Hidrológiai tájékoztató, 2000

TERÜLETI VONATKOZÁSI CIKKEK - Dr. Siposs Zoltán: A talajvíz emelkedésének felszínre bukkanása a Piliscsév környéki hegy- és dombvidék mélyebb területein - Vitálisné dr. Zilahy Lídia: Duna-Tisza csatorna tervek a XV. század második felétől a XIX. század közepéig

Sándor: „Duna csatorna terve Pest és Szolnok között 1715-ben" című közleménye [10] tudósít részletesen. Dillher generális terve mégsem valósult meg, bár a mérnökök nagy elismeréssel fogadták. A Duna-Tisza csatorna ügye - miként azt az „Adatok a DunaTisza csatorna kérdéséhez" című kiadvány [1] és Szollás Ella tanulmánya [9] is írja - ezzel feledésbe merült és csak nyolc esztendő után említi ismét III.Károly (1711-1740) 1723. évi Pozsonyban kiadott második dekrétuma. A tervvel ekkor sem foglalkoztak érdemlegesen. Dóka Klára: „Mikoviny Sámuel elképzelése a Tisza-DunaSió-Balaton-Dráva hajózható csatornáról" című cikke [4] alapján ismeretes, hogy Mikoviny az 1739-ben készült BácsBodrog megyei térképén a Duna menti Bezdántól Zombor, Kula és Verbász érintésével a Tisza menti Bácsföldvárig megjelölte a két folyót összekötő tervezett csatorna nyomvonalát. Feltételezhető azonban, hogy az 1740-es években nem ez volt Mikoviny egyetlen elképzelése a csatornáról, hanem egy a PestPilis-Solt-Kiskun megyén áthaladó csatorna terve is foglalkoztatta. Itt jegyzem meg, hogy Mikoviny Sámuel (1700-1750) mind a kéziratos, mind a Notitiában is közzétett rézmetszetű „Mappa Comitatus Pesthiensis..." [Pest megye...] térképein a régi Csörsz-árkokat is feltünteti. A déli Csörsz-árok Dunakeszi-Fót-Kerepes-Isaszek—ValkoFélszaru-Dosa és Apáti közelében szeli át a Duna-Tisza közét, míg a rövidebb északi vagy felső Csörsz-árok Csány-Arokszállás-Sadány közelében a Tárnától a Tiszáig követhető. (A neveket a térképeken látható írásmód szerint idézem!) Az Alföldön élt szarmaták által, a rómaiak irányításával a IV. század első felében épített 5-8 m széles és 2-3 m mély árkok elsősorban hadászati-védelmi vonalat képeztek, de elképzelhető, hogy ezek - különösen a síkvidéki részeken - egy vízvezető, illetve hajózó csatorna kezdeményei is lehettek. A Csörsz-árok csatornaként történő hasznosítását Schönstein Ferenc is ajánlotta [11]. Miként Dobos Irma is az: „Évszázados tervek a Duna-Tiszacsatorna megvalósítására" című dolgozatában [3] írja, 1789-ben Schönstein Ferenc budai udvari tanácsos egy Pest-Szolnok közti hajócsatorna építését javasolta - különösen a sószállításra három nyomvonalon. A tervezést a kancellária Balla Antal\a\, Pest vármegye földmérőjével végeztette el. Balla 1791-ben - többek közt - a Pest-Cegléd-Szolnok közti csatornát tervezte. Az „Exacta Tabula Planimetrica Regionibus Coeli attemperata Faciem Telluris inter Danubium et Tibiscum..." [A Duna és Tisza közötti terület arculatának és égtájainak pontos...] című - kb. 1:90 200 ma. 1791-i - kéziratos térkép ábrázolja elsőként a tervezett csatorna vonalát. A csatorna „Pesttől kiindulva, a katona kórház mellett, a gubacsi tanyákon keresztül, Péterin [Péteri puszta], Gyálon, Halmon át Üllő felé, innen Pilis irányába, majd egy völgyön át Alberti, Irsa és Berezel felé a ceglédi vásártérig és végül Abony alatt Palladicson át húzódott volna Szolnokig." [9]. Balla térképe a tervezett csatorna hossz-szelvényét igen szemléletesen feltünteti. E tervet József nádor (1796-1847) is támogatta. 1803-tól egészen 1826-ig fáradhatatlanul küzdött a csatorna megépítésének keresztülvitelében, sajnos eredménytelenül. A tervet felülvizsgáló Sax János Zakariás építési igazgató a hajózsilipek közbeiktatása miatt a tervet elutasította, helyette egy Pest-Haraszti-Kecskemét-Csongrád közötti mélybevágású, zsilip nélküli csatornát javasolt. 1805-ben jelent meg Vedres István (1765-1830): „A ' Tiszát a' Dunával öszve kaptsoló hajókázható tsatorna..." című munkája, melyben „részletesen kifejti, hogy ott kell csatornát építeni, ahol nagy az áruforgalom, sok a termény, jelentősek a városok. Ilyen meggondolásokból a Dunát a Tiszával Pest és Szeged között kívánta összekapcsolni olymódon, hogy a csatorna Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét, Kiskunfélegyháza városokat is érintette volna." [2, 5]. 1839-ben jelent meg Beszédes József (1787-1852): „Kolosvártól Grétzig [Grácig] hajózható országos nagy csatorna tervének stb. ... rövid előadása" című műve, melyben a dunántúli és a tiszántúli csatornarendszerek közötti összeköttetést Bölcske és Csongrád között tervezett folyóvízi, mélybevágású Duna-Tisza csatornával kívánta létrehozni. Ezenkívül Pest és Szeged között is javasolt egy ugyancsak mélybevágású csatornát, terve azonban nem valósult meg. Beszédes József: „Mérnöki irányzatok" című, 1843-ban megjelent könyvében találjuk báró Vécsey Miklós: „A Duna-Tisza hajókázható nagy csatorna" című, a „Századunk" nevű folyóiratban, 1840-ben megjelent tanulmányát is. Ez részletesen tárgyalja Beszédes tervét és a Duna-Tisza csatornára vonatkozó 1840: XXXVIII. törvénycikk keletkezését. Beszédes József: „Duna-tiszai hajózható csatornáról" című, 1844-ben megjelent művében „Pestről Csongrád, Szegedi Tiszáig és Bölcske iránti Dunáig" haladó, az 1839-ben már ismertetett csatornáról foglal állást [7, 12]. Végül gróf Széchenyi István: a „Jelenkor" 1845. évi márciusi számában közzétett „Duna-tiszai csatorna" című cikkéből idézek: „Honi belközlekedéseink elrendezésére, mellyek közt legelső helyet érdemel a szóban lévő duna-tiszai csatorna, ha t. i. nem létezik annak kivihetősége ellen áthághatatlan technikai vagy financiális akadály." „Legelső helyet pedig az érintett csatorna, hogy többet ne mondjak, e két okbúl érdemel: Mert egész felső Magyarországot és Erdélyt hozná összeköttetésbe a hon szívével, mellynek emelése olly főszempont, és így szinte az egész hazai testtel. Mert a honnak olly vidékét emelné varázsvesszőileg, melly leginkább megőrzé magyar jellemét ..." [7] # * * Befejezésül megjegyzem, hogy a XVIII. századi és a XIX. század közepéig készült Duna-Tisza csatorna tervek nyomvonalát összefoglalóan Vásárhelyi Pál (1795-1846) 1846-os keltezésű - Lipszky János 1844-es kiadású „Carte Générale du Royaume de Hongrie..." [A Magyar Királyság általános...], Zuccheri-íéle 1:576 000-es méretarányú térképére szerkesztett „Esetmérési Térképe..." (2. ábra) szemlélteti [8], IRODALOM [1] Adatok a Duna-Tisza csatorna kérdéséhez. Kiadja a Kereskedelemügyi M. Kir. Minister, Budapest, 1905. [2] Dévény István: Vedres István emlékezete 1765-1830. Hidrológiai Közlöny, 36.4. 1956. 258-261. [31 Dobos Irma: Évszázados tervek a Duna-Tisza csatorna megvalósítására. MHT Xllt. vándorgyűlése (Baja, 1995. júl.4-6.) Budapest, 1995. 282-292. [4] Dóka Klára: Mikoviny Sámuel elképzelése a Tisza-Duna-Sió-Balaton-Dráva hajózható csatornáról. Hidrológiai Tájékoztató, 1980. április, 6-7. [5] Dóka Klára: Vedres István, a vizimémök. Hidrológiai Tájékoztató, 1981. április, 3-5. [6] Krisztinkovich Ede: A mesterséges viziutak kérdése Magyarországon. Budapest, 1902. 43