Hidrológiai tájékoztató, 2000

TERÜLETI VONATKOZÁSI CIKKEK - Dr. Ponyi Jenő: Fauna-vizsgálatok a Tisza partszegélyén 1959-ben

3. táblázat A vizsgált állatcsoportok egyedszámának %-os megoszlása egy "keresztszelvény" mentén. Tiszabecsnél folyóvíz, üledék szárazra került meder, "hyporeál" állatcsoport No 100 No. 100/a No. 100/b No. 100/c No 100/d Nematoda 0.8 10,4 21,4 7,7 0 Rotatoria 0 0 0 0 5.4 Oligochaeta 39,4 52.1 25 30,8 8.1 Hydracarina 3,8 0 0 0 0 Cladocera 1.5 0 0 0 0 Ostracoda 1.5 0 0 0 0 Copepoda 25,8 27,1 53,6 57,7 86,5 Ephemeroptera 9.8 6,2 0 0 0 Diptera 17,4 4.2 0 3,8 0 t vízvonal tel tekintetében nagy hasonlóságot mutatott (2. táblázat, No. 100 és 102). A bodrogkeresztúri minta állategyüttese szegényes volt, itt a Nematoda-ké és a Copepoda-ké volt az uralkodó szerep (2. táblázat, No. 110). A köves part állatainak tanulmányozására csupán 2 minta szolgált (2. táblázat, No. 107, 118). Míg a dombrádi minta (No. 107) viszonylag gazdag faunával bírt, addig a tiszafürediben csak Dikerogammarus példányok voltak. Az előbbi gyűjtőhelyen az Oligochaeta-k (65,5 egyedszám %) mellett, jelentős számban (22,2 %) fordultak elő piócák is. A partközeli hínár és egyéb növények bevonatai általában gazdag faunával rendelkeztek (2. táblázat, No.' 111, 112, 114, 119). Az állatcsoportok száma 5-11 között változott. Az Oligochaeta-k és Copepoda-k mellett jelentős számban fordultak elő pl. a Cladocera-k (2. táblázat, No. 111, 114) és Trichoptera-k (2. táblázat, No. 114, 199) is. Összefoglalás A szerző 1959. júliusában Tiszabecs és Tiszafüred között 19 partszegélyi gyűjtőhelyről 11 Nematoda, 1 Rotatoria, 3 Gastropoda, 5 Oligochaeta, 3 Hirudinea, 1 Tardigrada, 3 Hydracarina, 24 Crustacea, 1 Ephemeroptera, 1 Heteroptera, 1 Coleoptera és 4 Diptera taxont mutatott kj (összes taxonszám: 58). Faunisztikai szempontból a következő 4 faj emelhető ki: Parastenocaris cf. glacialis Noodt (Copepoda, Harpacticoida). Magyarország faunájára új. Lelőhelye: Vásárosnamény. Lebertia inaequalis C.L. Koch (Hydracarina). Hazánkban Tiszabecs a második lelőhelye. Hygrobates fluviatilis Ström. A Tisza több pontjáról került begyűjtésre (Tiszabecs, Dombrád, Tokaj). 1959-ben Magyarország faunájára nézve új volt. Csak később (1972) találták meg a Balaton egyik patakjában. Ritka csiga a Thedoxus prevostianus (C. Pfeiffer), melynek hidegvízű alakja, a Dombrád köves partjainál került elő. A relatív quantitativ elemzés szerint az állategyüttesekben általában a Nematoda, Oligochaeta, Copepoda és Diptera csoportok domináltak. Az intersticiális fauna fajszáma és %-os egyedszáma Tiszabecs és Tiszafüred között eltérő volt. A taxonszám Tiszabecstől Tiszakesziig felére csökkent (8-ról 4-re),Tiszafüreden az intersticiális vízben nem volt állat. A folyóra merőleges egyenes mentén végzett „keresztszelvény" vizsgálatok azt mutatták, hogy a hyporeikus állatvilág domináns csoportjainak (Nematoda, Oligochaeta, Copepoda) relatív egyedszáma egymástól eltér. A mederüledék faunájára jellemzőnek látszik, hogy a nagyobb egyedszámban előforduló állatcsoportok mellett (Nematoda, Oligochaeta, Copepoda), megjelennek, ha kis %-ban is, a Hydracarina, Cladocera, Ephemeroptera csoportok képviselői is. A köves partszakaszra a nagyszámú Oligochaeta és Hirudinea mellett, a Theodoxus és Amphipoda fajok előfordulása volt a jellemző. A partközeli növények között és a rajtuk levő élőbevonatban az Oligochaeta és Copepoda magas %-os előfordulás mellett, a Chironomidae lárvák és a Malacostraca-kák (Asellus, Amphipoda) is megtalálhatók. Következtetések A kutatások során a legtöbb információt a Tisza hyporeikus régiójának állatvilágáról nyertem. Ezekből, figyelembe véve a szakirodalmat, azt a konklúziót vontam le, hogy a Felső-Tisza (Tiszabecs-Tiszafüred) ökológiai állapotáról az intersticiális állatvilág alapvető információkkal szolgálhat. Fontos lenne tehát a Felső-Tiszán az intersticiális faunára ráépülő zoomonitoring rendszer kiépítése. Az itt élő állatvilág e célra való felhasználásának előnyei pl. a zooplanktonnal szemben, hogy az állategyüttesek helyben maradnak, a víz sodrása nem viszi el őket. Összetételük megváltozása által megítélhető, hogy milyen a víz ökológiai állapota és pl. szennyezés esetén a folyómedret vertikálisan mennyire súlyos szennyezés érte. Sajnos, a Tiszakutatásnak ez a területe teljesen elhanyagolt, ezért alapkutatás szintjén is lenne tennivaló. IRODALOM Andrássy 1. (1955): Gyűrűsférgek I. Annelida I. - Magyaroszág Állatvilága, Akadémiai Kiadó, Budapest, 3, 10, pp. 59. Chapius, P.A. (1942): Eine neue Methode zur Untersuchung der Grundwasserfauna. - Acta Seien. Math. Natur., Kolozsvár 6. 1-7. Dussart, B. (1967): Les Copépods des eaux continentales d'Europe Occidentale. Tome 1: Calanoides et Harpactocoides. Editions N. Boubee & Cie., Paris, pp. 500. Ferencz M. (1979): A vízi kevéssertéjű gyűrűsférgek (Oligochaeta) Kishatározója. - Vízügyi Hidrobiol., VIZDOK, Budapest, 7, pp. 167. Kiefer, F. (I960): Ruderfusskrebse (Copepoden). - Sammlung: Einfüh-Rung in die Kleinlebewelt. Kosmos-Verlag, Franckh, Stuttgart, pp. 97. Ponyi J. (1997): A Balaton-felvidék patakjainak zoológiai vizsgálata. - Hidrol. Tájékoztató, október, 18-22. Richnovszky A., Pitér L (1979): A vízicsigák és kagylók (Mollusca) Kishatározója. - Vízügyi Hidrobiol., VIZDOK, Budapest, pp. 206. Schwoerbel, J. (1964): Der Begriff des hyporheischen Lebensraumes und seine Bedeutung für die Entstehung und Ausbreitung subterraner Tierarten. - Dritter Internationaler Kongress für Speläologie 1961. Sektion II., 89-96. Soós L (1965): A Theodoxus fluviatilis L. (Gastorpoda, Proso-Branchiata) állítólagos előfordulása a Tiszában. - Állatt. Közlem.. 52, 107-110. Szalay L. (1964): Víziatkák Hydracarina. - Magyarország Állatvilága, Akad. Kiadó, Budapest, 18, 14, pp. 380. 57