Hidrológiai tájékoztató, 2000

TERÜLETI VONATKOZÁSI CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula: Adatok Délkelet Ázsia karsztvízből kivált mésztufa előfordulásaihoz

3. ábra. Selmeci víztározó tavak, aknák, zúzok és ércmalmok Mikoviny Hont megyei térképrészletén a „Notitia..." IV. kötetéből (Viennae, 1742) vált szükségessé. Ennek tervét és költségvetését Mikoviny benyújtotta, melynek alapján megbízták, hogy ezt a munkát végezze el. A szélaknai tavak a 677,6 m magasan fekvő Bacsófalvi (Pocsuvadlói) tóval is szorosan összefüggésben vannak. A tó Hegybányától délre fekszik és egy magaslaton levő katlannak hat. Aránylag rövid, mesterséges gáttal való elzárása által jött létre. Ez Mikoviny első munkái közül való, annak építését 1738-ban kezdte, de még 1744-ben is végzett méréseket; a tó csak 1768ban készült el véglegesen. Az Ipoly és a Garam vízválasztóján, a Krizsnán levő elosztó berendezés sarkalatos feladata volt a Bacsófalvi-tóban felfogott víztömegnek a szélaknai bányákhoz való juttatása. Mivel a rendszer csak 1768-ban készült el, ennek működtetését Mikoviny tervei alapján oldották meg. A tavak gátjának építési módja az összes Selmec környéki tónál azonos volt. A Selmec környéki tavak mintegy 70 millió m' vizet voltak képesek tárolni. A vízfelhozó árkok hossza 72 km, és a vizet a gépekhez vezető árkok hossza 56,8 km-t tett ki. A páratlan hálózat segítségével volt lehetséges vízemelőgépeket, zúzóműveket, -malmot, ércelőkészítő műveket (törőüzem, szérházak, felülcsapott vízikerekek hajtása, erő-, köpü és mosóvíz biztosítása stb.) működtetni (3. ábra). Emlékét Selmecbányán, volt lakásán elhelyezett emléktábla őrzi a következő felirattal: „Selmecbánya városa a jubileumi évben emlékezik Európa első bányászati iskolájára, mely ebben az épületben volt elhelyezve az 1742-1746 évben, ahol prof. Sámuel Mikoviny adott elő (1700 - 23. III. 1750.). Kiváló bányamérő, technikus, vésnök, kartográfus, matematikus, csillagász 23. III. 1950." Nevét Sopronban és Budapesten (III., Mátyás hegyen a BAKI mellett) utca, Tatán Mikovinyi-árok, Tatabányán technikum jelzi. Az OMBKE 1948-ban, a GTE 1985-ben emlékérmet alapított, szobra a ME főépület aulájában látható (felavatva 1992). Mikoviny öt portréjáról van tudomásunk. IRODALOM Réz Géza: A selmeczi bányavidék erővízgazdászatának rövid ismertetése (BKL., XL. évf. III. k. 1908. p. 327-340) Faller Jenő: Adatok Mikoviny Sámuel udvari kamarai mérnök és építész életéhez. (Térképészeti Közlemények, I. k. 1930. p. 287) Faller Jenő: Mikoviny Sámuel selmeci tanárkodása. (Búvár, 1938. II. évf. p. 278280) Tárczy-Homoch Antal: Mikoviny Sámuel. (Térképészeti Közlöny, 1936. p. 64-82) Baker, Vojtech: Mikoviny Sámuel az első európai bányaiskola első professzora. Sbornik státného banského, Banska Stiavnica. 1937. p. 38-53) Tárczy-Hornoch Antal: Mikoviny Sámuel, a selmeci bányatisztképző tanintézet első tanára. Bányászati, Kohászati és Erdészeti felsőoktatásnak története 17351835. Sopron. I. füzet p. 25-42.) Faller Jenő: Mikoviny Sámuel szerepe a selmeci bányászat történetében. BKL., 1939. jún. 1. p. 270-276, 288-293. Kovács F. Lajos: A Selmec-Körmöci Érchegység bányászkodása. Történelmi Szemle, 1884. 4.sz. p. 644-652. Adatok Délkelet Ázsia karsztvízből kivált mésztufa előfordulásaihoz DR. SCHEUER GYULA 1. Bevezetés A délkelet-ázsiai földrajzi tájegység Földünk azon területei közé tartozik, ahol a különböző korú karsztos kőzetek igen elterjedtek és az adott éghajlati viszonyokból eredően rendszerint látványos formákat és jelenségeket létrehozva karsztosodtak. Különösen széles körben ismertek a toronykarsztos szigetvilágok, amelyek közül a legnevezetesebbek a burmai (Myeik), thaiföldi (Krabi), vietnámi (Holong Bay, Ha T\e.n), fülöp-szigeti (El Nidó-Bacuit) előfordulások. Továbbá Borneo szigetén Malajziához tartozó sarawaki részen található a Gunung Malu nevű karsztos terület, amely barlangjairól világhírű. Itt keletkezett Földünk eddig ismert leghatalmasabb barlangcsarnoka is, amelynek nagysága 600x335 m. De nevezetes még a Sarawakhoz tartozó Niah-i karsztos terület is, amely szintén hatalmas barlangjairól híres. A mészkő területek trópusi karsztosodás folyamatához tartoznak még és ezért ezek is igen gyakoriak a karsztforrásokhoz kapcsolódó recens mésztufa felhalmozódások, amelyek főleg tektonikai okokra visszavezethető tereplépcsők miatt kialakult vízeséseknél jelentkeznek, részben az alapkőzet felületén kisebb-nagyobb vastagságú bevonatként, de nem ritkák a vízfolyásokban keletkezett mésztufa gátak sem, amelyek mögött kisebb-nagyobb duzzasztott tavak-tavacskák alakultak ki és ezek rendszerint a hely lakosság közkedvelt fürdőhelyei is. Gyakoriak még a karszttornyok sziklafelületein megfigyelhető mésztufa függönyök, cseppkőszerű képződmények, mészfolyások. Ez utóbbiak rendszerint a sziklatornyokon látható különböző magasságban elhelyezkedő barlanghoz, karsztos járatokhoz kapcsolódnak. Ilyen mésztufa képződmények leglátványosabb formáit főleg a karsztos szigetvilág sziklatornyainak felületein tapasztaltuk. 68