Hidrológiai tájékoztató, 2000

TERÜLETI VONATKOZÁSI CIKKEK - Bukovszky György: A Velencei-tó "kiszáradása"

l.ábra. A felszínre bukkanható talajvíz elterjedési vázlata I. Triász mészkő, 2. Oligocén rétegek, 3. Andezites összlet, 4. Negyedidőszaki törmelék, 5. Negyedidőszaki takaró, 6. tszf m, 7. Forrás, 8. Patak, 9. Felszínre bukkanható talajvíz. 10. Fúrás helye és jele, 11. Talajvíz áramlási iránya, 12. Község, 13. Szirt, 14. Vasút. tszf.-i magasságban van az oligocén felső határa. A 0,0-100 m vastagságú porózus víztároló, vízvezető homokos rétegek alatt vastag vízzáró, vízrekesztő agyagos képződmények találhatók [9, 11]. Az oligocén agyagos kifejlődésekre jellemző az 554 m vastagságot harántolt kesztölci K. 14. Sz. fúrás [16]. Klastrompusztától nyugatra az oligocén képződmények felett +200 +400 m tszf.-i magasságban miocén vulkáni kőzetek foltjai mutatkoznak [2]. Korpás L. által részletesen leírt rétegvulkáni összlet andezitet, andezittufát és andezites törmeléket tartalmaz [6], A hasadékos, repedezett andezites rétegcsoport néhány méteres vastagsága a kesztölci K. 18.-as fúrásban már 0,5 m-re elvékonyodik [10]. A közepes és rossz víz vezető képességű rétegcsoport a vizet továbbítja a mélybe és lankásabb területekre. A hegylábi törmelék a negyedidőszaki képződmények felső részén már víztároló és több forrást táplál. Jellemző a Klastromi forrás és az Eszperantó forrás. A kesztölci K.17. sz. szerkezetkutató fúrás a triász mészkő felett 4,5 m törmeléket harántolt. A 2. sz. térképező fúrásban az oligocén réteg felett 8,5 m törmelék települ [12, 13], A törmelékben felhalmozódott víz tovább kerül a lankás domboldalakon a csapadékvizet gyűjtő negyedidőszaki lösz és homok fedő rétegekbe. A térképező fúrások által feltárt negyedidőszaki takaró vastagsága 0,8-12 m [12, 13]. A képződmények alján 0,5-1,0 m vastag iszapos agyag vízzáró réteg települ. A csapadékos időben a talajvízszint a +140 m tszf. körül már a felszínen is megjelenhet. így a Mocsárréten és a Topolyka, a Csévi, valamint a Kenyérmezői patakok árterületén. A kárelhárítást, környezetvédelmet és a helyi hatóságokat segítheti az előzetesen elkészített tematikus áttekintő vízföldtani térképek [4] és a szennyezettségi adatok nyilvántartása [7]. A hirtelen kialakult vízhelyzetet így gyorsabban lehet felmérni. IRODALOM [1] Gidai L. - Nagy G. - Siposs Z: A Dorogi-medence földtani térképe. M=l:25 000 MÁFI kiadvány. Bp. 1981. [2] Hámor G. - Jámbor Á.: A magyarországi középső-miocén. Földtani Közlöny, 101.2-3. 1971. [3] Juhász J.: Hidrogeológia. Akadémiai Kiadó, Bp. 1976. [4] Klinghammer I. - Pápay Gy. - Török Zs.: Kartográfia történet. Eötvös Kiadó, Bp. 1995. [5] Kordos L. - Jakucs L. - Gádoros M. - Tardy J.: Magyarország barlangjai. Gondolat Kiadó, Bp. 1984. [6] Korpás L et al.: Magyarázó a Börzsöny és a Visegrádi-hegység földtani térképéhez. M=l:50 000 MÁFI kiadványa, Bp. 1998. [7] Öllős G.: Szennyvíztisztító telepek üzemeltetése I-IL Akadémiai Kiadó, Bp. 1994-1995. [8] Párák T.: A Pilishegység Ny-i részének földtani viszonyai. ELTE Földtani tanszék. Szakdolgozat, Bp. 1954. [9] Ság L.: A vizek tanulmányozása. - Földtani alapok. In Pécsi M. et al.: Magyarország tájföldrajza. A Dunántúli-középhegység, AJ Természeti adottságok és erőforrások. Akadémiai Kiadó, Bp. 1987. 34-36, 40-139. 41 /