Hidrológiai tájékoztató, 2000

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Pálfai Imre: Régebbi nagy belvizek tanulságai

helyét. Természetesen ez az időpont azonnal foglalttá válik a rendszerben. Amikor az igényelt szolgáltatást elvégezte dolgozónk, a kísérő jegyet kezeli saját vonalkód leolvasóján. Belátható, hogy egy ilyen rendszerrel mind az elszámolás, mind pedig a visszaélések felderítése egyszerűbb. Gyors ellenőrzések végezhetők a vezető terminálján keresztül is. Természetesen mód van arra, hogy a dolgozónk, vagy vendégünk hibájából adódó késlekedéseket a rendszer azonnal automatikusan javítsa, így a később érkezők már módosított időpontot kapnak. Végezetül meg kell jegyezni: a különféle információs hálózatok kezelésének a lehető legegyszerűbbnek kell lennie (pl. grafikus felhasználói felület), hogy dolgozóink nehézségek nélkül elsajátítsák működtetését, és üzemeltetése gördülékeny legyen. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a modern informatikai rendszerek üzemeltetése felelősségteljes, fegyelmet igénylő munka, melynek elterjesztése komoly feladatot hárít a jelenlegi munkahelyi vezetőkre. Ezeket a terheket viszont fel kell vállalnunk, ha lépést szeretnénk tartani az informatika rohamosan fejlődő kínálatával, hogy biztosítani tudjuk az európai elvárásoknak megfelelően szolgáltatást méltán világhírű gyógyfürdőinkben. Régebbi nagy belvizek tanulságai * DR. PÁLFAI IMRE Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság A rendezők által meghatározott szereposztásnak megfelelően feladatom az, hogy az eddig elhangzott előadásokhoz (dr. Alföldi László, dr. Váradi József és dr. Szlávik Lajos előadásához) kapcsolódva, amelyek a belvíz-probléma fölvetésével, a feladatokkal és a jelenlegi belvízi helyzet kiváltó okaival foglalkoztak, a régebbi nagy belvizekről, azok tanulságairól mondjak néhány szót. Mindenekelőtt arra szeretném fölhívni a figyelmet, hogy az Alföld belvíz veszélyeztetettségi térképe szerint, melyet az 1961-1980 közötti tényleges belvízi elöntésekből kiindulva szerkesztettünk, a belvíz az Alföld területének kb. 2/3-át veszélyezteti, közel 2 millió hektár mezőgazdasági területet és sok települést érint. Természetesen egy-egy nagy belvíz alkalmával ez a terület nincs mind elöntve, egyszer itt, máskor ott fordulnak elő az elöntések. Szlávik Lajos előadásában is láthattuk, hogy 1999 tavaszán az Alföld északi felén voltak, most (2000 elején) viszont az Alföld déli felén vannak a legnagyobb belvizek. csapadékösszeg (mm) Az évente belvízzel elöntött terület nagysága nagyon tág határok között változik (/. ábra). Századunkban 1942-ben volt a legnagyobb elöntés, ekkor a mai országhatáron belül kb. 600 ezer hektárt borított a belvíz. Az abban az időben Magyarországhoz tartozó Csallóköz, Kárpátalja és Délvidék belvizes területeivel együtt az összes elöntés 870 ezer hektárt tett ki. Ugyancsak hatalmas elöntések voltak ezt megelőzően 1940-ben és 1941-ben, majd 1966-ban, s legutóbb 1999-ben (kb. 440 ezer hektár), de az idei belvíz is a legnagyobbak közé tartozik. Az 1. ábrán megfigyelhető az erősen belvizes évek csoportosulása, egymásutánisága. Ezt egyrészt a csapadék mennyiségének ciklikus (periodikus) váltakozása, másrészt a medence jellegből adódó nedvesség-felhalmozódás magyarázza. Általában két-három egymás utáni nedves év szükséges ahhoz, hogy nagyobb belvíz kialakuljon, s ez akkor következik be, ha az ilyen hosszabb előkészítő időszak után hirtelen nagy csapadékElöntés (1000 ha) 900 o(o<o<»<MincoT-Tri-.oc><0o>rMu

l)coT-^'i>.onu>0> O) O) O) 0> 0)0)0)0 0) 0)0)0)0)0) 0)0)0)0)0) 0)0)0)0)0) Evek 1. ábra. Csapadékösszegek az Alföldön (1931-1999) és belvízi elöntések Magyarországon (1936-2000) * Előadásként elhangzott 2000. február 16-án a Magyar Tudományos Akadémián az MTA Hidrológiai Tudományos Bizottsága által rendezett vitaülésen. 34