben megjelentette. A záró plenáris ülés meghallgatta az egyes szekcióüléseken született szakmai ajánlásokat, amelyek a következők: Vízgazdálkodás, vízgyűjtő tervezés 1. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés (jelenleg 33 vízgyűjtő terület) területegységeire a KöM a tervezés ütemezéséhez igazodóan határozza meg a vízminőségi célállapotokat, figyelemmel főként az: - EU direktívákra, ajánlásokra, - EU csatlakozási keretirányelvre - Országos területfejlesztési koncepcióra, 2. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés megalapozása, integrálása érdekében a KöViM-nek és a területi szerveinek: - MEH-el - KöM-el és területi szerveivel, - FVM-el és területi szerveivel, - BM-el, megyékkel, régiókkal a megfelelő szintű szervezeteken keresztül intézményesített kapcsolatot kell kialakítani és tartania. így pl. a megyei Területfejlesztési Tanácsokban a vízügy szavazati joggal történő képviseletét biztosítani kell. 3. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek 2003-ig történő elkészítésének feltételeit (anyagi források, jóváhagyás, közreadás) biztosítani kell. 4. A rendszeresen vízjárta területeken az FVM-el, a természetvédelemmel közösen szorgalmazni kell a vizes élőhelyek szabályozott létrehozását, illetve a szántó művelési ágú területhasználatok, pl. rét-legelő művelésére történő átalakítását. Víziközművek 5. Az elkészült szennyvíztisztító telepek kataszterét javasolta a Társaság elkészíteni, amely magába foglalja az üzemeltetési tapasztalatokat is. 6. Kormány szinten azonnal hangsúlyt kell helyezni az ivővízminőség- javítására, kiemelten az arzén eltávolítás problémakörére, mind a forrásképzés, mind a média területén. Jogharmonizáció 7. Az EU jogharmonizáció és a program megvalósításában a Társaság felajánlja a segítséget és lehetőség szerint - a fontosabb kérdésekben - kéri az előzetes szakmai konzultációt. Monitoring 8. A vizek mennyiségi és minőségi észlelésének tér- és időbeli szétválasztása a vízgazdálkodási döntések meghozatalát nehezíti, és értelmezési problémákhoz vezethet, ezért javasolják a vizek mennyiségi és minőségi adatait észlelő mérő észlelő helyek felülvizsgálatát és egységesítését. 9. A műszerezettség és az informatika területén jelentkező fejlődés olyan mértékben befolyásolja a vízrajzi tevékenységet, hogy annak redszer szemléletű átgondolása szükséges, mely magába foglalja a vízrajzi tevékenység minőség biztosítását is. 10. A vízrajzi tevékenység műszaki szabályait a jog erejével szabályzatokká kell minősíteni és e szabályzatok kiadásáról mielőbb gondoskodni. 11. Az időjárás szélsőségei megkövetelik a rendszeresen és időszakosan, a különböző léptékű vízgyűjtő területeken végzett hidrológiai értékeléseket. 12. Biztosítani kell, hogy a hidrológiai feldolgozásokhoz az ágazaton belül és kivül képződő információk megfelelő minőségben, digitálisan és jogilag rendezetten elérhetők legyenek. Nemzetközi kapcsolatok 13. A hatályba helyezett szófiai és helsinki konvenciókból fakadó feladatokat nevesíteni és végezni szükséges. 14. Az MHT kezdeményezi a vízgazdálkodásról szóló törvény hatályba lépése óta eltelt időszak jogalkalmazási tapasztalatainak értékelését, valamint ezen időszak egyéb jogalkotásával összefüggésben, figyelemmel az európai Uniós jogharmonizációs feladatokra is, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítását, illetve kiegészítését. 15. A módosítással, illetve kiegészítéssel szüntesse meg a vízgazdálkodási joganyagon belüli ellentmondásokat és hiányosságokat, rendezze a más jogágakkal fennálló szakmai koherancia zavarokat és segítse elő a jog eszközeivel az EU csatlakozást elősegítő vízgazdálkodási koncepció realizálását. 82
